Az Autonomy nevű kutatóintézet szerint a négynapos munkahét bevezetésével jelentősen sikerülne megállítani a munkanélküliség emelkedését az állami szektorban. Az agytröszt szerint ugyanis, ha nem történnek megfelelő intézkedések, akkor az év végére megnő az állástalanok száma. A Bank of England szerint a munkanélküliségi ráta 4 százalékról 7,5 százalékra nőhet. Különösen, hogy az államilag támogatott kényszerszabadság-programok kezdenek kifutni.

Az intézet úgy vélte, hogy a heti munkaidő 32 órára csökkentése nem feltétlen jár kevesebb fizetéssel, ha a kormány a programra rászán 5,4-9 milliárd fontot. A brit közalkalmazotti szférában több, mint 5 millión dolgoznak, azaz minden hat foglalkoztatottból egy. De a tanulmány úgy véli, hogy a négynapos munkahetet a versenyszférában is követhetik.

Ugyanis az intézet véleménye szerint a heti négy napos munkavégzés növeli a termelékenységet, a dolgozókat elégedettebbé és egészségesebbé teheti. Csökkenne a kiégés, kevesebbek lennének a munkával kapcsolatos mentális egészségügyi problémák, és számottevően javulna a munka és a pihenés aránya. Az Autonomy szerint a brit munkavállalók több, mint kétharmada stresszes a túlterheltség miatt.

A tanulmány arra is emlékeztet, hogy a négynapos munkahét nem példa nélküli. Az USA-ban Roosevelt elnök New Deal nevű, az 1929-1933-as gazdasági válságot kezelő programjának a része volt. Sőt Nagy-Britanniában az első Thatcher-kormány is megörökölte azt az elődjétől és folytatta is az 1979-1982-es recesszió idején. Németországban pedig a rövidített munkaidőt bevezették a 2008-as pénzügyi válság és a mostani koronavírus-járvány ideje alatt is.