hvg.hu: Komoly változások lesznek a bank hitelezési stratégiájában. Mik ezek?

Andrew McDowell: Az EIB úgy döntött, hogy 2021 végétől kezdve nem támogat fosszilis energiahordozókkal – a földgázt beleértve – kapcsolatos projekteket. A rendelkezésre álló forrásokat ezek helyett a tiszta energiaforrásokra való átállásra és más, klímavédelemmel kapcsolatos befektetési projektekre csoportosítjuk át. Ez a világ összes piaci pénzügyi intézménye közt a legambiciózusabb energetikai és klímabefektetési terv, célja a nemzedékünk előtt álló legnagyobb kihívás kezelése. Az EIB elkötelezte magát, hogy 2025-re finanszírozásainak 50 százalékát klímavédelmi és más kulcsfontosságú környezetvédelmi célokra fordítja, ezzel megduplázza a jelenlegi arányt. Mivel a finanszírozott projektjeink esetében átlagosan minden eurónkra 3 eurónyi más forrásból származó forrás jut,

az a célunk, hogy a következő évtizedben összesen ezermilliárd eurónyi klímavédelmi célú befektetést mozgassunk meg.

(Ezermilliárd euró aktuális árfolyamon körülbelül 331 ezer milliárd forintnak felel meg, avagy nagyságrendileg a teljes magyar gazdaság hétévnyi össztermékének – a szerk.)

Továbbá elköteleztük magunkat, hogy 2022-re teljes egészében csak a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljaival összhangban nyújtsunk finanszírozást – nem csak az energetikai területen, de a közlekedésben, iparban és minden más szektorban.

hvg.hu: Az EIB gázprojekteket sem fog finanszírozni. Szakértői vélemények szerint a modern gáztüzelésű erőművek hatékonysága nagyon jó, alacsony a CO₂-kibocsátásuk, ráadásul különösen alkalmasak az ingadozó termelést nyújtó megújuló források kiegyenlítésére. Miért döntöttek úgy, hogy a szén- és olajprojektek mellett a gázosakat sem támogatják?

A. M.: Az EIB tisztában van vele, hogy a gáz „átmeneti üzemanyagként” szolgálhat a szénről való átállás során, például tartalék energiaforrásként játszhat szerepet a csak megszakításokkal rendelkezésre álló megújulók mellett.

De az EU hosszú távú klímacéljainak teljesítéséhez még a gázszektort is dekarbonizálni kell.

Az új, „Párizs-kompatibilis” szabványunk teljesítéséhez a bank által finanszírozott gázprojekteknek kibocsátáscsökkentő technológiákat kell majd alkalmazniuk – például megújuló gázokat energiaforrásként, vagy kombinált hő- és áramtermelést, illetve szén-dioxid-megkötő és -raktározó technológiákat. És az EIB a jövőben is finanszírozhatja új hálózatok építését és régiek felújítását, ha azok megújuló gázok szállítását szolgálják.

hvg.hu: A bank öt alapelvet határozott meg az energiaszektorba történő befektetéseinél. (Energiahatékonyság; dekarbonizáció; decentralizált energiatermelés, tárolás, e-mobilitás; hálózatfejlesztés; EU-n kívüli energiaátállás.) Milyen arányban fogják megosztani ezek közt a rendelkezésre álló forrásokat?

A. M.: Nem fogunk kvótarendszert alkalmazni a projektek jóváhagyása során. Úgy véljük, sokkal hatékonyabb, ha a projekteket önmagukban értékeljük, ez biztosítja, hogy a legjobbakat és a leghatékonyabbakat támogassuk. Hadd mondjak egy példát! Az EIB most háromszor annyi energiahatékonysággal kapcsolatos projektet finanszíroz, mint öt évvel ezelőtt. Ha volna kvótarendszerünk, az korlátozná, mennyi finanszírozást fordíthatunk ezekere a klímavédelem szempontjából kulcsfontosságú projektekre. Ugyanebből az okból az egyes országok közt sem fogunk különbséget tenni.

Andrew McDowell

hvg.hu: Továbbra is támogatni fog a bank minden olyan energetikai beruházást, amely felkerült az EU kulcsfontosságú fejlesztéseket tartalmazó „közös érdekű projektek” listájára. Mire számítanak, hány olyan beruházás fog így finanszírozáshoz jutni, amely nem kompatibilis az EIB új irányelveivel? Egyesek szerint ez lehetőség kiskaput jelent az EIB új szabályainak megkerüléséhez.

A. M.: Az EIB-nek mint az Európai Unió bankjának különleges szerepe van ezeknek a projekteknek a támogatása terén. A fosszilis energiaforrásokról való átállás támogatása során is számításba kell vennünk ezt a szerepünket. Ahogy már említettem, az EU elkötelezett a párizsi klímaegyezmény mellett, nekünk pedig az EU bankjaként lehetőségeinkhez képest minden eszközzel támogatnunk kell, hogy az EU teljesítse az egyezmény követelményeit. Jelen állás szerint ha nem is lehetetlen, de nagyon nehéz lenne megjósolni, hány projektet fogunk támogatni e kitétel alatt.

hvg.hu: Orbán Viktor miniszterelnök júniusban nem szavazta meg az Európai Tanácsban, hogy az EU célul tűzze ki 2050-re a karbonsemlegesség elérését. A magyarázat az volt, hogy ez a cél túl sok befektetést igényelne, ami felhajtaná az energiaárakat, így túl nagy terhet róna a magyar háztartásokra és vállalkozásokra. Egyetért ezzel az értékeléssel? Jól tették az említett vezetők, hogy nem vállalták be a 2050-es célt?

A. M.: Az EIB új energiahitelezési irányelve alaposan átgondolt dokumentum, amely figyelembe veszi a helyi nehézségeket és befektetési igényeket. Az iránt is elköteleztük magunkat, hogy támogatjuk az úgynevezett „Igazságos Átmenet Alap” alá tartozó országokban megvalósítandó projekteket. Ennek az új alapnak a létrehozását a most hivatalba lépő Európai Bizottság javasolta, hogy ezzel is támogassa a kevésbé fejlett országok erőfeszítéseit az energetikai átmenet megvalósítására.

AFP / Oli Scarff

 Az új irányelv alapján 75 százalékban finanszírozhatjuk a megfelelő energetikai projekteket, szemben a szokásos 50 százalékos limitünkkel.

Szóval ha befektetésekre van szükség, az EIB épp e célból van itt – hogy finanszírozást nyújtson, és segítsen, hogy a karbonmentes gazdaságra való átállás hatékony és igazságos legyen.

Egyes szénvidékeken, például a lengyelországi Katowicében a bank már most több szektorban támogat integrált régiós terveket, de ennél sokkal többet kell tennünk.

Örömmel fogadnánk a magyar ötleteket olyan kézzel fogható intézkedésekre, amiket beépíthetnénk.

hvg.hu: Ön mit mondana Orbán Viktornak, hogy meggyőzze a 2050-es karbonsemlegességi célról?

A. M.: Jó az együttműködésünk Magyarországgal, és folyamatos kapcsolatban vagyunk a jövőbeli befektetések ügyében. 2016-ban Magyarország megmutatta, hogy képes vezető szerepet játszani a klímavédelem területén, amikor az önök parlamentje az uniós országok közt elsőként szavazta meg a párizsi egyezmény támogatását. Hadd emlékeztessem, hogy a jogszabályt a képviselők egyhangúlag támogatták – ezzel olyan nemzeti konszenzust mutattak az ügyben, amire a magyarok büszkék lehetnek. Magyarország a kiotói egyezmény 2013-2020-as kiterjesztését is ratifikálta.

Bár nem adhatok tanácsokat a miniszterelnöknek, felhívhatom a figyelmet a lehetőségekre, amiket a fosszilis energiahordozóktól mentes EU felé való elmozdulás kínál.

A karbonmentes energiaszektorra való átmenet minden tagállam számára jó hír, Magyarországot beleértve. A váltás lehetőségeket teremt a magyar vállalkozásoknak is.