"Mindig le lehet mondani" - ezt ajánlja egy kommunikációs szakember Borkai Zsoltnak
Válságkommunikációval foglalkozó szakembereket kérdeztünk arról, milyen lehetőségek vannak a fideszes, győri polgármester, Borkai Zsolt szexbotrányának kommunikálására.
Borkai Zsolt fideszes győri polgármesterről péntek óta jelennek meg folyamatosan kompromittáló fotók az Ez az ördög ügyvédje nevű blogon. Az oldal hétfőn, napközben eltűnt, majd új címen újraindult. A névtelen szerző szexjeleneteket ábrázoló fotókat és videót hozott nyilvánosságra, amelyekről azt állítja, azok tavaly tavasszal készültek az Adrián, egy jachton, ahol a résztvevők prostituáltak szolgáltatásait vették igénybe, és kábítószert fogyasztottak. Kommunikációs szakértőket kérdeztünk arról, milyen lehetőségek vannak egy ilyen ügy kommunikációjára.
Perlaky-Papp József, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense a hvg.hu-nak azt mondta, a botrányoknak van egyfajta dinamikája. Azért a választás előtti utolsó két hétben robbannak ki, hogy ne legyen már idő érdemi cáfolatra. Szerinte ebben az esetben egy hatásos és hihető válasszal kell előállni, „a politikus saját reputációját csak így tudja megvédeni”. A szakértő úgy látja, mivel a polgármester elsősorban a családját bántotta meg tettével, feleségének kell ezért kiállni mellette. A hétvégén lényegében ez megtörtént, amikor Borkai Zsolt a Facebookon osztott meg egy családi fotót, azzal a szöveggel, „Kitartunk. Jóban, rosszban”.
Ha botrány van, veszteség is lesz
– hangsúlyozta Perlaky-Papp József. Kérdés, hogy mekkora. A magyar választó konzervatív, nem szereti, ha ilyen botrányba keveredik egy politikus. A szakértő szerint, ha a választók október 13-án azt mondják, hogy így is kell a polgármester, „elég egy rövid megbánás, a családdal egy nagyinterjú, hogy voltak nehéz pillanatok, de a polgármester jó apa és jó férj, így lényegében sérülés nélkül meg lehet úszni a történteket. Ha azonban Borkai Zsolt október 13-án veszít, már nehezebb az ügy”.
Pintér Dániel Gergő, a Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozatának elnöke szerint is az a kérdés, hogy a személyes márka mennyiben sérül, „a történtek hogyan hatnak a pártra, az ideológiára, a programra”. Azt mondta, minél többen állnak ki mellette, annál sikeresebb lehet a kríziskommunikációs kampány. Példaként említette azoknak a volt válogatott vízilabdásoknak az esetét, akikről egy kislány azt állította, a sportolók szexuális viszonyt folytattak vele. Ebben az ügyben nagyon sokan kiálltak a vízipólósok mellett.
Ehhez azonban ártatlannak kell lenni
– hívta fel a figyelmet a szakértő. Ellenkező esetben vállalni kell a felelősséget, egyértelművé tenni az érintettséget, semmi esetre sem szabad elbagatellizálni az ügyet - tette hozzá.
Borkai Zsolt először mindössze egy mondatos közleményt adott ki, ebben azt írta,
a személyemmel kapcsolatban megjelent hazugságokat az ellenzéki kampánycirkusz részének tekintem, amellyel a győri ellenzék alkalmatlanságáról akarják elterelni a figyelmet.
Hétfő délutánig kellett várni, hogy elismerje, ő van a felvételeken, de állítja, illegális szereket nem fogyasztott. Azt is mondta,
hibázott, megbánta, elnézést kér, és nem lép vissza a jelöltségtől.
Úgy fogalmazott, "az utóbbi időben kiderült, hogy politikai ellenfeleim több éven keresztül mindent elkövettek, hogy adatokat gyűjtsenek rólam. Mindezt tették azért, hogy polgármesterként felállítsanak. Bármilyen áron megszerezzék Győrben a politikai hatalmat".
Van, amikor nincs más lehetőség, mint elbújni. Amikor nincs mit mondani. Ilyenkor a külső körülményekben bízhat egy politikus, például, hogy egy hét múlva újraválasztják és majd utána előáll azzal, hogy nem sikerült a megbuktatása, a győriek minden információ birtokában mellette döntöttek és ezzel lezártnak tekinti az ügyet – írta a hvg.hu-nak Somogyi Zoltán szociológus. Szerinte, ha Borkai Zsolt nyer október 13-án,
akkor is nap mint nap a győriek szemébe kell majd néznie, ami nem lesz könnyű feladat.
A szakértők szerint a meccs még nincs lefutva, nem tudni, mi minden van még a Borkait támadó kezében. Sőt, lehet, hogy azt sem tudja a győri polgármester, igazából honnan is érkezik ez a támadás.
Éppen ezért nehéz ilyenkor jó tanácsot adni
– véli Somogyi Zoltán. Szerinte ez csak akkor sikerülhet, ha a válságtanácsadóknak a politikus mindent őszintén elmond a múltjából. Ha pedig korábban tudomása volt erről a leleplező anyagról, akkor fel lehetett volna készülni rá, a védekezést fel lehetett volna építeni. Somogyi Zoltán azt írta, a hajón tartózkodó hölgyekkel és a családdal mindenképpen kellett volna előre beszélni, illetve a Fideszen belüli kommunikációs csapat vezetőjével is, hogy mi várható. Könnyen lehet azonban, hogy ekkora bizalom azonban nincsen egyetlen párton belül, másik politikusnak nem szívesen adja ki magát senki.
Így az történhetett, hogy ha éppen nem a Fideszen belül támadta meg valaki Borkai Zsoltot, akkor ők is a legnagyobb meglepetéssel szembesültek az üggyel kapcsolatban és nem volt idejük felkészülni a védekezésre, vagy egy erős, más témát a nyilvánosságba hozó ellencsapásra
– véli a szociológus, aki arra hívta fel a figyelmet, ne felejtsük el azt az igen egyszerű válságkezelést, hogy
mindig le lehet mondani. Pláne egy olyan politikai közösség képviselőjeként, ahol az erényes viselkedés közéleti hirdetése a mindennapi politikai munka része.
Kizártnak tartom, hogy ez nem fordult meg a polgármester fejében, de ha ezt most teszi meg, akkor Győr ellenzéki kézbe kerül a választások miatt, így ezt a verziót valószínűleg a Fideszben sem engedik meg neki – tette hozzá.
Egy bocsánatkérés még kifizetődő is lehet
A bocsánatkérés kellemetlen dolog, és ha esetleg nem lehet megúszni, akkor is kínos – hitték sokáig a válságkommunikációs szakemberek. A politikusok tanácsadói még ma is gyakran gondolkoznak így, pedig a versenyszférában nemsokára negyven éves lesz a tökéletes példája annak, hogy van, amikor a bocsánatkérés üzletileg is a legjobb megoldás.
A szakirodalomban gyakran nemes egyszerűséggel a világ legjobb válságkommunikációjaként emlegetik az 1982-es Tylenol-ügyet. A Johnson & Johnson Tylenol nevű kapszulái közül többe cián került, ami rövid időn belül hét ember halálát okozta. Nem csoda, hogy az emberek rettegni kezdtek a cég minden termékétől. A Johnson & Johnson minden addigi kommunikációs szokással szakítva gigantikus bocsánatkérő kampányba kezdett, emellett pedig az összes kapszulát bevonta a forgalomból, és több százezer dollárt költött arra, hogy azt éreztesse, együttműködik a nyomozókkal, és egyébként is kompetens a krízis kezelésében.
A végeredményre csak a legoptimistábbak számíthattak: egy évvel később a Tylenol már a krízis előttivel majdnem megegyező piaci részesedést ért el, úgy, hogy a márkanevet sem kellett lecserélni. (Majd az is kiderült, hogy a gyártónak semmi köze nem volt a mérgezéshez, egy magányos gyilkos akciója volt.)
Ritkán sikerül azonnal jól reagálni
Az egy cég működésében is problémás, amikor egy krízishelyzetben gyorsan kellene reagálni – emlékezhetünk a BKK és a T-Systems szerencsétlenkedésére 2017-ben az 50 forintos bérletet vásárló etikus hackerrel. De ugyanez igaz a politikára is Magyarországon. Visszaidézhetjük itt azt a kommunikációs ámokfutást, amit 2009-ben az MSZP csinált a Gyurcsány Ferenc lemondása utáni néhány napban, vagy épp azt, amikor még 1994-ben a Fidesz választási veresége utáni órákban Orbán Viktor azzal az indokkal nem nyilatkozott, hogy a jégkorong-vb-t nézi. Nagyjából az egyetlen kivételes helyzet, amikor egy magyar politikus egy válsághelyzetre azonnal jól reagált, 2004-ben állt elő: amikor Medgyessy Péter bejelentette, hogy le fog mondani, Gyurcsány Ferenc órákon belül elindított egy olyan kommunikációs offenzívát, amivel a saját pártjának tagjait megnyerte magának, majd elindultak a választási győzelemhez vezető úton.
Azt sem hiszik el sokan, ami nyilvánvaló
A politikai kommunikáció az elmúlt években látványos fordulatot vett, világszerte és Magyarországon is: ma már nem érik be egyszerű álhírek gyártásával, egész alternatív valóságokat lehet kreálni, másrészt pedig egyre nehezebb eldönteniük még a tudatos hírfogyasztóknak is, mi a hazugság, mi a féligazság, és mi igaz. Ez pedig ahhoz az eredményhez vezet, hogy sokan hajlamosak akkor elhinni egy állítást, ha az a saját kedvenc politikusuk igazát támasztja alá, vagy ha egy szerintük rossz politikusnak árt. Például a friss amerikai felmérések szerint a republikánus szavazók 87,5 százaléka szerint nincs semmi ok vizsgálódni Donald Trump ukrán ügyeiről, míg a demokrata szimpatizánsoknál alig 19 százalék ez az arány.
Azt pedig Borkai Zsolt ügyében is fontos kiemelni: Győr masszívan jobboldali város, a hivatalban lévő polgármester pedig bárhol a világon előnyből indul az ismertségének köszönhetően. Az idei EP-választáson Győrben a Fidesz 53 százalékot szerzett, tavaly a parlamenti választáson a szavazatok felét megkapta itt a párt, 2014-ben pedig Borkait 61 százalékkal választották meg.
Azt persze nem tudhatjuk, hányan vannak annyira elkötelezett szavazói, akiknek a szimpátiáját ez az ügy sem kezdi ki, de az biztos, hogy ha néhány ezer szavazatot elveszít, akkor is maradna előnye. A kérdés sokkal inkább az, hogy mennyire fogják a botrányt a Fidesszel azonosítani, árthat-e ez más kormánypárti jelölteknek. Az viszont eldőlni látszik, hogy a kommunikációs tanácsadói mit tarthatnak a legnagyobb támadási felületnek: úgy tűnik, a kábítószerhasználat és a prostituáltakkal folytatott szex vádjai sokkal károsabbak lehetnek, mint a korrupcióvád.