Hétköznap, reggel 9 órakor elvétve látni csak utasokat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A környéken bőven akad szabad parkolóhely. A megállókban négy taxi várakozik, a sofőrök feltűrt ingben, nyitott ajtónál beszélgetnek. „Utasfelvétel és biztonsági ellenőrzés jelenleg kizárólag a 2B terminálon van” – olvasható a reptér egyik bejáratára ragasztott papíron, pedig a Budapest Airport még szeptember elején zárta le a nemrégiben átadott 1-es mólót, a 2A terminál utasfelvételi csarnokát és érkezési oldalát, valamint a 2B terminálhoz csatlakozó móló indulási szintjének egy részét is.

A 2A terminál teljesen kihalt, az üzletek rácsai lehúzva, a légitársaságok emeleti irodái zárva – szokatlan és egyben szomorú a látvány, ami itt fogad. A 2B terminálon is mindössze egy pultnál várják az utasokat, de épp nincs senki. Összesen nagyjából tízen ülnek a csarnokban. Az indulási táblán az látszik, hogy délelőtt 11 és este 10 óra között körülbelül óránként indulnak gépek, ebben az idősávban összesen 14. A közeli kávézóban öten ücsörögnek, a pultos azt mondja, még ő se látta ilyen kihaltnak a repteret, „furcsa” – fogalmaz.

A képre kattintva galéria nyílik

Túry Gergely

Újabb leépítés jön

A Budapest Airport a minap újabb közleményt adott ki arról, hogy a cégnél újabb elbocsátások lesznek, mert a repülőtér forgalma idén a 17 évvel ezelőtti szintre esik vissza. Arra készülnek, hogy újabb 236 embert küldenek el. Áprilisban, nem sokkal a koronavírus magyarországi megjelenése után már volt létszámcsökkentés. Akkor azokban a munkakörökben építettek le, amelyekben a forgalomcsökkenés miatt kevesebb lett a munka.

Ami a forgalmat, az utasok számát illeti, idén áprilisban naponta átlagosan 275 utas fordult meg a budapesti repülőtéren, 2019 áprilisában ez a szám 44 ezer volt. A forgalom tehát egy év leforgása alatt több mint 99 százalékkal esett vissza. A Budapest Airport most úgy kalkulál, hogy az őszi és a téli hónapokban is 90 százalékos lesz a visszaesés az egy évvel ezelőttihez képest. Nyáron ugyan többen fordultak meg a repülőtéren, de ennek mára már semmi nyoma nem maradt.

A cég közleménye szerint szeptemberben eddig naponta kevesebb, mint 3 ezer utas tűnt fel Ferihegyen, elenyésző százaléka csak az egy évvel korábbinak. A repteret üzemeltető cég most azzal számol, hogy a szeptembertől érvényes utazási korlátozások és járattörlések miatt legfeljebb a tervezett éves utasforgalom harmadát lehet majd elérni, azaz 5,5 millió embert. Korábban számoltak már 10, illetve 8-9 millió utassal is az idei évre. Ehhez képest jelentős a csökkenés. „Most, hogy a cég vezetése látja, hogy a 10 millió fő sem jön majd össze, elkerülhetetlenné vált az újabb leépítés” – indokolják a közleményben.

A képre kattintva galéria nyílik

Túry Gergely

A kereskedőkre is rájár a rúd

A Budapest Airport területén 24 különböző üzlet van, köztük óra és kozmetikai szalon, divat-, játék- és édességbolt. A cég internetes oldalán az látszik, hogy a 24-ből 9 üzlet átmenetileg zárva van, több viszont már újranyitott. A boltok közül többet is megkerestünk, hogy megtudjuk, hogyan vészelték át a március óta tartó, nehéz időszakot.

A Covid megjelenése óta a Szamos reptéri üzletének forgalma mintegy 90 százalékkal esett vissza a tavalyi év hasonló időszakához képest – írja Bak Judit, PR manager. Senkit sem bocsátottak el, de az alkalmazottak csökkentett munkaidőben dolgoznak, illetve abban a két hónapban, amíg a repülőtér zárva volt, nem is dolgoztak. „Az üzlet június 24-én nyitott újra, de a forgalom ugyanolyan, mint a járvány megjelenésének idején” – teszi hozzá.

Az egyik gyorsétterem, a KFC repülőtéren működő éttermének eredményeit is jelentősen befolyásolja, hogy minimálisra csökkent az utazási forgalom. Juhász Nándor, a cég képviselője azt mondja, a jelenlegi nehézségek ellenére is folyamatosan nyitva tartanak. „A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret továbbra is kiváló helyszínnek tartjuk, bízunk abban, hogy hamarosan újra növekedhetünk” – teszi hozzá.

A repülőtéren több autóbérléssel kapcsolatos cég is jelen van. Egyikük, az Avis megkeresésünkre közölte, hogy az első hullám idején a teljes repülőtéri forgalmuk megszűnt. Szerecz Kristóf, marketingmenedzser azt mondja, most, a második hullámban az üzleti utazások engedélyezése miatt ugyan nem tűnt el a teljes forgalmuk a reptéren, „de majdnem”. „Szeptemberben a forgalmunk 70 százalékkal esett vissza 2019 szeptemberéhez képest” – fűzi hozzá.

Túry Gergely

Világszerte bajban a repülés

A legnagyobb magyarországi fapados, a Wizz Air menetrendszerinti járatainak is mintegy 60 százaléka közlekedett a nyáron. „Augusztusban a tavalyi év azonos időszakához képest a kapacitásunk 80 százaléka repült, míg a járataink többsége ugyanebben az időszakban 71 százalékos volt” – közölték. Utóbbi egy évvel ezelőtt még 96 százalék volt – derül ki az utasforgalmi statisztikából, ahol a szeptemberi adatok még nem látszanak.

Az utasforgalom 2022 végére, 2023 elejére érheti el a koronavírus-járvány előtti szintet – nyilatkozta korábban Valentinyi Katalin, a Budapest Airport kommunikációs vezetője. A cég vezérigazgatója, Rolf Schnitzler sem volt sokkal optimistább, ő arról beszélt, hogy ha érintett is volt a légiközlekedés a korábbi válságokban, akkor is legfeljebb 6 hónapig érezte a hatásokat a szektor, de most szinte lehetetlen előre látni.

Az áruszállításban ugyanakkor alig látszik visszaesés: január és augusztus között 84 ezer 500 tonna árut kezeltek Ferihegyen, ez alig 3 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Ugyan a cargo részesedése a Budapest Airport Zrt. összbevételén belül túl alacsony ahhoz, hogy mentőövet jelenthessen, Schnitzler szerint stabil helyzetben vannak, és még egy a vártnál hosszabb visszaesést is átvészelnének. Az általános pénzügyi helyzet miatt osztalékfizetésre viszont sem ebben az évben, sem pedig 2021-ben nincs mód. A vezérigazgató kitért arra is, hogy tartják magukat a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel kötött megállapodásukhoz, így a 2020-as, átlagosan 8,2 százalékos bérfejlesztést végrehajtották.

Túry Gergely

A járvány világszerte drasztikus hatást gyakorol a légitársaságokra és a repülőterekre egyaránt. Brian Pierce, a háromszáz légitársaságot összefogó Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezető közgazdásza korábban egy konferencián úgy fogalmazott, hogy becslések szerint csak 2023-ra állhat vissza a légi közlekedés a 2019-es szintre, miközben a globális gazdaság két évvel korábban, már 2021-ben újra elérheti a járvány előtti szintet. A különbség oka, hogy az országok soha nem tapasztalt mennyiségű pénzzel támogatják a gazdaság újraindítását, és a központi bankok is öntik a készpénzt a piacokra. A repülés azonban vakcina hiányában csak biztonsági intézkedésekkel folytatódhat, ez pedig visszaveti az utasok bizalmát a repülés iránt. Az IATA szerint a légitársaságok háromnegyede két vagy három hónapon belül fizetésképtelenné válhat, ha nem kap 200 milliárd dolláros gyorssegélyt az EU-tól vagy az adott államtól, ahol a központja van. A szövetség tisztában van azzal, hogy a koronavírus okozta világválság idején mindenki pénzt kér az államoktól. Ezért a közgazdász igyekezett megindokolni a kérést: a világ áruszállításainak 35 százaléka a levegőben történik, összesen 70 millió ember dolgozik olyan állásban, amely valamilyen formában a légi forgalomtól függ. Ha tehát becsődölnek a légitársaságok, akkor ennyi ember az utcára kerülhet. Márpedig a válság egyszer véget ér, akkor pedig újra szükség lesz légitársaságokra.