Részletes helyzetelemzést készített a Music Hungary Szövetség a koronavírus-járvány hatásáról a hazai zeneiparra. A szervezet javaslatokat fogalmazott meg a kormány felé a szektor megsegítésére, a károk enyhítésére, hiszen a koronavírus-járvány az élőzenei és fesztiválszektor azonnali és teljes leállását okozta.

Gyors beavatkozásra van szükség, hogy a zenészek és segítőik a korlátozások lejárta után visszatérhessenek munkájukhoz, és ne kerüljenek csődhelyzetbe a következő hónapokban – állapítja meg a Music Hungary Szövetség a dokumentumában. 

Számításaik szerint összesen mintegy 36 ezer dolgozót érint érzékenyen az élőzenei szektor leállása.

A rendezvények elmaradása miatt többségük jövedelem és munka nélkül maradhat az elkövetkezendő hónapokban. Mint írták, az optimistább forgatókönyv szerint is legalább 13 milliárd forint jövedelemről kell lemondania az iparágnak, az összeg meghatározó része, legalább négy-ötmilliárd forint a magyar zenészek és szakemberek munkabéréből fog hiányozni. 

A felmérések alapján a magyar zenészek jövedelmük több mint 60 százalékát az élőzenei fellépésekből szerzik. Másik fontos bevételi forrásuk a koncerteken és a vendéglátóhelyeken háttérzeneként elhangzott számok után kapott jogdíj, ez bevételük további több mint 15 százalékát teszi ki. A nyilvános helyek bezárása, a zeneszolgáltatás megszűnése miatt ez az összeg is kiesett. "Várhatóan a zenészeknek így jövedelmük több mint 70 százaléka fog hiányozni a következő hónapokban" – olvasható a közleményben. 

Áfacsökkentés és több magyar zene a köztévén

Az iparág vállalkozásainak megsegítésére a szövetség javasolja a munkáltatói járulékkedvezmény év végéig való meghosszabbítását. Kezdeményezik támogatási alap létrehozását a szektor vállalkozásainak, hogy a 2019-ben igazolt (személyi jellegű költségeken felüli) működési költségeikre

legfeljebb 50 százalékig támogatást kaphassanak. 

A javaslatok között szerepel az élőzenéhez kapcsolódó tevékenységek áfájának csökkentése 5 százalékra, átmenetileg 2021 végéig. A szövetség felülvizsgálná a jegyvisszaváltás szabályozását, előrehozná az EU-s projektek és más nemzetközi finanszírozású projektek magyar nyerteseinél a projektek teljes időszakára szükséges önrész kifizetését. Az iparág dolgozóinak megsegítésére az atipikus foglalkoztatási formák (kata, kiva, ekho) adó- és járulékterheinek elengedését javasolják, ez az előadóművészethez kapcsolódó egyéb tevékenységekre – hangszerészek, hang-fény technika kereskedelmére – is vonatkozna.

Az indítvány szerint a katás dolgozók előadóművészethez és rendezvényszervezéshez köthető bevételeit az előző évi bevétel 60 százalékáig pótolnák. 

A javaslatok között szerepel, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) programok finanszírozására fordítható 1,5 milliárd forintnyi most befizetendő magánmásolási díjból a közös jogkezelő szervek pályázati alapot hozhassanak létre a megszorult művészek átmeneti megsegítésére. Megoldás lehet, ha a befizetendő díjat az állam a jogkezelőknél hagyja, emellett az NKA forrásait kipótolja. A Music Hungary Szövetség elképzelhetőnek tart olyan megoldást is, hogy az NKA csak a válsághelyzet hosszával időarányos befizetésektől tekintsen el, a fennmaradó részt a válsághelyzet lejártát követően változatlanul be kellene fizetni és programfinanszírozásra kellene fordítani.

Mentesítené az indítvány a közös jogkezelőket a jogosultak jogdíjkifizetése utáni szociális hozzájárulás befizetése alól 2020-ban, hogy az összegek a kifizethető jogdíjak mértékét növeljék. A jogdíjak személyijövedelemadó-mentességet élveznének 2020-21-ben,

és kompenzálnák a vendéglátóhelyektől várható jogdíjkieséseket.

Javasolják, hogy a közmédia sugározzon és rendeljen meg több magyar zenei tartalmat, így segítve a számára és stratégiailag fontos szektor túlélését. Szükségesnek tartják továbbá a magyar zenei kvóta 10-15 százalékpontos megemelését a rádiós zenei kvóták esetében olyan módon, hogy az napon belül teljesítendő legyen, de az éjszakai órák is beleszámítsanak. A Music Hungary Szövetség emellett támogatná az élő, virtuális koncerteket, illetve a zenészek online, digitális platformokon megjelenését.

A szövetség könnyűzenei ernyőszervezetként jött létre 2017-ben azzal céllal, hogy műfaji kötöttségek nélkül képviselje a szakmát az állam, a piaci szereplők és a média irányába.