Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az állam évente mintegy 27 milliárd forintot bukik a Magyar Állampapír Pluszon, ennek ellenére nem változtatnak a MÁP+ kondícióin. Az új fajta állampapírt a múlt héten az MNB szakértőinek kellett megvédeniük, most pedig az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója magyarázta a Világgazdaságnak, hogy miért nincs baj mégsem ezzel a konstrukcióval, miután az IMF országjelentése is foglalkozott a témával.
Kurali Zoltán szerint egyszerűen arról van szó: az IMF a hibás, egész pontosan a módszertana vitatható, amikor a MÁP+ kerül elő.
Szerinte a MÁP+ kondíciót úgy alakították ki, „hogy egyszerű és előnyös befektetést kínáljon a magyar családoknak. Az IMF azonban a jelek szerint ezeket a szempontokat nem vette figyelembe a javaslatok megfogalmazásakor”.
Azt, hogy az adófizetők évi 27 milliárd forintot vesztenek a szuperállampapíron, az MNB elemzői is elismerték, de szerintük a kamatjövedelem elköltése utáni adófizetés részben ellentételezi a kifizetett magasabb kamatokat, illetve jó célok elérését szolgálja a MÁP+.
