Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A Pénzügyminisztérium szerint tényszerűek azok a korábban közölt adatok, amelyek szerint 2019 első kilenc hónapjában 74 ezren próbálták meg jogosulatlanul igénybe venni az egészségügyi ellátásokat, ezzel 6,6 milliárd forint egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizettek meg. A minisztérium azután küldött közleményt szerkesztőségünknek, hogy a Népszava beszámolója alapján megírtuk, harmadannyi, mindössze 2,2 milliárd forint egészségügyi járulékot nem fizettek be a potyautasok.
A Jobbik országgyűlési képviselője, Lukács László György közérdekű adatigényléssel kikérte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) az elmúlt évek adatait. Ebből kiderül: 2016 és 2019 között az orvosnál évente átlagosan mintegy 400 ezer ember kapott jelzést arról, hogy van valami probléma a járulékaik nyilvántartásával. Az, hogy ebből mennyi az adminisztratív hiba és mennyi a tényleges nem fizetés, nem derül ki. Az ellátásukra évente 2-2,2 milliárd forintot költöttek, jóval kevesebb pénzt, mint amekkora tb-járulékhiánnyal az államtitkár érvelt. Ráadásul az ő ellátásukból keletkező tb-hiány még a 2-2,2 milliárdnál is bizonyosan kisebb, az adóhivatalnak ugyanis kötelessége az érintettektől behajtani az elmaradt járulékot.
A NAV azt közölte a lappal: olyan adatot, hogy „mennyi járulékadós van a rendszerben”, nem tartanak nyilván. Az elmaradások behajtásakor ugyanis az összes követelésre – adó-, járulék-, illeték-, vámszakmai tartozásokra – együttesen indítja meg a behajtást a hatóság.
A Pénzügyminisztérium viszont azt írja, hogy a cikk összemossa azt, hogy mennyibe került a NEAK szűrőjén is fennakadt potyautasok ellátása, és mennyit kellett volna fizetniük akkor, ha jogszerűen járnak el: bejelentkeznek, és épp úgy, ahogy az adófizetők jelentős többsége, ők is befizetik a költségvetést megillető közterhet. A tárca szerint annak összemosása, hogy mennyibe került a NEAK nyilvántartásában szereplő 400 ezer piros lámpásként nyilvántartott magánszemély közül az egészségügyi ellátást igénybe vevők egészségügyi ellátása, illetve mennyi közterhet nem fizettek meg, minden szakmai alapot nélkülöz. Hiszen az egészségügyi ellátásra fordított összeg nem befolyásolja a járulékfizetés összegét. Mint ahogy pl. a munkabért terhelő járulék megfizetése is teljesen független attól, hogy az államkassza mennyit fordít a magánszemély egészségügyi ellátására. Ezért nem fair az, hogy a társadalombiztosítási kockázatközösség fizető tagjai finanszírozzák a nem fizetők ellátásait is.
Megjegyzik még, hogy a törvénymódosítás indoka éppen ez, a közteherviselési kötelezettség érvényre juttatása volt: akinek a törvény alapján fizetnie kell, az ne bújhasson ki a kötelezettsége alól.
