Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az igazságszolgáltatás függetlensége nem jelenti az igazságszolgáltatás érinthetetlenségét – mondta Jourová arra, hogy az Európai Bizottság érzékenyen reagál a bírósági szervezetátalakításokra, sőt, Lengyelország esetében emiatt indították meg a 7-es cikk szerinti eljárást. Viszont felhívta a figyelmet arra, hogy az évtizedek alatt felépített demokratikus intézményeket egyetlen éjszaka le lehet rombolni, ezért különösen figyelni kell a fékek és ellensúlyok rendszerére és ez az, amit a Bizottság is szem előtt tart.
Az igazságszolgáltatás az egyik olyan terület, amelynél a most első alkalommal publikált, a jogállamiság helyzetét vizsgáló jelentés Magyarország esetében is súlyos problémákat azonosított. Konkrétan azt, hogy bár a digitalizáció magas fokú a magyar intézményrendszerben, annak átalakítása nem a jó irányt követi.
A jogállamisági jelentés a média szabadságának korlátozására is nagyon sok példát felhoz – nem csak Magyarországon. A sajtóval kapcsolatban több államban is megfigyelhető az erőszakos nyomásgyakorlás a politika részéről, amely gyakran gazdasági eszközökkel válik valóra. Jourová szerint jól megfigyelhető, hogy az erős gazdasági szereplők mögött politikusok állnak, akik így befolyást gyakorolnak a sajtóra. Ezért tartja fontosnak a finanszírozási rendszer átláthatóságát.
Sőt, vannak tagállamok, például Magyarország is, ahol az újságírók védelmére több figyelmet kell fordítani, mert a közösségi médiában gyakran a fotójukat felhasználva gerjesztenek gyűlöletet ellenük, ezáltal veszélyeztetik a biztonságukat – emelte ki, hozzátéve: természetesen ilyen körülmények között a sajtó nem lehet képes ellátni az ellenőrző feladatát sem.
EUrologus
Ami a bizottsági alelnök és a magyar kormányfő elmúlt napokban kiélezett konfliktusát illeti, Jourová elmondta: több mint két éve beszélt utoljára Orbán Viktorral, méghozzá fogyasztóvédelmi kérdésekről, mert a Juncker-bizottságban ez a terület hozzá tartozott. Akkor történt ugyanis, hogy Magyarország és más kelet-közép európai államok is arra hívták fel a figyelmet, hogy kettős minőségű termékeket forgalmaznak az EU-ban és az unió keleti részében rosszabb minőségű termékeket értékesítenek a nagy üzletláncok. “Ez nagyon tisztességtelen gyakorlat volt, és abban az ügyben mi egy oldalon álltunk Orbán úrral” – emlékezett vissza Jourová.
Nem bántam meg, amit mondtam
– reagált felvetésünkre a biztos azzal kapcsolatban, ami miatt most a lemondását követeli a magyar kormány. Vera Jourová ugyanis azt nyilatkozta egy interjúban, hogy Magyarország egy beteg demokrácia. Tulajdonképpen egy szójátékot alkalmazott, az illiberális demokráciát rövidítette “ill democracy”-nak, ami beteg demokráciát jelent.
Nagyon sokszor elmondtuk, hogy komoly aggodalmaink vannak a magyar demokráciával kapcsolatban, most csak más szavakat használtam
– foglalta össze. Az uniós pénzek és a jogállamiság összekapcsolását szükségszerűnek nevezte, úgy ítéli meg, hogy "az adófizetők nem akarják olyan országoknak adni a pénzüket, ahol nem működik a jogállamiság és nem tudják megvédeni ezeket a forrásokat".
Jourová azt is kijelentette, hogy nem fog lemondani biztosi posztjáról. Az ezzel kapcsolatos bizottsági álláspontot majd Ursula von der Leyen fogja elküldeni Orbán Viktornak.
