Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A kormány kedden 132 milliárd forintot csoportosított át a koronavírus-járvány miatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból a költségvetés más soraira – írta a portfolio.hu.
A 132 milliárd forint legnagyobb szelete, 115 milliárd forint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez került; az összeg a pontos megfogalmazás szerint “a NVTNM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok tőkeemelése, pótbefizetése jogcímcsoportban" beruházásokra megy majd.
Tízmilliárd forintot kap az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tőkeemelésre és 5,6 milliárd forint jut a tárcához tartozó kerékpáros fejlesztésekre.
A határozatból kiolvasható még, hogy a kormány 4,3 milliárd forinttal csökkentette a Központi Maradványelszámolási Alapot. Ebből a Belügyminisztériumnak jutott 2 milliárd forint “Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások dologi kiadásaira”, 980 millió forint pedig az Emminek “egyes szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési támogatására”.
Az általános költségvetési tartalékból 2,4 milliárd forintot tettek át az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. támogatására, egy másik átcsoportosítás következtében pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapott egymilliárd forintot űrtevékenységgel kapcsolatos feladatokra.
Nem határ a csillagos ég - Orbánék a szokásosnál is nagyobbat álmodtak
Csillagászati költségek, bonyolult kiválasztási és kiképzési procedúra, kétes megtérülés - számos kérdést vet fel Szijjártó Péter bejelentése, amely szerint 5 éven belül újra magyart küldünk a világűrbe. A másik oldalon azonban ott a presztízsértékű siker lehetősége. És azért ez sem mellékes.
Szijjártó Péter tavaly novemberben azt közölte: 10 milliárd forintot költ a kormány a következő három évben arra, hogy 2024-ben magyar űrhajós mehessen a világűrbe.
