szerző:
Serdült Viktória

Mert megteheti – két szóban így lehetne a legjobban összefoglalni, miért közeledik látványosan Törökországhoz Orbán Viktor. Recep Tayyip Erdogan budapesti látogatásának hátterében ennél pragmatikusabb részletek is megbújnak: a keleti nyitás a magyar kereskedelemnek és a belpolitikai üzeneteknek is kedvezhet. Na meg persze az Orbán-család személyes kapcsolatainak.

„Fontos az üzlet, a pénz, de a legfontosabb az, hogy az embernek legyenek barátai” – 2017 júniusában ezekkel a szavakkal méltatta hallgatóságát a magyar-török üzleti fórumon Orbán Viktor. Hiába telt el azóta több mint két év, sokkal jobb magyarázat azóta sem született arra, tulajdonképpen miért is hasznos Magyarországnak az Ankarával ápolt jó viszony.

Alkalom lett volna rá bőven: a magyar kormányfő és Recep Tayyip Erdogan 2017 májusa óta – putyini mértékhez képest is gyakran – hatodszor találkozik egymással. A jó viszony jelei a teljesség igénye nélkül:

©

Orbánt Törökország esetében semmiképpen nem lehet pálfordulással vádolni. A magyar miniszterelnök már 2013-ban sem titkolta szimpátiáját és az évtized egyik kiemelkedő politikai vezetőjeként köszöntötte Erdogant Magyarországon. A találkozót követő török-magyar üzleti fórumon a kormányfő még ezt is tudta fokozni:

„Egy olyan embert köszöntünk, aki bátor volt, hogy nehéz döntéseket hozzon.

Mindannyian ilyenek szeretnénk lenni.

Csak mi vagyunk helikopter

Orbán hat éve azt ugyan nem fejtette ki, hogy pontosan Erdogan politikája vagy életstílusa áll hozzá közelebb, mindenesetre mindkettőben akadnak hasonlóságok. Erdogan 11 éves kormányfőség után, 2014-ben lett Törökország elnöke, majd három évvel később egy olyan alkotmánymódosítást vitt át, amely szinte korlátlan hatalmat adott a kezébe, és aminek segítségével ma már teljhatalmat élvez.

Ahogy róla szóló portrénkban megírtuk, a 65 éves politikus külsőségekben is szereti érzékeltetni jelentőségét. Nemcsak a grandiózus építkezésekkel, futballstadionok felhúzásával, világraszóló sportesemények megrendezésével, hanem például az Ankarában több mint 600 millió dollárért felépített ezer szobás, impozáns elnöki rezidenciával.

©

Önmagában ez azonban még kevés lenne ahhoz, hogy a magyar kormányfő mindenáron ennyire szorosra akarja fűzni a két ország kapcsolatát. Ha pedig azt nézzük, hogy Orbán ehhez sokszor még a politikai fősodorral is szembe megy, még érthetetlenebb a közeledés. Jó példa erre a törökök szíriai offenzívája, amelyet a miniszterelnök nemzeti érdekként állít be, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig éppen a hvg.hu-nak ismerte el, hogy blokkolta az Európai Unió közös nyilatkozatát annak elítéléséről.

„A török ügyben a magyar ellenkezés miatt csak egy puhított nyilatkozatot tudtak kiadni a tagállamok. Ezzel a viselkedéssel sokkal inkább egyedül marad Magyarország, és bizonyos esetekben még olyan reakciókat is megkockáztat, mint amit a német kormánypárt frakcióhelyettese tett hazánk kizárásáról az EU-ból” – mutatott rá Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója.

Ez azonban még mindig nem túl meglepő a magyar miniszterelnöktől, aki minden vitatott lépésénél figyel arra, hogy egyik felet se haragítsa túlságosan magára. Orbán évek óta mondogatja, amit Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott sajtótájékoztatóján is megismételt:

a magyarok a Moszkva–Berlin–Isztambul háromszögben élnek,

a magyar politikának pedig „az a célja, hogy a világ minden nagyhatalma érdekelt legyen Magyarország sikerében”.

©

Marha oda, gáz ide

De pontosan mi is lehet ez a siker, amit a magyarok Törökországtól remélhetnek? Első körben adja magát a kereskedelem, ahol kivételesen a magyarok oldalán billeg a mérleg nyelve. Orbán Viktor itt tehát már büszkélkedhet is azzal, hogy megérte a „keleti nyitás”, amivel az EU-tól való függőségünket akarjuk csökkenteni. Közelebbről megvizsgálva azonban látszik, hogy a teljes magyar külkereskedelmi forgalomhoz (ami 2018-ban 64,1 ezer milliárd forint volt), a török kapcsolat egyáltalán nem mondható jelentősnek, és a hazánk és az EU tagjai közötti áruforgalomnak is csak a 2 százaléka.

A portfolio.hu korábban összeszedte, hogy mely termékcsoportok érintettek: a kivitel esetében a textil- és élelmiszeripar, mint például az élő szarvasmarha, irodai gép, műanyagipari alapanyagok, illetve az elektromos áramfejlesztő berendezések jelentősek, míg Törökországból pipa és szivar alapanyagok, márvány és néhány textilipari termék érkezik.

Ankara ahhoz is megfelelő partner, hogy a környékbeli országokkal jó kapcsolatot alakítsunk ki, erre szolgál részvételünk a Türk Tanácsban is, ami ugyan hosszú folyamat, de itt már egy 750 milliós, az Európai Unión kívüli közösségről van szó – mondta a hvg.hu-nak Egeresi Zoltán Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos segédmunkatársa.

Egy ekkora fórumban már ki lehet építeni kedvező kapcsolatokat, ami a gazdasági pozícióra is jó hatással lehet

 – vélte a szakértő, aki külön kitért az energetikára. A Mol éppen a héten jelentette be, hogy 461 milliárd forintért bevásárolta magát egy azeri olajmezőbe, és az sem mellékes, hogy Azerbajdzsánból földgáz is érkezik Isztambulba a TANAP gázvezetéken keresztül, így tovább lehetne csökkenteni az orosz függést. Törökország pedig fontos tranzitország nemcsak a földgáz, hanem a kőolajszállításban is Európa felé – Magyarországnak így különösen fontos érdeke a jó viszony, ha ebben részt akar venni.

Bár a törököket éppen gazdasági válság sújtja, a magyarok – még ha csekély mértékben is – profitálhatnak Ankara afrikai nyitásából. A török kormánynak szinte minden afrikai országban van diplomáciai képviselete, és nagyon sok helyen működnek török cégek, nekik magyar vállalatok is besegíthetnek. Ez egyelőre nem nagy eredmény, de kezdésnek éppen megfelel egy ekkora piacon.

©

Családban marad

A segítségért természetesen Magyarország sem marad hálátlan, a HVG írta meg, hogy a magyar honvédség török páncélozott harci járműveket vesz, méghozzá nem közvetlenül Törökországtól, hanem egy közvetítő cégen keresztül. Itt pedig már rögtön feltűnik Adnan Polat török milliárdos, aki nemcsak Erdogan és Orbán jó barátja, hanem 2015–2016-ban Tiborcz István üzlettársa is volt.

A Magyar Narancs fotósa 2016 tavaszán egy Széchenyi téri teraszon több olyan fényképet is készített, amelyen változó felállásban, de Tiborcz István, Orbán Ráhel, Adnan Polat és Kerim fia, valamint Suat Gökhan Karakus is szerepelt. Az egyiken a kormányfő lánya átveszi Kerim Polat telefonját. Polaték az Országgyűlés ünnepi ülésein és a focimeccsek VIP-páholyaiban is fel szoktak tűnni Orbán Viktor oldalán. Ezek ismeretében nehéz nem feltételezni, hogy családi és baráti kapcsolatok is közrejátszanak a török-magyar kapcsolatok alakulásában.

Orbán számára tehát vannak sikerek, és egyelőre úgy tűnik, hogy esetleges retorziótól sem kell tartania a szorosabbra fűzött keleti kapcsolatok miatt. Bár a szíriai offenzíva támogatása kapott nagyon kemény bírálatokat is, szakértők szerint hosszú távon nem kell attól félni, hogy a magyar kormányfőt emiatt kiközösítenék Brüsszelben. A CDU/CSU frakció-vezető fenyegetéséről például úgy fogalmazott egyik forrásunk: "sok van a rovásunkon, de ez csak szalmaláng".

Mint más külpolitikai kérdésekben, a magyar kormányfő most is kínosan ügyel arra, hogy ne feszítse túl a húrt, és azt is jól tudja, hogy más uniós tagállamok is kereskednek a törökökkel. Sőt, tulajdonképpen még jól is jön nekik, hogy a magyarok eljátsszák a rosszfiút. A török beavatkozás elítélése is jó példa Orbán pávatáncára, hiszen azt később a Fidesz EP-képviselői is megszavazták az Európai Parlamentben. Az pedig nyilvánvaló, hogy amíg Erdogan sikeresen zsarolja az Európai Uniót a területén élő 3,5-4 millió szír menekülttel, addig Brüsszel sem fog túl keménykezűen bánni vele.

A németekkel ellentétben Orbánnak attól sem kell tartania, hogy belpolitikai kérdéssé válna a törökökkel ápolt kapcsolat. A magyarországi török diaszpóra körülbelül 3000 embert jelent, akiket valószínűleg az sem fog különösebben zavarni, hogy Orbán engedélyezte, hogy Budapesten is iskolát nyisson a Maarif Alapítvány.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Dercsényi Dávid Itthon

Mitől védik ennyire a török elnököt?

Kiemelt biztonsági intézkedésekkel védik a csütörtökön Budapestre érkező Recep Tayyip Erdogan török elnököt. A Nyugatra alig látogató Erdogant nem nagyon hívják mostanában sehova, így nem csak magyar tüntetők várják majd, hanem külföldről is érkeznek kurdszimpatizánsok.

Keresztes Imre Világ

Bajuszosok és gülenisták mindenhol: Erdogan és Törökország világpolitikai súlya

A világ legjobban őrzött politikai vezetői között tartják számon Recep Tayyip Erdogan török elnököt. Bár Ankara szerint a 2016-os puccskísérlet során a lázadók Erdogan életére akartak törni, arról nem tudni, hogy hosszú pályafutása során kíséreltek-e meg ellene merényletet. Az autokratikus török elnök mindenesetre a világ egyik leghatalmasabb vezetőjének tartja magát, és kétségtelen, hogy az egykori szerény isztambuli polgármesterből politikai óriás lett, aki nagyobb mértékben formálta át Törökországot, mint bárki a világi köztársaság alapítója, Kemal Atatürk óta.

Verstappen nyerte a Brazil Nagydíjat, a két Ferrari összeütközött

Verstappen nyerte a Brazil Nagydíjat, a két Ferrari összeütközött

Mit szólna a 107 forintos benzinhez?

Mit szólna a 107 forintos benzinhez?

Villamos ütközött egy autóval a Döbrentei téren

Villamos ütközött egy autóval a Döbrentei téren

Megnyílik minden édességrajongó álma: a Nutella-szálloda

Megnyílik minden édességrajongó álma: a Nutella-szálloda

Összeütközött két gép a frankfurti repülőtéren

Összeütközött két gép a frankfurti repülőtéren

Ronaldinho Budapestre jön

Ronaldinho Budapestre jön