szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Állami Számvevőszék sokszor éppen akkor mutat rá egy-egy szervezet gazdálkodási problémáira, amikor az vitába keveredik a hatalommal. Most épp az Színház- és Filmművészeti Egyetemről derítették ki, hogy gazdálkodásában tíz éve súlyos pénzügyi szabálytalanságok vannak. Az ÁSZ visszautasítja, hogy a kormány megrendelésére dolgozna.

Több mint két hete tart a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) diákjainak blokádja, a hallgatók az intézmény alapítványi tulajdonba kerülése és az autonómia megszűnése ellen tiltakoznak, követelve a kizárólag a hatalomnak tetsző tagokból álló kuratórium távozását.

Éppen ezt pár napot látta alkalmasnak az Állami Számvevőszék arra, hogy nyilvánosságra hozza az egyetem utóbbi tíz évének gazdálkodásáról szóló jelentését, ebben azt írják, hogy az SZFE gazdálkodását 10 éve sorozatos és visszatérő szabálytalanságok jellemzik. Az ÁSZ közleménye szerint

  • 2014–2015-ben minden állami fenntartású felsőoktatási intézmény gazdálkodásának 2009–2013 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését elvégezte,
  • ekkor számos hiányosságot talált a Színház- és Filmművészeti Egyetemen,
  • később a feltárt kockázatok, illetve a "felelőtlen vezetői magatartás" újabb ÁSZ-ellenőrzés megindítását tették indokolttá,
  • ez 2019 májusában fejeződött be, és az ÁSZ újra hiányosságokat talált. 
©

Az egyetem erre úgy reagált, hogy „az SZFE ellen folyó kampány keretében megismételt csúsztatások és sejtetések mögül nem sejlik fel, hogy az ÁSZ vizsgálatai során egyetlen tényszerű megállapítást nem közölt az egyetemmel, amely akár egy szabálysértési eljárást megalapozott volna, hanem szinte kizárólag olyan életidegen szabályzatokat, dokumentációkat és folyamatleírásokat hiányolt, amelyek csak az állami intézmények esetén készítendők el kötelezően”. Jelezték azt is: "ha bármi igaz volna abból, amit az ÁSZ sejtetései sugallnak, nem szívesen lennénk az Emmi és az ITM illetékesei (volt fenntartó minisztériumok) helyében. Hiszen jogos a kérdés: hogy hagyhatták ezt az egészet az elmúlt 10 évben ők, akik a törvényes működésért felelnek, ha az ÁSZ már réges-rég rávilágított a súlyos működési hiányosságokra."

Horváth Bálint, az Állami Számvevőszék szóvivője a Pesti Hírlapnak a szabálytalanságokról azt mondta, „a gazdálkodás átláthatóságát, a közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosító szabályzatokat, számviteli szabályzatokat nem alakítottak ki, nem volt megfelelő leltár az egyetemen, nem volt valódi az egyetem beszámolója, nem volt megbízható a pénzügyi elszámolása, teljesítésigazolás nélkül történtek kifizetések, és nem volt tisztázva, hogy ki, mit írhat alá”. Ezért 2019-ben felvetették, hogy az egyetemet más szervezeti formában kéne működtetni. Tehát úgy gondolták, szükség van szervezeti átalakításra, de azt nem kötötte ki az ÁSZ, hogy az milyen formában történjen. A szóvivő megjegyezte azt is, az SZFE esete nem kirívó példa,

nagyon kevés az olyan szervezet, ahol nincsen hiba.

Arra a kérdésre, hogy az Állami Számvevőszéknek miért éppen most jutott eszébe, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem gazdálkodásában tíz éve súlyos pénzügyi szabálytalanságok vannak, Horváth Bálint szóvivő a Hírklikknek azt felelte, hogy az ÁSZ pártok felett álló nemzeti intézmény, illetve azt állította, hogy "a számvevőszék soha nem szólal meg napi politikai ügyben, legfeljebb a klasszikus értelemben vett közéleti témákról mondja el tapasztalatait".

Tény, hogy az ÁSZ most sem az egyetemfoglaló diákok követeléseit véleményezte, de mégis sorra előfordult, hogy a volt fideszes képviselő Domokos László által vezetett számvevőszék éppen olyan szervezetek gazdálkodását kezdte kritizálni, amelyeknek vitája volt az államhatalommal. Sorra vettük, hogy az elmúlt években melyek voltak ezek:

1. A Magyar Tudományos Akadémia egykori kutatóintézeteit idén februárban fésülte át az ÁSZ. Megállapította, hogy a 15 egykori akadémiai kutatóintézetből

  • 5 volt teljesen rendben 2016 és 2018 között,
  • a többi 10-nél hiányosságokat, szabálytalanságokat tárt fel.

Ezek azok a kutatóintézetek, amelyeket a kormány az előző évben vett át az akadémiától, dacára a kutatói szakma tiltakozásának. Még ugyanebben az évben döntött úgy az Állami Számvevőszék, hogy végigvizsgálja az intézeteket. Az Akadémia szerint az ÁSZ megállapításai összhangban vannak mindazzal, amit az MTA még, mint irányító szerv tárt fel ugyanerről az időszakról. Azt is közölték, hogy a kutatóintézetek megtették a szükséges intézkedéseket. Vagyonhasználattal való visszaélésre az ÁSZ nem mutatott rá, ami az intézményvezetők felelős gazdálkodását támasztja alá. Az Állami Számvevőszék által vizsgált időszakban a kutatóintézetek működése, a tudományos kutatás minden kutatóhelyen zavartalanul folyt, eszközállományaik is növekedtek. A megállapított hiányosságok méretükből, jellegükből fakadóan erre nem voltak hatással – jegyezték meg.

©

2. 2020-ban közölte az ÁSZ, hogy a kulturális taót használó szervezetek felénél volt probléma a támogatások felhasználásával, így arra a következtetésre jutottak, hogy indokolt volt az előadó-művészeti szervezeteket érintő támogatási rendszer átalakítása. A szervezethez Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár fordult, mire az ÁSZ a legtöbb színház működését végigvizsgálta. Az ÁSZ szerint nem tudták a kulturális szervezetek igazolni azt, hogy a társaságiadó-támogatásokat a jogszabályi előírásokkal összhangban kizárólag az előadó-művészeti tevékenységgel összefüggő és az üzemeltetéshez kapcsolódó kiadásokra használták fel.

3. Korábban is vizsgálták a színházi szférát: 2017-ben vizsgálat indult a Nemzeti Színház vagyonmegőrzési és gazdálkodási tevékenységével kapcsolatban is, a 2011 és 2014 közötti időszakra nézve. A vizsgálat első felében még Alföldi Róbert vezette a teátrumot, utódját, Vidnyánszky Attilát 2012 decemberében nevezték ki. Az ellenőrzés megállapította, hogy a Nemzeti Színház beszámolási kötelezettségét hiányosan teljesítette, illetve a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének sem tett teljeskörűen eleget, ezzel nem biztosította az átláthatóságot.

©

4. Az Állami Számvevőszék tavaly nyáron fogalmazta meg kritikáit az egészségügyi intézményekről. Hogy egyértelmű legyen: abban az időszakban történt ez, amikor mindennaposak voltak a kórházi sürgősségi osztályok lezárásáról, orvoshiányról, CT-hiányról szóló hírek, amelyek alapján sokan komolyan megkérdőjelezték, hogy Kásler Miklós alkalmas-e az Emmi-miniszter posztjára.

Marabu rajza 2019 júliusából
©

Az ÁSZ viszont a kórházak felé csapott egyet, azt közölték, hogy elfogyott a türelem a kórházak és szakrendelők gazdálkodásában hosszú ideje tapasztalt szabálytalanságok, az újratermelődő hiány miatt. Domokos László ÁSZ-elnök az akkor még létező Magyar Időknek adott interjút, és azt mondta, kaotikus viszonyokat találtak sok egészségügyi intézményben, sokszor a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat, például a közbeszerzési kötelezettséget sem tartják be a vezetők.

Anarchia. Botrány. Ez a két szó, ami először eszembe jut

– mondta a vizsgálat eredményeit összegezve. A kórházigazgatók ezt kikérték maguknak.

©

5. A tavaszi veszélyhelyzet kellős közepén több tucat dokumentumot kért be az Állami Számvevőszék az önkormányzatoktól, a korrupció elleni védettségüket vizsgálta. Azzal egyidőben történt mindez, amikor a kormány erősen csuklóztatni kezdte az önkormányzatokat, mintha csak így akarna revansot venni azért, amiért Budapesten és több nagyvárosban az ellenzék megverte a Fideszt a helyhatósági választásokon. A vizsgálat eredménye még nem ismert, az ÁSZ elöljáróban annyit közölt, hogy a jelenlegi veszélyhelyzetben különösen nagy jelentősége van a szabálykövetésnek és rendezettségnek, ugyanis

a rendkívüli állapot kiemelt korrupciós, illetve szabálysértési kockázatot jelent.   

6. Nem ez volt az első csörte az önkormányzatok és a számvevőszék között. A testület 2018-ban ellenzéki vagy független vezetésű településeket fenyegetett meg az állami támogatások elvonásával. Négy önkormányzat, Veresegyház, Mátraverebély, Kiscsécs és Budaörs gazdálkodásában talált az ÁSZ súlyos, illetve visszatérő szabálytalanságokat. A települések a hibákat nem vitatták, de jelezték: valójában kisebb adminisztratív mulasztásokról volt szó, miközben a büntetés súlyos. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere akkor ezzel kapcsolatban kijelentette, ez is megerősítheti azt a vélekedést, hogy az ÁSZ nem szakmai, hanem politikai okokból dönt büntetésről, eljárásról.

Wittinghoff Tamás
©

7. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gazdálkodásával is elégedetlen volt az ÁSZ, az erről szóló jelentést éppen akkortájt, tavaly év elején hozták nyilvánosságra, amikor a szervezet éléről leváltották a minden politikai oldallal szót értő Prőhle Gergelyt, hogy Demeter Szilárdot nevezzék ki a helyére. Azóta komoly állami támogatásokat kapott az intézmény, és ahogy megírtuk, szinte totális kormányzati kontroll alá kerülne a kulturális ágazat, az élen Demeter Szilárddal.

Demeter Szilárd
©

8. Az Állami Számvevőszék sorra bírságolja az ellenzéki pártokat. A Párbeszéd és a Momentum állami támogatását meg is vonták, a Jobbik ellen pedig az EP-választási kampány közepén csaptak le. Az ellenzéki pártok közösen léptek fel az ügyben, sérelmezték, hogy az elvben független intézményt 2010 óta a volt fideszes országgyűlési képviselő, Domokos László vezeti. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak azt mondta, az ÁSZ nem ugyanazzal a mércével mér ellenzéki pártokat és a Fideszt. 

9. Iparági szakértők furcsállták, hogy az ÁSZ akkor állt elő a kéményseprők elmarasztalásával, amikor a szakma képviselői tiltakoztak. Arról volt szó, hogy az ÁSZ 2017-ben a saját maga kezdeményezte reprezentatív lakossági felmérés alapján megállapította, hogy a kötelező kéményellenőrzés az esetek 7 százalékában elmaradt. Az ellenőrzés kizárólag a 2016. júliusi jogszabályi változás előtti időszakot érintette. A kéményseprők azzal érveltek, hogy a felügyeletüket ellátó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál kevés a jól képzett szakember, és nem képes maradéktalanul ellátni a lakossági szolgáltatásokat.

10. És egy jó hír: 2013-ban az ÁSZ eredményesnek találta a közszolgálati média átalakítását 2011-2012-re vonatkozó vizsgálatában. Ez volt az az időszak, amikor elindult a létszámcsökkentés és az átalakítás az állami médiában. Az ÁSZ szerint a létszámcsökkentés a hírgyártást és a saját műsorgyártást is hatékonyabbá tette. A médiaszolgáltatóknál és az MTVA-nál 2010-ben még 3461-en dolgoztak, ez a szám 2012-re 2495-re csökkent.

©

Az ÁSZ magyarázata

A politikai motivációt az ÁSZ mindig visszautasítja. Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára is arról beszélt a hvg.hu-nak tavaly év elején, a pártokra szabott szigorú büntetések idején adott interjújában, hogy a számvevőknek a törvények szerint kell eljárni, és a törvényi előírások betartását kell ellenőrizni.

Az ÁSZ eszerint végzi a munkáját. Módszertanaink, eljárásaink teljes egészében törvényesek és átláthatóak

– hangsúlyozta.

Most szeptemberben az ATV Egyenes beszéd című műsorában is szóba került az ÁSZ szerepe. Itt L. Simon László, a Fidesz országgyűlési képviselője, a kulturális bizottság alelnöke visszautasította, hogy a számvevőszék megrendelésre gyártotta a Színház- és Filmművészeti Egyetem gazdálkodásával kapcsolatos dokumentumot.

Egy hét alatt nem lehet állami számvevőszéki jelentést készíteni több év gazdálkodásáról

– jelentette ki. Ő is beszélt arról, hogy hosszú évek óta szabálytalanul működik az egyetem, amit szerinte orvosolni kell. Azt nem tudta megmondani, hogy az elmúlt hónapokban mettől meddig dolgoztak a jelentésen a számvevők. Szerinte

teljesen normális, hogy ebben a vitában egy ilyen jelentés előkerül.

©

Az ÁSZ döntései ellen egyébként nincs jogorvoslati lehetőség. Megállapításaira az ellenőrzött szervezet tehet észrevételt, amit ha az ÁSZ nem fogad el, annak az indoklását a jelentésnek tartalmaznia kell. 

Egy friss közvélemény-kutatás szerint egyébként a magyar lakosság 44 százaléka úgy véli, hogy az Állami Számvevőszék nem független intézményként látja el feladatát. A kutatást a Magyar Liberális Párt rendelte, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet készítette. Kiderült, hogy a megkérdezettek

  •  24 százaléka szerint az ÁSZ független intézmény,
  • 32 százalék pedig nem tudott véleményt formálni a kérdésről.

Sermer Ádám, az ellenzéki párt ügyvivője szerdán sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra: a kutatás szerint az ellenzéki szavazók elsöprő többsége, 71 százaléka nem tartja függetlennek a számvevőszéket, de még a fideszes szavazók 20 százaléka is így vélekedik. Az ÁSZ szóvivője válaszul közölte: a számvevőszék pártpolitikától függetlenül működő szervezet, amely mindenben a törvényi előírások szerint jár el.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Windisch Judit Itthon

"Alapvető szabályokat nem tartottak be" - A Jobbik vegzálásáról és a Momentum büntetéséről kérdeztük az ÁSZ-t

Nem az Állami Számvevőszék, hanem a jogszabály változott – mondja Holman Magdolna főtitkár arra, hogy sokak jelentős változást tapasztaltak a szervezet hozzáállásában a Jobbik 2017-es vizsgálatától kezdve. Holman Magdolna a pártpolitikai szerepet visszautasítja. Interjú Állami Számvevőszék főtitkárával.

Megbüntette a Heinekent a versenyhivatal

Megbüntette a Heinekent a versenyhivatal

Nem állja ki az adatvédelmi próbát, változtatni kellene a felnőttképzési törvényen

Nem állja ki az adatvédelmi próbát, változtatni kellene a felnőttképzési törvényen

Sosem ment még olyan jól a Teslának, mint most

Sosem ment még olyan jól a Teslának, mint most