Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Vitatható az IMF módszertana az Államadósság Kezelő Központ elnöke szerint.
Az állam évente mintegy 27 milliárd forintot bukik a Magyar Állampapír Pluszon, ennek ellenére nem változtatnak a MÁP+ kondícióin. Az új fajta állampapírt a múlt héten az MNB szakértőinek kellett megvédeniük, most pedig az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója magyarázta a Világgazdaságnak, hogy miért nincs baj mégsem ezzel a konstrukcióval, miután az IMF országjelentése is foglalkozott a témával.
Kurali Zoltán szerint egyszerűen arról van szó: az IMF a hibás, egész pontosan a módszertana vitatható, amikor a MÁP+ kerül elő.
Szerinte a MÁP+ kondíciót úgy alakították ki, „hogy egyszerű és előnyös befektetést kínáljon a magyar családoknak. Az IMF azonban a jelek szerint ezeket a szempontokat nem vette figyelembe a javaslatok megfogalmazásakor”.
Azt, hogy az adófizetők évi 27 milliárd forintot vesztenek a szuperállampapíron, az MNB elemzői is elismerték, de szerintük a kamatjövedelem elköltése utáni adófizetés részben ellentételezi a kifizetett magasabb kamatokat, illetve jó célok elérését szolgálja a MÁP+.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai mindennél beszédesebbek.
Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: befagyott klímaprogram és szépségipari balesetek.