Már a négyezer lelkes Földesen is csak akkor tudja megtartani kétszáz dolgozóját a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó Agro-Földes cégcsoport, ha beszáll a bérversenybe.

„Hogy ne a közeli Debrecenben keressenek munkát, tavaly 8 százalékos, az idén pedig 12 százalékos béremelést adunk”

– magyarázza Őzse Ildikó résztulajdonos-cégvezető, hogyan oldják meg a helyzetet. Noha a cég exportra is termel – például tojást –, nem örülnek annak, hogy néhány nap leforgása alatt 314 forintról 320, sőt e hét keddjén 322 fölé szaladt az euró árfolyama. „Nem jó, ha drágábbak az importált gépek” – magyarázza a cégvezető. A béremeléseket nem abból fedeznék, hogy az olcsóbb forint miatt esetleg többet keresnek az exporton; inkább energiatakarékos beruházásokba fognak pályázati pénzekből.

A spekulánsok csalódtak, be is zuhant a forint

A forint az után indult el a lejtőn, hogy a Magyar Nemzeti Bank mínusz 0,15-ről mínusz 0,05 százalékra emelte az egy napra elhelyezett betétek kamatát, s azt is kilátásba helyezte, hogy szűkíti a kereskedelmi bankoknak nyújtott forrásokat. Az intézkedésnek nem volt különösebb hatása a belföldi kamatokra: az irányadónak tekintett három hónapos Bubor ugyan 0,13-ról 0,19 százalékra ugrott, ám már másnap 0,18-ra mérséklődött, s ott is maradt. Azaz egyelőre az ügyfeleknek nem kell érezhetően magasabb hitelkamatoktól tartaniuk, de a betéteikért sem fognak többet kapni.

Nincs ciklusváltás, nem nyúlnak hozzá a 0,9 százalékos alapkamathoz – szögezte le Matolcsy György jegybankelnök a döntés utáni sajtótájékoztatón. Azt viszont már tavaly december óta érzékeltette, hogy márciusban valami történni fog a normalizáció, azaz a monetáris szigorítás – ha úgy tetszik, kamatemelés – irányába. S bár fordulatot nem vártak az elemzők, ennél azért nagyobb elmozdulásra számítottak. Mondjuk arra, hogy a jegybanki alapkamat legalább az MNB egynapos hitel- és betéti kamata közé kerül. Ahogyan a forint a felfokozott várakozások miatt az utóbbi időben erősödött, úgy zuhant most meg a piaci szereplők, főként a külföldi nagybefektetők és spekulánsok csalódottsága miatt. Akiknek a rémületét csak fokozta Nagy Márton jegybanki alelnök e hét eleji nyilatkozata arról, hogy a biztonytalanság sokkal nagyobb, mint korábban. Igazából nem olyan gyenge még, hiszen tavaly nyáron 330-nál is járt a forint/euró árfolyam, de a gyengülés intenzitása aggasztó – mondja Trippon Mariann, a CIB elemzője.

Csődökkel fenyeget, ha sokáig tart a béremelési hullám

„Örülünk a gyenge forintnak. Ha a megelőző, erősebb szinten marad, akkor százmillió forintos nagyságrendben veszíthettünk volna”

– kalkulál Berkes György, a Gepida kerékpárgyártó cég tulajdonos-vezetője. Az idei árbevételük 80–90 százaléka, mintegy 15 millió euró származik exportból, amit 319-es átlagos árfolyammal terveztek. Alapvetően ők sem ebből fedezik a tavalyihoz hasonló mértékű, 10–15 százalékos idei béremeléseket, de azért jól jön – vallja be Berkes. „Az exportáló iparvállalatoknak kedvez a forint leértékelődése. Már csak azért is, mert az egyre fokozódó bérnyomásban a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 8 százalékos béremelést javasolt 2019-re” – tájékoztatja a HVG-t Felcsuti Zsolt társelnök. Ez azonban gyakran nem elég, a magyar cégek – akárcsak a sztrájkokkal sújtott multik, az Audi vagy a Hankook Tire – 10 százaléknál nagyobb éves béremelésekre is rákényszerülnek. Felcsuti saját, Szingapúrból irányított ipari és kereskedelmi cégbirodalmában, az MPF-csoportban az idén már 10 százalékot adott, s nem ez lesz az utolsó – ígéri. De azt gondolja, a béremelési hullám nem tarthat már sokáig, mert az MGYOSZ által végzett kutatás szerint ez hosszabb távon vállalati csődökkel fenyegetne.

A Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, hivatalosan csak az infláció alakulása érdekli. Abban azonban a monetáris tanácsban ülők biztosak lehettek, hogy döntésük és annak Matolcsy-féle, sajátos interpretációja megtépázza a forintot. Igaz, a jegybankelnök ezúttal nincs könnyű helyzetben, ellentmondásos belgazdasági és nemzetközi hatások közepette kellett cselekednie. Az MNB friss inflációs elemzésében az olvasható, hogy az eredetileg 2019 közepére előirányzott háromszázalékos éves inflációs céljuk máris teljesült. Fennáll a veszélye annak, hogy túl is teljesül, mivel a jegybank által mérvadónak tartott – a szezonális hatásoktól megtisztított – éves maginfláció februárban már 3,2 százalékos volt, 2019 egészére pedig 3,8 százalékkal kalkulálnak.

A drágulás irányába hat a bérek emelkedése nyomán élénkülő fogyasztás, továbbá a kormány által is fűtött ingatlanpiaci aktivitás. Az idén várhatóan még nem lassul le annyira a magyar gazdaság bővülése, hogy ez a folyamat megtörjön: a tavalyi, kiugró 4,9 százalék után 3,8 százalékos GDP-növekedést várnak a szakértők – mondja Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Ellentétes hatású ugyanakkor, hogy az euróövezetben a vártnál alacsonyabb az infláció, márciusban az előző évihez képest csak 1,4 százalékkal emelkednek az árak. „A jegybank adatvezérelt üzemmódba kapcsolt, negyedévente elemzi az infláció alakulását, és attól függően dönt az esetleges további kamatlépésekről” – magyarázza Nyeste.

Nincs árfolyamcél - vagy mégis?

Eközben az eurózóna gazdaságainak lassulását érzékelő Európai Központi Bank egyelőre nem szigorít, sőt lazít, hogy elejét vegye a recessziónak. Az USA-ban a jegybank szerepét betöltő Fed sem hajtja végre az idénre előirányzott két kamatemelést. Amikor tavaly nyáron a forint mélyrepülésbe kezdett, Matolcsy még egyedüliként száguldott szembe az autópályán: míg a mértékadó külföldi jegybankok szigorítást emlegettek, ő makacsul kitartott a lazítás mellett. Most viszont már nincs egyedül.

Pillanatnyilag mindenesetre inkább a kamatemelés mellett szóló túlfűtöttség jelei, mint a recessziós tünetek érzékelhetők a magyar gazdaságban. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint Magyarország kedvező külső- és belső egyensúlyi mutatók mellett egyelőre képes fenntartani a viszonylag magas növekedési ütemet. Nyeste Orsolya azonban árnyalja e derűs képet: a vártnál erőteljesebb recessziót indíthat be Európában a kemény Brexit, a kínai–amerikai vámcsata vagy Kína lassulása. S hiába a gyenge forint, ha nincs kereslet a magyar árucikkekre.

Az MNB nem akármilyen mutatványra készül: arra, hogy a 315–325 forintos, soha ki nem mondott, de kívánatosnak tartott árfolyamsávban tartsa a forintot. Nem érdeke ugyanis sem a túl erős, sem a túl gyenge nemzeti valuta

– vélekedik Samu János, a Concorde elemzője. A gyenge forint az importált árucikkek drágulásán keresztül fűtené az inflációt, az erős pedig visszafogná az exportorientált növekedést. Ezek közé sorolható a verbális intervenció, azaz Matolcsy szóbeli megnyilatkozásai, amelyek ezentúl rendszeresek lesznek. S ahogyan a múlt héten láttuk, önmagában ettől hektikusabbá válhat a forint árfolyamának mozgása.

GYENIS ÁGNES