Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Tesztjelleggel, 300 orvossal és 15 ezer beteggel startol az Egészségügyi Ellátó Központ rendszerén egy külsős cégek által 317 millióért bonyolított szolgáltatás. Az eredeti tervek szerint a tesztnek márciusban kellett volna véget érnie.

Mivel a koronavírus-járvány miatt a magyar egészségügyben a normál ellátások takaréklángon működnek, a gyakorlatban egyik pillanatról a másikra tömegesen elindult az állami telemedicina-szolgáltatás (távorvoslás). Legalábbis valami olyasmi, az ugyanis, hogy a háziorvos telefonon keresztül dönti el, szüksége van-e a páciensnek fizikai vizsgálatra vagy beavatkozásra, nagyjából úgy viszonyul a távorvosláshoz, mint a videokonferencián leadott történelemóra a digitális oktatáshoz.

©

Ugyanakkor már csőben van a teljes értékű állami telemedicina elindítása. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) aláírta a szerződést a pár éve már kialakítás alatt álló rendszer tesztjellegű (pilot) beindítására – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A megbízást két magán egészségügyi cég, a PSO Group Zrt. és a Junimed Egészségügyi Szolgáltató Kft. konzorciuma nyerte 317,3 millió forintért.

Az adaté a jövő az egészségügyben is

Az állami távorvoslás kipróbálásához az infrastruktúrát és a tesztalanyokat (orvosokat és betegeket) az ÁEEK adja, a nyertes konzorcium feladata a szolgáltatás biztosítása, a teszt résztvevőinek támogatása, az adatgyűjtés- és feldolgozás. A tesztbe minimum 250 háziorvost és 50 szakorvost kell bevonni, illetve legalább 15 ezer beteget – akik mindegyikével legalább egy, otthonukban elvégzett sikeres mérést, és/vagy szakorvossal lefolytatott távkonzultációt kell végrehajtatni az endokrinológia, pitvarfibrilláció, diabetes, bőrgyógyászat, magas vérnyomás betegségcsoportokban.

A telemedicinában minden az adatok körül forog – amelyekhez a 21. században már anélkül is hozzájuthat az orvos, hogy személyesen találkozna a beteggel, illetve az orvosok egymással is megoszthatnak adatokat és információkat. A páciensek állapotára vonatkozó adatok származhatnak hitelesített, házi használatra kiadott készülékekből (a mostani tesztben ilyenekről lesz szó), de tágabb értelemben az orvos dolgát segíti minden információ, amit a már hétköznapinak számító eszközök, okostelefonok, fitneszkarórák, okosórák képesek összegyűjteni. Illetve azok az adatok, amiket az emberek maguk rögzítenek mondjuk valamilyen mobiltelefonos applikációban.

©

Még el se indult, mikor már véget kellett volna érjen

Magyarországon mindezek ellenére nem létezik teljes értékű telemedicina-szolgáltatás. Néhány magáncégnél elérhetők főként távkonzultációs szolgáltatások (webbeteg-szolgáltatások). Az ÁEEK-féle távorvoslási rendszer a 2017-ben indított Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) része. Az EESZT kezeli már most az állami egészségügyben a betegekről keletkező és a velük kapcsolatos összes adatot, így az elektronikus recepteket is – amelyek szintén fontos szerepet kaptak a járvány miatt bevezetett korlátozások közepette. Egyébként mind az EESZT, mind azon belül a telemedicinával kapcsolatos fejlesztések uniós támogatással valósultak és valósulnak meg.

Az állami telemedicina-rendszer beüzemelése (az állami egészségügy általános állapotából kiindulva nem meglepő módon) nem zajlik zökkenőmentesen. Az ÁEEK már 2018 elején bejelentette, hogy 2019-ben el fog indulni a távorvoslási projekt. A háziorvosokat 2019 elején elkezdték toborozni a teszthez, májusban úgy tűnt, a pilot 2019 júliusa és 2020 márciusa közt zajlik majd. Ehhez képest az ÁEEK csak augusztusban írta ki a közbeszerzést a teszthez kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére, az ajánlatokat novemberig lehetett benyújtani. Az összegzés az ajánlatok elbírálásáról azonban csak márciusban jelent meg, végül a szerződést április elején írták alá a nyertes konzorciummal.

A koronavírus-járvány persze befolyásolhatja a teszt lebonyolítását, és attól függetlenül sem világos, hogy mikorra és milyen körben várható a rendszer üzemszintű működésének elindítása. Cikkünk megjelenéséig az ÁEEK nem válaszolt kérdéseinkre.

©

Nemhogy e-egészségügyi, sima egészségügyi stratégia sincsen

Az állami telemedicina-rendszer fejlesztését nem segíti, hogy a kormánynak stratégiája sincs a fejlesztésekre. Igaz, általában véve egészségügyi stratégia sincsen. Elvileg készül Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiája (DEFS) – de nem az egészségügyi kormányzatban, és nem is az innovációs (korábban: fejlesztési) minisztériumban, hanem valamiért a Deutsch Tamás-féle Digitális Jólét Program keretein belül. A stratégia megalkotását egy 2017-es kormányhatározat rendelte el, de azóta sem látott napvilágot. Annyi biztos, hogy a Heim Pál Alapítvány (amelynek stratégiai igazgatója Heim Pál, a DESI szakmai felelőse) 2018-ban 28 millió forintért szerződött a Digitális Jólét Nkft.-vel a stratégiát megalapozó tanulmány elkészítésére.

Pedig virágzó terület a digitális fejlesztéseké és nagy szükség lenne rájuk a magyar egészségügyben is. Néhány pont Heim Pál egy 2017-es prezentációjából:

  • A helytelen életvitelnek köszönhetően a megromlott egészségben leélt évek becsült költsége a GDP 20 százalékának felel meg, ami Magyarországon megközelíti az évi 5500 milliárd forintot.
  • Az elkerülhető betegségek kezelésére fordított kiadásaink évi több mint 1000 milliárd forintot emésztenek fel.
  • A digitális technológiák segítségével kiváltható felesleges orvos-beteg találkozók évi kb. 150 milliárd forintot tesznek ki.
  • Rendkívül alacsony szinten hasznosul a lakosságnál keletkező fitness, wellness és egészségügyi adatvagyon, nem történik meg az adatok szisztematikus feldolgozása, ”visszaforgatása”, a betegségek előrejelzése, a minőségi orvos-beteg kapcsolat javítása az eszközök, alkalmazások és adatok feldolgozásának a segítségével.
  • A globális digitális egészségipar évi 10 százalékos ütemben bővül, és meghaladja a 200 milliárd dollárt éves szinten, amelyben Magyarországnak gyakorlatilag nem kimutatható a szerepe.

A jogalkotónak (a kormánynak és az országgyűlésnek) is lenne tennivalója, a magyar jogrendszer ugyanis magát a fogalmat is alig ismeri. Az egészségügyről szóló törvényben egyáltalán nem szerepel, a telemedicina és a telediagnosztika meghatározása csak rendeleti szinten történt meg. Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO gyűjtése szerint az e-egészségügyi szolgáltatások működési feltételeinek jogszabályai jórészt hiányoznak – ugyanakkor az adatvédelemmel kapcsolatos szabályokkal Magyarország jól áll.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Hat új fertőzött van és nincs újabb elhunyt beteg

Hat új fertőzött van és nincs újabb elhunyt beteg

„Ma már senki nem nevet, amikor 45 fokot mérünk”

„Ma már senki nem nevet, amikor 45 fokot mérünk”

Egy apró szikra is elég, hogy begyulladjon az autójában hagyott kézfertőtlenítője

Egy apró szikra is elég, hogy begyulladjon az autójában hagyott kézfertőtlenítője