Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Mire elindult a kormány bértámogatási programja, sok cég már nem tudott élni vele. Van, ahol félgőzzel sem tudtak újraindulni, és ahol mégis, más eszközökkel próbálnak túlélni. Körkép két hónappal a veszélyhelyzet bejelentése után.
Március közepén megállt az élet, a legtöbb cég hibernálta magát legalább két hétre, de jellemzően inkább egy hónapra. Már a leállási időszakban is eltérően oldották meg a munkavállalóik parkoltatását, most hasonlóan változatos megoldásokkal térnek vissza a tettek mezejére. Egy akkor készült felmérés szerint a munkáltatók tíz százaléka tervezett elbocsátásokat, az azóta nyilvánosságra hozott foglalkoztatási adatok szerint csak márciusban, amikor a veszélyhelyzetet kihirdette a kormány, 56 ezren veszítették el az állásukat. A becslések szerint mostanra a munkanélküliek száma bőven 300 ezer felett lehet, Orbán Viktor pénteken arról beszélt, hogy 163 ezren vannak, akik valamiféle támogatásban is részesülnek közülük. Mivel a korábbi évek statisztikái szerint jellemzően az álláskeresők mintegy fele kap támogatást, ezért akár mindkét szám igaz lehet.
Vattamunkások nélkül indul a mentés
Első körben mindenütt a kölcsönzött munkaerőtől, vagy az egyszerűsített foglalkoztatásban levőktől váltak meg. Persze voltak helyek, ahol a létszámhoz már a veszélyhelyzet bejelentése előtt hozzányúltak. Az év elején például a Mercedesnél leépítések kezdődtek, amelyet a német gyár passzív leépítésként magyarázott. Ez azt jelentette, hogy a lejáró szerződéseket nem hosszabbították meg. Cikkünk megjelenése után a Mercedes-Benz azt emelte ki: "társaságunknál nem történt elbocsátás a világjárvány kitörésével összefüggésben".
Az orosházi Linamarnál a szakszervezet becslése szerint nagyjából ötszáz bérmunkástól vált meg a cég a márciusi leálláskor, és a Continental makói üzemében is küldtek el kölcsönzött munkásokat. Az oroszlányi Wescastnál sem hosszabbítottak szerződést a bérmunkásokkal, a körösladányi Henkel még februárban jelentette be a termelés átszervezését, ezzel együtt a bérmunkás szerződések megszűnését is.
Az ilyen, munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött bérmunkásoktól a legkönnyebb megszabadulni, hiszen a kölcsönző cég a megrendelő vállalkozásokhoz akkor küldi a munkásait, ha nő a megrendelés, időszakosan van igény a többletmunkára – most pedig épp az ellenkezőjét láthatjuk. Nem ez az egyetlen hátulütője ennek a foglalkoztatási formának a dolgozók számára. Ők jellemzően nem kapnak plusz juttatásokat, a "felmondás" után nem jár nekik végkielégítés, gyakorlatilag semmiféle kötelezettsége nincs a munkahelynek a munkabér kifizetése, illetve a Munka Törvénykönyvének vonatkozó részeinek betartásán túl.
A bérmunkásokat a kölcsönző cég odairányítja, ahol éppen igény van a munkájukra. Egyik riportalanyunkat a szarvasi vasipari kölcsönzőcégen keresztül alkalmazta, majd a cég az első körben küldte el – a többi bérmunkással együtt – majd fél évvel azelőtt, hogy a vállalat 2019 elején teljesen bedőlt. Innen Kecskemétre került egy szerszámgépeket gyártó üzembe, később pedig Veszprémben landolt. Az általunk megismert 2018-as szerződésből az is kiderült, hogy 15 nap fizetett szabadság járt neki, ami kevesebb, mint az alkalmazottaknak kötelezően biztosított éves szabadság, és ez független a kortól és munkában eltöltött időtől is. Több munkaerő-közvetítő céget is megkerestünk, hogy mit nyújtanak a velük szerződött munkásoknak két kiközvetített munka között, de egyikük sem kívánt nyilatkozni.
A sors fintora, hogy a kormány ezt a foglalkoztatási formát tekintheti kiútnak a jelenlegi helyzetben. Legalábbis erre utal, hogy stratégiai megállapodást kötött a napokban az egyik legnagyobb kölcsönző céggel, a Prohumán 2004 Kft.-vel. Erre utalhat az is, hogy a miniszterelnök pénteki interjújában azt közölte: a közmunkán és a hadseregbe való felvételen túl azoknak, akik elveszítik a munkájukat úgy nyújthat segítséget az állam, hogy az állami tulajdonú cégek pluszfeladatai miatt megnövekedett munkaerőigényét "időlegesen" felvett dolgozókkal elégítik ki.
Félgőzzel
A kölcsönzött munkavállalók "kiszervezése" utáni második lépés a csökkentett termelés, amelyre szintén találunk példát, esetleg a munkaidőkerettel kombinálva. Élt ezzel a Mercedes is. A kecskeméti üzemben az újraindulásnál legfeljebb 15 százalékkal csökkent a jövedelem a békebelihez képest, és a leállás idején összehozott "negatív órákat" is sikerült a múlt hónapra lenullázniuk, így a kétéves keretben tiszta lappal indulnak a dolgozók május elejétől. A munkáltató a 320 ezer forintos vakációpénz felét is kifizette a dolgozóknak, kompenzálva a lecsökkent jövedelmet.
A Mercedes-Benz azt közölte ezzel kapcsolatban: "A Vasas és az MTSZSZ szakszervezetekkel kidolgozott megegyezés a Vakáció Juttatás egyszeri csökkentését foglalja magában, a bérezési csoporttól függő mértékben. Ezenkívül abban is megállapodtak a felek, hogy április hónapra, a gyártás leállásának időszakára az úgynevezett jelenléti bónusz nem kerül kifizetésre. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően a Mercedes-Benz gyár minden munkatársának alapbérét, valamint a 2018 végén kötött bérmegállapodás további elemeit – az ideiglenesen bevezetett egy- illetve kétműszakos gyártás ellenére – sikerült a gyár újraindítását követően is változatlanul megőrizni."
Az Audi győri gyárában éppen egy újabb béremelést koronáztak meg, az alapbéreket egységesen 46 ezer forinttal emelték április elsejétől. A vállalat is újraindult április elején, az biztos, hogy itt is csökkentett üzemmódban jár a motor, de a cég tájékoztatása szerint a béreket megkapták a dolgozók. Az Audi győri gyárában április közepén a közel 13 ezer dolgozó töredékével indult újra egy műszakban, mostanra az alkalmazottak fele állt munkába. Munkatársakat nem bocsátott el a vállalat, a gyárleállás teljes időtartama alatt biztosították a teljes jövedelmet, munkabérük nem csökkent. A kisebb autóipari beszállítóknál viszont úgy tűnik, hogy biztosan nem ússzák meg a visszavágást.
A kétéves munkaidőkeret szerint szervezték meg a munkát a békéscsabai Linamar Hungary Zrt.-nél is, ahol a mezőgazdasági gépgyártó részlegnél indult el a gyártás, illetve az egyik alkatrészgyártójuknál is elindult néhány sor, de ott még a munkások töredéke állt be. „Vannak, akik negatív munkaidőkeretben ülnek otthon, aztán majd ledolgozzák, amikor lesz munka” – mondja a Vasas Szakszervezet helyi vezetője. Tóth Zoltán szerint így most mindenkinek csökkent a jövedelme, mert ugyan az alapbérüket megkapják, de a békeidőben erre még minőségi pótlékot és a túlórákért járó pénzt is megkapták, ami most nincs, így átlagosan bruttó 40-50 ezer forinttal kevesebbet visznek haza. A munkaidőkeret szerződések miatt ez így is maradhat két évig. Azt azonban az érdekvédő sem tudhatja, hogy pontosan meddig, és hogy milyen változást hozhat a bértámogatás.
Április 23-tól a Continental cégcsoport makói üzemében is csökkentett üzemmódban indultak el a gyárak, Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ez az alapbérek 25 százalékos csökkenését jelenti, és a pótlékoktól is elesnek, így összesen felére csökken a jövedelmük.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Continental jelezte: a munkatársak a pótlékot is megkapják, illetve nem 50%-kal, hanem 25%-kal csökken három hónapon keresztül a jövedelmük, mivel vállalták erre az időszakra a 25%-kal rövidített munkaidőt.
Miközben tehát a tőkeerős nyugati cégek megtehetik azt, hogy akár a leállás idejére is fizetnek, a kisebb cégek esetében állami segítség nélkül nem mindig lehet ez a megoldás. Így kényszerültek sokan fizetés nélküli szabadságra: így járt egy olvasónk, egy Dunántúlon működő autóipari beszállító alkalmazottja, aki egy hónapon át maradt jövedelem nélkül. A veszélyhelyzet kihirdetése után még kiadták számára az időarányos szabadságot, majd április 7-től a fizetetlen szabadságot. Bár a férfi dolgozni szeretett volna, az orra alá dugtak egy papírt, hogy a járvány miatt nem akar bejárni, így ugyan nem bocsátották el, a társadalombiztosítást fizették utána, de más ellátásra nem volt jogosult ez idő alatt. Majd amikor hétfőn elindult újra a közel ötszáz főt foglalkoztató üzem, akkor aláírattak velük egy augusztus 31-ig szóló szerződést, 20 órás munkaidőre, fele fizetésért.
Bértámogatásra várva
A magyar kormány elég sokáig húzta az időt a mentőöv bejelentésével, más európai országokban korábban meghozták már az 50-80 százalékos bértámogatásról a döntést. Közel félmillió cég működik Magyarországon, Schanda Tamás, az ITM államtitkára vasárnap arról beszélt, hogy 3953 cég nyújtotta be az igényét a bértámogatási programba, ez 53 ezer munkavállalót érint, azaz ennyien reménykedhetnek abban, hogy nem bocsátják el őket, és a csökkentett üzemmódban nem zsugorodik tovább a fizetésük. A második körben enyhébb feltételekkel, április közepétől elérhető program részletes szabályai a hónap utolsó napjaiban jelentek meg, főként kereskedelemi, vendéglátó- és feldolgozóipari vállalkozások éltek a bértámogatással.
Mindez azonban azt jelenti: a támogatási program másfél hónappal az után indult el, hogy a vállalkozások az első sokk hatására meghozták a döntéseket a csökkentett munkaidőről vagy a bértámogatásról. De az még a növekvő érdeklődés ellenére sem biztos, hogy a cégek nem az előrehozott gazdaságvédelmi csomag más elemeire támaszkodnak inkább. Egy csongrádi vállalkozó, akinek üzemében közel 250-en dolgoznak, annyi aggályt már korábban megfogalmazott, hogy adott esetben, ha csak a munkásai felére venné fel a támogatást, az feszültséget szülne. Ugyanis ha a dolgozók egy része a félmunkaidőre ugyanannyi fizetést kap, mint aki teljes műszakban dolgozik, az biztos konfliktusok forrása.
Egy, a madárinfluenzának és a koronavírusnak is áldozatul eső békési vállalkozás viszont azonnal ugrott a lehetőségre, élesítették is volna a mentőcsomagot már májustól, de náluk az állatjárvány terjedése miatt nem tudott elindulni a program. Az orosházi Pannon Fine Food Kft. április 23-án jelentette be, hogy már be is adták az igényüket. Az ehhez mellékelt tervből derült ki, hogy a kölcsönzött munkaerővel és egyszerűsített foglalkoztatottakkal együtt háromszázan dolgoznak a főleg vendéglátásba beszállító és exportra termelő cégnél. A kölcsönzött munkaerő egy részét már tovább kölcsönözték más üzemnek, ez a szám bővült volna a későbbiekben. Az állami támogatást százötven főre igényelték meg, így Nyeste Lajos ügyvezető szerint csak korlátozottan kellett volna elküldeni dolgozókat. Tehát a munkavállalók harmadát, de inkább felét még a mentőcsomaggal sem menthették volna meg. Minden tervet felborított azonban a madárinfluenza Békés megyei terjedése, emiatt ugyanis annyira visszaesett a vágható állatállomány, hogy nem tudják teljesíteni a támogatási rendeletben elvárt munkamennyiséget sem.
A Dunaferrnél sem problémamentes a támogatás: a vállalat ezer főre igényelné a bérkiegészítést, ennek feltétele, hogy rendezettek legyenek a bérviszonyok. A dunaújvárosi cégnél azonban késtek a bérek kifizetésével, így most kénytelenek mégis időben utalni a munkásoknak a napokban még 15-re igért fizetéseket. A cég vezetői azonban azt is közölték a minap: a Dunaferr "a túlélésért küzd".
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.