Az amerikaiak 40 százaléka most azt mondja, hogy semmilyen terméket nem fog többet Kínából vásárolni – idézi az FTI Consulting felmérését a Bloomberg. A több mint ezer fő megkérdezésével zajló kutatás szerint nemcsak Kína került tiltólistára, de 22 százalékuk Indiából, 17 százalékuk Mexikóból, sőt, 12 százalék még Európából sem rendelne.

Kínával szemben a bizalmatlanság a fő ellenérv, ám nem csak a koronavírus miatt: a két ország közötti megkötött januári kereskedelmi megállapodás betartásában – azaz, hogy Kína egyre több amerikai terméket fog vásárolni – kevesen bíznak. Sőt, a kutatás szerint az emberek 78 százaléka hajlandó lenne többet is fizetni egy termékért, ha az adott cég kivonja a termelését az ázsiai országból.

Háttérben a politika mozgatja a rugókat

„A külföldiek, idegenek mindig is könnyű politikai célpontok voltak” – magyarázza az okokat a Bloombergnek Chad Brown, a Peterson Institute for International Economics szakértője. Példaként említette, hogy korábban Donald Trump elnök azt is felvetette, akár minden kapcsolatot is meg lehet szakítani Kínával.

Ezek után nem meglepő, hogy egy másik felmérés szerint az amerikaiak 66 százaléka inkább negatív színben látja Kínát, ami rekord a 2005-ös első adatfelvétel óta. A kutatás szerint Trump elnöksége alatt 20 százalékot emelkedett a mutató.

Chad Brown ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár most szavazatokat lehet szerezni mind republikánus, mind demokrata oldalon Kína-ellenes szlogenekkel, amikor véget ér a novemberi elnökválasztás, akkor a hónapok óta tartó kampány miatt nehéz lesz hirtelen ismét barátsággal fordulni Kína felé, hogy rendeződjenek a politikai és gazdasági kapcsolatok. Márpedig erre szükség van, hiszen a Kína továbbra is a világ leggyorsabban növekvő, ráadásul második legnagyobb gazdasága, amelynek hanyagolása igen komolyan érintené az amerikai vállalatokat. Ezt mutatja Kínában működő amerikai kereskedelmi kamara idén márciusi kutatása is, amely szerint az ott dolgozó cégek közel fele szerint esélytelen a két gazdaság szétválasztása. Igaz, ez is jelentősen csökkent az októberi 66 százalékról, sőt, a vállalatok ötöde már úgy látja, gyorsulni fog a távolodás a két óriáshatalom között.