A munkanélküliségi ráta az egész EU-ban nagy különbségeket mutat a végzettségi szint függvényében: az alacsonyabb végzettségűek körében a munkanélküliség jellemzően magasabb, míg a magasabb végzettségűek körében alacsonyabb – írja az unió statisztikai hivatala a 2018-as adatokat bemutató közleményében. Ez önmagában nem annyira meglepő, ám az eltéré annál inkább: uniós átlagban 2018-ban az alacsony végzettségűek (alapfokú és az alatti) munkanélküliségi rátája 12,5 százalékos volt, míg a felsőfokú végzettségűeké csak 3,9 százalék.

A különbség ráadásul nő: 2018-ban 8,6 százalékpont volt, míg 2002-ben még csak 5,8. Különösen nagy volt Szlovákiában (24,8 százalékpont), Litvániában (16,4), és Lettországban (13,3). A legkisebb pedig Cipruson és Portugáliában volt (mindkét országban 2,2 százalékpont).

Ami Magyarországot illeti, a különbség 7,5 százalékpontnyi volt, vagyis közepesnek mondható. Itt érdemes megjegyezni, hogy az alacsony végzettségűek munkanélküliségi rátája ugyan sokat csökkent az elmúlt években, 2018-ban még mindig 8,8 százalékos volt. Ez uniós összehasonlításban egyáltalán nem számít jó eredménynek, csak a középmezőny elejére elég. Az élen Málta, az Egyesült Királyság és Hollandia végeztek, ezekben az országokban az alacsony végzettségűek munkanélkülisége 5 százalék körüli, illetve Málta esetében az alatti volt. A sor végén Szlovákia, Görögország és Spanyolország kullognak, ahol nagyon magas az alacsony végzettségűek munkanélküliségi rátája, 20 százalék fölötti.

Magyarország nagyon jól teljesít viszont, ami a magas (felsőfokú) végzettségűek munkanélküliségét illeti: ez 2018-ban csak 1,3 százalékos volt, mindössze egyetlen más uniós tag, Csehország tudott jobb eredményt produkálni 1,1 százalékos munkanélküliséggel.

A két csoport közti különbség azt is jelenti, hogy a kormány által előszeretettel hangoztatott, alacsony, az EU élvonalába tartozó munkanélküliségi mutatót főleg a felsőfokú végzettségűek húzzák fel, illetve kisebb részben a középfokú végzettségűek. Ennek fényében különösen pikáns, hogy a felsőoktatás az elmúlt években mostoha gyerek volt a kormány számára: a férőhelyek számát csökkentették, ahogy az intézmények állami támogatását is, a legerősebb magyarországi egyetemet (a CEU-t) Bécsbe kergették. Az egész oktatásnak, úgy ahogy van, nincs saját minisztériuma 2010 óta, bár legújabban a felsőoktatás már nem a humántárcához tartozik, hanem az innovációs minisztériumhoz.