Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az amerikai és európai kormányok jó részét leiskolázta Koppenhága gazdaságvédelemben. Míg Magyarországon egyelőre aprópénzt különítettek el a költségvetésből a koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére vagy ellensúlyozására, az Egyesült Államokban pedig inkább vitatkoznak, mint cselekednek, Dánia mert nagyot álmodni.
Nagyon nagyot.
A kormány a héten közölte a vírus sújtotta magánvállalkozásokkal, hogy a munkahelyek megtartása érdekében
hajlandó az alkalmazottak fizetésének háromnegyedét állni.
Ha egy cég bejelenti, hogy el kellene bocsátania alkalmazottainak 30 százalékát, vagy legalább ötven embert, az állam fejenként és havonta 23 ezer koronáig (nagyjából 1 millió forintig) bezárólag fizeti a bérek 75 százalékát.
A kormány célja ugyanis, hogy a munkáltatók és munkavállalók kapcsolatban maradjanak; hiszen nehezebb talpra állítani a gazdaságot, ha a vállalatoknak előbb fel kell vennie egy csomó dolgozót. Azt remélik, hogy három hónap elteltével az élet visszatalál a rendes kerékvágásba.
Dánia ezzel tulajdonképpen be-, vagy inkább lefagyasztja saját gazdaságát, kvázi elrakja a mélyhűtőbe a járvány lecsengéséig. Hiszen azért fizet az embereknek, hogy ne dolgozzanak, hanem maradjanak otthon. Ugyanis aki az államtól elfogadja a támogatást, az nem végezhet közben munkát. Ha elvonult a veszély, kiveszik a fagyasztóból a gazdaságot, és – elvileg – minden mehet tovább a szokott módon.
Egyéb intézkedések is vannak:
- állami garancia a céges hitelek 70 százalékáig;
- a munkanélküli segélyt kapóknak nem kell megjelenniük a szokásos foglalkozásokon;
- a cégek állandó költségeinek egy részét szintén az állam állja a veszteségekkel arányosan, így a bérleti díjat és egyéb szerződéses kötelezettségeket;
- a tavasszal esedékes vállalati adókat csak ősszel kell befizetni;
- természetesen a közalkalmazottak akkor is kapják a fizetésüket, ha hazaküldik őket.
Mindezzel becslések szerint 287 milliárd koronát, a teljes GDP 13 százalékát égetnék el mindössze három hónap alatt. Összehasonlításul: ha ugyanezt Amerikában csinálnák, az 2,5 billió dollárt jelentene.
Dániában szinte minden döntéshozó egyetért a lépések szükségességében, beleértve a tíz parlamenti párt képviselőinek csaknem 100 százalékát, a munkaadókat és szakszervezeteket is. A soha nem látott mentőprogramban napok alatt megállapodtak a felek. Hogy mi lesz, ha az egészségügyi válság a vártnál tovább húzódik, azt egyelőre senki sem tudhatja.
[Nyitókép: a Christiansborg palota, a dán parlament épülete]
