Klímaváltozás: szükségállapotot hirdetnek a tudósok

Meg kell állítani a népesség növekedését a Földön – javasolja több mint 11 ezer tudós, aki a BioScience című tudományos lapban tette közzé álláspontját a klímaváltozással kapcsolatban. Az akciót a klímaváltozással kapcsolatos első világtalálkozó negyvenedik évfordulójára időzítették. 1979-ben Genfben hívták fel először a tudósok a figyelmet arra, hogy a gyors gazdasági fejlődés és a népességrobbanás milyen jelentős változásokat idézhet elő környezetünkben. A sors iróniája, hogy Washingtonban pont akkor erősítették meg: Trump elnök igenis komolyan gondolja azt, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a nemzetközi klíma egyezményből, melyet Párizsban írtak alá.

Nemcsak az időjárásról van szó

"Sok más trendet is figyelnünk kell: az emberiség szaporodását, a hús fogyasztást, a faállomány csökkenését, az energiafogyasztást és azt, hogy a rendkívüli időjárás milyen gazdasági veszteségeket okoz" – nyilatkozta a tudósok felhívásának egyik társszerzője a Guardiannek. Thomas Newsome, a sydney-i egyetem professzora a pozitív tendenciákra is felhívta a figyelmet: az elmúlt negyven év során gyors ütemben növekedett az áttérés a megújuló energiára. Különösen így volt ez az elmúlt évtizedben. Ezenkívül az égbe szökött a szén ára, és ez kedvező, hiszen így relatíve olcsóbbá váltak a megújuló energiaforrások. Ezenkívül megállt a népességrobbanás is, bár egyes területeken folytatódik a lakosság gyors növekedése.

A tartósan magas hőmérséklet, illetve a szárazság lehetetlenné teszi a megélhetést India egyes területein és Afrikában. Pontosan ott, ahol hagyományosan magas a gyerekszám. Ezt részben a tradíciók és a vallás indokolja, részben pedig az, hogy ezekben az országokban az emberek kizárólag a családjukra számíthatnak, mert az állam nemigen nyújt semmiféle támogatást, ha betegek lesznek vagy megöregednek. Ez az áldatlan állapot is kivált migrációt.

Vészhelyzet van, mert a negatív tendenciák folytatódnak.

Ezt hangsúlyozta az oregoni egyetem professzora, aki első számú kezdeményezője volt a 11 ezer tudós felhívásának. William Ripple professzor azt sürgeti, hogy ne csak a szén-dioxid-kibocsátást és a hőmérséklet emelkedését figyeljük, hanem sokkal komplexebb módon közelítsünk a klímaváltozás problémájához. Bár a népességrobbanás a legtöbb országban leállt, de így is 8 milliárdhoz közelít a Föld népessége, ami hatalmas terhet jelent a környezetre nézve. Elég a húsfogyasztásra gondolni, amely drámai mértékben emelkedett az elmúlt negyven év során: az egy főre jutó húsfogyasztás negyven éve körülbelül 30 kilogramm volt, most pedig 45, ennek az előállítása pedig súlyosan károsítja a környezetet.

A jólét növekedése újabb problémákat vet fel

Az életszínvonal növekedése nemcsak a húsfogyasztás növekedésében mutatkozik meg, de az emberek több energiát használnak fel az életük során, amely ráadásul egyre hosszabb lesz. A globalizáció a mozgás tempóját is megváltoztatta: a repülőutak száma is drámai mértékben növekedett.

Kínában a turizmus növekedésével mérik igen gyakran az életszínvonal javulását. Ma már több mint 400 millió kínai polgár engedheti meg magának a külföldi utazást – dicsekedett nemrég a China Daily. De Kínának több mint 1,4 milliárd lakosa van! Mi lesz, ha ők is bekapcsolódnak a világturizmusba? Követheti őket az 1,3 milliárd lakosú India vagy a csaknem 300 millió lakosú Indonézia. Mindeközben a tudósok egyértelműen bebizonyították: a repülés az egyik leginkább környezetkárosító vállalkozása az emberiségnek. 1984-ben évente félmilliárd utas repült, 2017-ben ez a szám 4 milliárdra emelkedett.

Mi a teendő?

A tudósok listát készítettek arról, hogy miképp lehet elkerülni a katasztrófát :

• keményen meg kell adóztatni a szénenergiát, és hatékonyabbá kell tenni az energiafelhasználás egész rendszerét
• stabilizálni kell a világ népességét, mely napjainkban 200 ezer fővel növekszik naponta
• meg kell állítani az erdőirtást, és újra kell telepíteni az erdőket
• csökkenteni kell a húsfogyasztást
• el kellene fordulni attól a szemlélettől, amely a fejlődést a GDP növekedéséhez köti

Mindezt miből? Ezt kérdik a szegényebb államok vezetői. A népesség szaporodása, a növekvő energiafogyasztás és hús fogyasztás elsősorban rájuk jellemző. Az emberek a szegény országokban is úgy szeretnének élni, mint a gazdag államok polgárai. Erre a dilemmára nincs javaslata a 11 ezer tudósnak, aki a klímaváltozás megakadályozására vészhelyzet kimondását sürgeti az egész világon.