Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Elemzést tettek közzé a Portfolio.hu-n a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői a nemrég bevezetett, magas hozamot kínáló lakossági szuperállampapírról (MÁP+).
A jegybanki szakértők becslése szerint a lakossági állampapír stratégia céljainak eléréséhez évente szükséges 1100 milliárd forintos többletkibocsátás esetén évi mintegy 19 milliárd forint többlet-kamatkiadás keletkezik a MÁP+ értékesítésével, ahhoz képest, mint ha az elmúlt években látott arányban más lakossági és piaci papírokat bocsátottak volna ki helyette. Ezen felül figyelembe kell venni az állam által a forgalmazók számára kifizetett jutalékot is. 1100 milliárd forintos többletkibocsátásra vetítve átlagosan 8 milliárd forint többlet jutalékkiadás keletkezik a MÁP+ kibocsátásával, ahhoz képest, mintha a korábbi arányban lakossági és piaci papírokat bocsátottak volna ki helyette.
Tehát az állam (vagyis a magyar adófizetők) évente mintegy 27 milliárd forintot bukik a szuperállampapíron.
Ugyanakkor amellett érvelnek, hogy az államnak így is megéri a MÁP+. Részben azért, mert az állampapír után kifizetett kamatjövedelem elköltése utáni adófizetés részben ellentételezi a kifizetett magasabb kamatokat. Illetve a szuperállampapír olyan célok elérését szolgálja, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése.
Szigorítanak a szuperkötvény szabályain, hogy véget vessenek az ügyeskedésnek
Az új lakossági állampapír bevezetésének egyik célja - állítólag - a „párnaciha-pénzek" bevonása volt az államadósság finanszírozásába. Na, ez nem nagyon jött össze. Ettől még a Magyar Állampapír Plusz alaposan átrendezte az értékpapírpiacot.
