Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Többféle hosszú távú negatív hatása lehet a főváros gazdasági szerkezetére, ha a főpolgármester kezdeményezése megvalósul, és emelt iparűzési adót kell fizetniük az ötmilliárdos adóalapot elérő cégeknek – erről Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke beszélt a Világgazdaságnak.
Nagyék azért tartják problémásnak ezt az adót, mert válogatás nélkül büntet. A méret alapján kivetett ipa plusz nem tudja kezelni az iparágak közötti eltéréseket, ezért nem is szabad alkalmazni a BKIK szerint. Attól tartanak, hogy ha ez mégis bekövetkezik, az extra teher alá eső vállalatok egy része felszámolhatja a tevékenységét Budapesten.
Az extra teher alá eső fővárosi cégek egy része külföldi kézben van, amelyek nemzetközi költség-haszon optimalizáció alapján működnek, és a plusz félszázalékos adó miatt egyes ilyen vállalkozások, például az élőmunkaerő-igényes call centerek vidékre vagy akár külföldre telepíthetik a teljes tevékenységüket – mondta a kamarai elnök. Megjegyezte, hogy a belföldi piacra termelő és szolgáltató vállalkozások esetében is érvényesülhet ez a forgatókönyv.
A budapesti piacból élő vállalkozások pedig éppen csődközelben vannak a kereslethiány miatt, számukra akár a kegyelemdöfés is lehet az ipa plusz”
– tette hozzá.
Nagy arról is beszélt, fontos kérdés, milyen jogszabályi alapon nyugszik a konstrukció, és a BKIK-nál egyelőre nem látnak ilyet, ugyanis az iparűzési adó kivetésének szabályait a helyi adókról szóló törvény szabályozza, ami két százalékban maximálja az adóterhet.
Karácsony Gergely október elején jelentette be, a városnak idén 30 milliárd forintos nadrágszíjhúzást kell végrehajtania. A főpolgármester szerint az egyik lehetőség ennek elkerülésére az újraindítási adó lenne: ez a gyakorlatban az iparűzési adó 0,5 százalékpontos emelését jelentené, bizonyos szektorok és bizonyos árbevétel fölött, ideiglenesen. Ennek bevezetéséhez a fővárosnak szüksége lesz a kormányra, mivel saját hatáskörben nem változtathat az iparűzési adó szabályain.
A másik megoldást abban látja Karácsony, ha csökkentené a kormány a várostól beszedendő szolidaritási hozzájárulást.
Karácsony Gergely megszorításokat jelentett be a fővárosban
Budapestnek idén 30 milliárdos nadrágszíjhúzást kell végrehajtania. Két szűk esztendő jön, béremelések nem lesznek, fejlesztések se nagyon. A főváros számára nyílna némi mozgástér, ha csökkenne a szolidaritási hozzájárulás, vagy bevezethetnének egy ideiglenes újraindítási adót. Mindkettőhöz a kormányra van szükség.
