Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A spanyol király megvonta a költségvetési támogatást az offshore-botrányba keveredett apjától
Fehér Krisztina, az MTI tudósítója jelenti:
Madrid, 2020. március 16., hétfő (MTI) - VI. Fülöp spanyol király megvonta a tetemes költségvetési támogatást az offshore-botrányba keveredett apjától, I. János Károly volt uralkodótól, és lemondott a tőle származó anyagi örökségéről.
A királyi ház azután tette közzé internetes oldalán közleményét, hogy a hétvégén a The Telegraph című brit napilap azt írta: a jelenlegi uralkodó a kedvezményezettje az apja által alapított két offshore alapítványnak, amelyek közül az egyik Szaúd-Arábiából származó pénzekkel hozható kapcsolatba.
"A Koronának biztosítania kell az intézmény méltóságát, őriznie kell tekintélyét, feddhetetlen, becsületes és átlátható magatartást kell tanúsítania, ami intézményi működéséből és társadalmi felelősségéből következik" - idézte a közlemény VI. Fülöp hat évvel ezelőtti beiktatási beszédét.
A tájékoztatás szerint a Zagatka nevű alapítvánnyal kapcsolatban a királynak eddig nem volt tudomása arról, hogy apja kedvezményezettként nevezte volna meg.
A másik, Lucum nevű alapítvány esetében VI. Fülöp egy évvel ezelőtt ügyvéd előtt tett ugyanilyen tartalmú hivatalos nyilatkozatot, amelyben azt is kinyilvánította, hogy lemond kedvezményezetti helyzetéről, hangsúlyozva, hogy nem ismeri az alapítvány tevékenységét.
A Tribune de Geneve című genfi lap március elején írt a svájci ügyészség offshore-számlák utáni nyomozásáról, amelyben felmerült, hogy a Lucum alapítvány 65 millió eurónyi összeget kapott Szaúd-Arábiából. A feltételezések szerint a pénz egyfajta jutalék lehet, amiért egy spanyol konzorcium kapta meg a Medinát és Mekkát összekötő nagysebességű vasútvonal építésének lehetőségét.
Az alapítványok után a spanyol korrupcióellenes ügyészség is vizsgálódik.
I. János Károly népszerűsége évtizedeken át szinte töretlen volt, ám a 2008-ban kezdődött, és Spanyolországot különösen erősen sújtó gazdasági krízis idején a spanyolok bizalma megrendült benne. Egyebek mellett szemére vetették, hogy az ország problémái ellenére folytatta költekező életmódját, és bírálták nehezen átlátható vagyona miatt is.
Tovább rontott a helyzeten, hogy Krisztina hercegnő és férje korrupciós botrányba keveredett. Inaki Urdangarint azóta öt év tíz hónapos börtönbüntetésre ítélték közpénzek elsikkasztása miatt. Krisztinát viszont felmentették a vádak alól.
I. János Károly 2014-ben lemondott a trónról fia javára, és tavaly júniusban visszavonult a közéleti szereplésektől is. A 82 éves volt király évente mintegy 195 ezer (61,2 millió forint) eurós juttatást kapott eddig az államtól.
VI. Fülöp spanyol király megvonta a tetemes költségvetési támogatást az offshore-botrányba keveredett apjától, I. János Károly volt uralkodótól, és lemondott a tőle származó anyagi örökségéről.
A királyi ház azután tette közzé internetes oldalán közleményét, hogy a hétvégén a The Telegraph című brit napilap azt írta: a jelenlegi uralkodó a kedvezményezettje az apja által alapított két offshore alapítványnak, amelyek közül az egyik Szaúd-Arábiából származó pénzekkel hozható kapcsolatba.
"A Koronának biztosítania kell az intézmény méltóságát, őriznie kell tekintélyét, feddhetetlen, becsületes és átlátható magatartást kell tanúsítania, ami intézményi működéséből és társadalmi felelősségéből következik" - idézte a közlemény VI. Fülöp hat évvel ezelőtti beiktatási beszédét.
AFP / Rafa Rivas
A tájékoztatás szerint a Zagatka nevű alapítvánnyal kapcsolatban a királynak eddig nem volt tudomása arról, hogy apja kedvezményezettként nevezte volna meg.
A másik, Lucum nevű alapítvány esetében VI. Fülöp egy évvel ezelőtt ügyvéd előtt tett ugyanilyen tartalmú hivatalos nyilatkozatot, amelyben azt is kinyilvánította, hogy lemond kedvezményezetti helyzetéről, hangsúlyozva, hogy nem ismeri az alapítvány tevékenységét.
A Tribune de Geneve című genfi lap március elején írt a svájci ügyészség offshore-számlák utáni nyomozásáról, amelyben felmerült, hogy a Lucum alapítvány 65 millió eurónyi összeget kapott Szaúd-Arábiából. A feltételezések szerint a pénz egyfajta jutalék lehet, amiért egy spanyol konzorcium kapta meg a Medinát és Mekkát összekötő nagysebességű vasútvonal építésének lehetőségét.
Az alapítványok után a spanyol korrupcióellenes ügyészség is vizsgálódik.
I. János Károly népszerűsége évtizedeken át szinte töretlen volt, ám a 2008-ban kezdődött, és Spanyolországot különösen erősen sújtó gazdasági krízis idején a spanyolok bizalma megrendült benne. Egyebek mellett szemére vetették, hogy az ország problémái ellenére folytatta költekező életmódját, és bírálták nehezen átlátható vagyona miatt is.
Tovább rontott a helyzeten, hogy Krisztina hercegnő és férje korrupciós botrányba keveredett. Inaki Urdangarint azóta öt év tíz hónapos börtönbüntetésre ítélték közpénzek elsikkasztása miatt. Krisztinát viszont felmentették a vádak alól.
I. János Károly 2014-ben lemondott a trónról fia javára, és tavaly júniusban visszavonult a közéleti szereplésektől is. A 82 éves volt király évente mintegy 195 ezer (61,2 millió forint) eurós juttatást kapott eddig az államtól.
