Két elemzésben értékelte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Európai Bizottság országjelentéseinek megalapozottságát és objektivitását – jelentette be közleményében a szervezet, amely saját mottója szerint „150 éve a közpénzek őre, 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőre”. A két elemzést kétnappal az után közölték, hogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a tagállamokra vonatkozó jogállamisági jelentését. Utóbbi nem azonos az országjelentéssel, abban azonban közös, hogy a magyar kormányra ez is enyhén szólva nem hízelgő megállapításokat tartalmaz, elsősorban az igazságszolgáltatás, a média szabadsága és a korrupció témakörében.

Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak a brüsszeli országjelentésekről, hogy azok nem tartalmaztak részletes minősítési módszertant, a felhasznált adatok megbízhatóságára és kiszámítására vonatkozó információk korlátozottan álltak rendelkezésre, továbbá a figyelembe vett tényezők és források, illetve azok súlyozása országonként és időszakonként eltért. „Kiderült” – mármint az ÁSZ szerint –, hogy az egyes uniós országokról szóló jelentésekben eltérő módon értékelték a korrupció kérdéskörét, illetve arra a tendenciára is fény derült, hogy 2010-től Magyarország tényszerű gazdasági eredményei a legtöbb mutatóban kedvezőbbek voltak az Európai Bizottság országjelentéseiben szereplő prognózisoknál.

Itt azért jegyezzük meg, hogy a „prognózis” magyarul előrejelzést jelent, és a kormány saját, például a központi költségvetésben lefektetett előrejelzései sem szokták feltétlenül eltalálni a később realizálódó tényeket. Azt sem árt ugyanakkor megjegyezni, hogy egyes mutatók esetében a szemlélet is más: amíg például a kormány a statisztikai adatok alapján el tud dicsekedni azzal, mennyire alacsony nálunk a munkanélküliek aránya vagy a deficit, a brüsszeli szakértők arra mutatnak rá, hogy sokan az állástalanok közül nem is kerülnek be a statisztikába az extrém rövid ellátás miatt, a kormányzat pedig sok esetben épp olyan szociális költségeken spórol, amelyeken nem kellene.

Íme az utolsó ilyen országjelentésről szóló cikkünk:

Elveszik az uniós számvevőszék kenyerét

Önmagában nincs azzal baj, hogy az ÁSZ problémákat állapított meg a bizottság országjelentései kapcsán megtette ezt már többször az Európai Számvevőszék, amelynek jelentéseit az ÁSZ fel is használta az elemzések elkészítéséhez. Az már furcsa, hogy míg az Európai Számvevőszék egyik feladata épp az Európai Bizottság ellenőrzése, addig a magyar ÁSZ-nak ez nem dolga – a magyar ÁSZ a magyar államot és alkatrészeit ellenőrzi.

Az elemzésben azzal indokolják az elemzések elkészítését, hogy dolguk nem csak az ellenőrzés, az ÁSZ

stratégiájában rögzített célja, hogy fokozott hangsúlyt helyezzen az elemzésekkel támogatott tanácsadó szerepére, mellyel hozzájárul a jó kormányzás kiterjesztéséhez.

Magyarul közszolgálati jelleggel és szakmai megalapozottsággal építő kritikát fogalmaznak meg az állami szereplők számára.

Azonban jelen elemzés az Európai Bizottság számára fogalmaz meg kritikát – hiszen a magyar állami intézmények (beleértve a kormányt) működésén sokat aligha javít, ha az ÁSZ-tól megtudják, hogy a bizottság országjelentései vacakok. Kivéve, ha az ÁSZ szerint a hazai jó kormányzást szolgálja a vacaknak minősített brüsszeli jelentések figyelmen kívül hagyása (egyébként az országjelentésekben nincsenek kötelező utasítások, csak elemzés és ajánlások). Vagy ha az ÁSZ szerint a hazai jó kormányzást szolgálja, ha ők nyilvánosan vacakoknak minősítik a brüsszeli jelentéseket.

Meg kell védeni a magyarokat a rossz minőségű brüsszeli jelentésektől

„A hiteles és megalapozott értékelés elmaradása, vagy

nem megfelelő mérési módszerek alkalmazása esetén sem az ágazati irányítók illetve döntéshozók, sem az adófizetők nem kapnak hiteles visszajelzést arról, hogy mely területeken kell beavatkozniuk

a fenntarthatóság, a versenyképesség, a társadalmi elégedettség és a bizalom növelése érdekében” – fejtette ki bővebben az ÁSZ a hvg.hu-nak, hogy miért készítették az elemzést. „Szintén objektív méréseken alapuló értékelések szükségesek ahhoz, hogy az Európai Bizottság és az általa kibocsátott országjelentések elérhessék céljukat, hogy az EU tagországai össze tudják hangolni gazdaságpolitikájukat, és kezelni tudják az EU előtt álló gazdasági kihívásokat” – tették hozzá.

Vagyis az ÁSZ lényegében azzal érvel, hogy a jó kormányzást segíti, ha megmutatják a brüsszeli országjelentésekről, hogy vacakok, mert így a magyar szereplők („irányítók, döntéshozók, adófizetők”) nem lesznek (akár akaratlanul) megtévesztve azt gondolva, hogy azokkal minden rendben.

A kivonatot elküldik a bizottság illetékeseinek

És akár még Brüsszelben is okulhatnak az ÁSZ megállapításaiból, ugyanis „az ÁSZ az elemzéseket széles körben hasznosítja. Többek között megküldi az Országgyűlés illetékes szakbizottságainak. Emellett az ÁSZ visszajelzést ad az Európai Tanácsnak, valamint az Európai Bizottságnak az értékelési folyamataikról, az elemzéseket megküldi az Európai Bizottság Magyarországi képviselete vezetőjének, az Európai Bizottság magyar tagjának és Magyarország OECD és UNESCO Melletti Állandó Képviseletének vezetőjének. Továbbá az elemzések angol nyelvű kivonatát az ÁSZ eljuttatja az Európai Tanács és az Európai Bizottság illetékeseinek is.”

„Az elemzéseket érintő terület gazdasági és társadalmi relevanciája különösen indokolttá és időszerűvé tette, hogy az Állami Számvevőszék elemzői elvégezzék az Európai Bizottság országjelentéseinek értékelését, az elemzések következtetései pedig mindezt vissza is igazolták” – zárta hvg.hu-nak elküldött magyarázatát