Harminchat évesen úgy beolvasott a norvég Európa-ügyi miniszternek, hogy az egész Fidesz-vezérkar elolvadt a gyönyörtől. A Svédországban született Perényi Zsigmond (aki nevét gyakran Sigismundként használja) 2014-ben az Orbán-kormány egyik legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltott akcióját vette védelmébe, amikor visszautasította Vidar Helgesen kritikáját, miután a magyar hatóságok tiltott pártpolitikai tevékenységre hivatkozva lecsaptak több olyan civil szervezetre, amely az úgynevezett Norvég Alapból kapott támogatásokat.

Most, 2019-ben megint Skandináviából számíthat támadásokra Orbán, miután az Európai Unió finn elnöksége fel akarja gyorsítani az eljárást a jogállamiság megsértése miatt, sőt el akarja érni, hogy az unió következő fejlesztési ciklusában a demokratikus elvek betartásához kössék az uniós támogatásokat. A finn kormányfő, Antti Rinne ezzel az állásponttal utazik szeptember végén Budapestre.

Így hát a következő hónapokban a magyar kormányfő nagyon is rá lesz szorulva olyan diplomáciában is jártas, nyelveket beszélő szakemberek segítségére, akik idehaza és külföldön egyaránt képviselni tudják a nemzetállamok és a „keresztény szabadság” elsőbbségét a liberalizmussal szemben. Ilyen személyiség az új igazságügyi miniszter, Varga Judit és csapata, amelyet kifejezetten a brüsszeli bozótharcokban vet be Orbán, és ebbe a körbe tartozik Perényi is, aki

szeptember 1-jétől tölti be az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkári pozíciót az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, illetve szeptember 11-étől ő annak a két testületnek az elnöke is, amely a Brüsszelből érkező pénzek szétosztásáért és a végrehajtás ellenőrzéséért felelős.

A kormányzati politika első és második vonalában újabban feltűnő fideszes generációnak az az ismérve, hogy nemcsak hazai, hanem külföldi egyetemi diplomájuk is van, jellemzően külföldön is eltöltöttek néhány évet, akár a tanulmányaik, akár már a munkájuk révén, és így természetesen több nyelven beszélnek. Ez pedig kikezdhetetlen pedigré. A Fideszhez általában már a húszas éveikben csatlakoztak, és kezdetben a parlamenti Fidesz-frakció, illetve az Európai Parlament mellett tanultak bele a politika mesterségébe, hogy azután jellemzően a 2014-ben kezdődött ciklusban kormányzati pozíciókat is kapjanak. Vagyis ők azok, akik feltétlen hálával adóznak Orbánék generációjának.

Ennek a politikai körnek van még egy sajátossága: az oda tartozók közül sokan Lázár János Miniszterelnökségén találkoztak egymással. Így történt ez Perényi Zsigmonddal is, aki még a színes hírekbe is bekerült, amikor szereplője volt Failoni Donatella híres-hírhedt, a cink.hu által felfedezett Facebook-posztjának, amely Lázárt és vadásztársait mutatja be. Ezen nem kisebb alakítás jutott Perényinek, mint akit a neves vadásztársak – Habsburg-Lotharingiai Mihály főhercegtől Lázár Jánosig – beavatásként jól fenéken páholnak. Nem véletlenül került ebbe a nemes társaságba, hiszen édesapja báró Perényi János, aki már az Antall-kormány idején diplomáciai pályára lépett, és még tavaly ősszel is nagykövet volt Bécsben - egészen addig, míg ki nem derült, hogy egy 80 milliós Aston Martint hajtott diplomata rendszámmal.

A politikus 2013-tól már Lázár főtanácsadója és a Magyar Holokauszt Emlékbizottság titkára volt, néhány hónapra rá, 2014 nyarától pedig már az akkor nagyhatalmú miniszter mellett a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár lett a Miniszterelnökségen. Az együttműködés olyan szoros volt, hogy Lázár méregdrága és titokzatos külföldi útjain Perényi Zsigmond volt az egyik kísérő.

Perényi került annak a toplistának az élére, amelyen 2015-ben a Miniszterelnökség legdrágább repülős útjait vették lajstromba. Az egykori Népszabadság közlése szerint Perényi 2014 szeptemberében 512 ezer forintért repült Németországba, de volt romániai kiruccanása is 304 ezer forintos jeggyel, és kétnapos brüsszeli tartózkodása, amely a szállással együtt több mint félmillióba került.

Másrészről viszont a bécsi egyetemen végzett közgazdász, aki négy nyelven beszél, és már 2005-ben, vagyis 27 évesen a Fidesz egyik uniós főembere, Győri Enikő mellett ült az európai kapcsolatokon dolgozó Pillar Alapítvány cégében. Perényi felügyelőbizottsági tagként 2014 óta megjárt több olyan állami céget, amely az uniós fejlesztések koordinálásában vesz részt. Az idén pedig az amerikai kormánypolitika befolyásolására alapított Hungary Initiative Foundation kuratóriumában is tagságot kapott Orbántól, miután 2017-2018-ban a nemzetközi kapcsolatokra specializálódott washingtoni agytrösztnél, az Atlantic Councilnál kutatott.

A diplomáciai kihívások mellett ugyanakkor az elégedetlenség is motiválta a kormányfőt abban, hogy bő egy év után menessze az uniós fejlesztésekért felelős stábot. Schanda Tamást ugyan értelmes fiatalembernek mondták azok, akik az uniós pénzosztás intézményrendszerével szembesültek, ám azt is hozzátették, hogy kvalitásai elmaradtak Perényiétől. Ráadásul a pályázatok kiértékelése és kifizetése megint annyira lelassult, hogy a gazdaságfejlesztési tenderek jó részében idestova már egy éve várnak a cégek arra, hogy az irányító hatóságok kiértékeljék a beadott dokumentumokat.

Van olyan pályázat, amelyet tavaly szeptemberben írtak ki, és idén augusztusban még csak a hiánypótlást kérték be hozzá. Pedig a pénz nem akadály: a magyar költségvetés már 3 ezer milliárd forinttal több pénzt fizetett ki a 2014-ben indult fejlesztési ciklusban, mint amennyit Brüsszel kifizetett, és ehhez képest aprópénz a minap befolyt 600 milliárd. Perényi feladata most az lesz, hogy felgyorsítsa a pályázatok elbírálását.