Szigorítanak a szuperkötvény szabályain, hogy véget vessenek az ügyeskedésnek
A lombardhitel fedezeteként már nem fogadnák el az állampapírt.
Az állam sokat veszít a kedvező hozamú MÁP+-on, a jegybank elemzői szerint ugyanakkor a pénz egy része adók formájában visszafolyik a költségvetésbe, és a szuperállampapírnak sok egyéb, nem számszerűsíthető előnye van.
Elemzést tettek közzé a Portfolio.hu-n a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői a nemrég bevezetett, magas hozamot kínáló lakossági szuperállampapírról (MÁP+).
A jegybanki szakértők becslése szerint a lakossági állampapír stratégia céljainak eléréséhez évente szükséges 1100 milliárd forintos többletkibocsátás esetén évi mintegy 19 milliárd forint többlet-kamatkiadás keletkezik a MÁP+ értékesítésével, ahhoz képest, mint ha az elmúlt években látott arányban más lakossági és piaci papírokat bocsátottak volna ki helyette. Ezen felül figyelembe kell venni az állam által a forgalmazók számára kifizetett jutalékot is. 1100 milliárd forintos többletkibocsátásra vetítve átlagosan 8 milliárd forint többlet jutalékkiadás keletkezik a MÁP+ kibocsátásával, ahhoz képest, mintha a korábbi arányban lakossági és piaci papírokat bocsátottak volna ki helyette.
Tehát az állam (vagyis a magyar adófizetők) évente mintegy 27 milliárd forintot bukik a szuperállampapíron.
Ugyanakkor amellett érvelnek, hogy az államnak így is megéri a MÁP+. Részben azért, mert az állampapír után kifizetett kamatjövedelem elköltése utáni adófizetés részben ellentételezi a kifizetett magasabb kamatokat. Illetve a szuperállampapír olyan célok elérését szolgálja, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése.
A lombardhitel fedezeteként már nem fogadnák el az állampapírt.
Emmanuel Macron jelöltjének tartják, ő maga azonban mérgező csóknak nevezte a mostani államfő támogatását.