Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Egyre kevesebben dolgoznak a kötelező legkisebb bérért Magyarországon – jelentette ki Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A tárca közleményében hozzátette, 2017-ről 2020-ra 35 százalékkal, 250 ezer alá csökkent a minimálbéren foglalkoztatottak száma.
A kormány kezdeményezésére 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően a minimálbér négy év alatt 45, a garantált bérminimum pedig több mint 63 százalékkal emelkedett, ami növelte a magasabb bérszinteket is. Az intézkedések eredményességét jól mutatja, hogy a bruttó és nettó keresetek a jelzett időszakban egyaránt 50 százalékkal nőttek. A béremelkedést a kormány a munkáltatói adóterhek jelentős mérséklésével is támogatta. A szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 15,5 százalékra csökkent, ami évente több százmilliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál.
"A hazai munkavállalók kevesebb mint öt százaléka kapja kézhez a legkisebb bért. Az Európai Unió tagállamai közül nemzeti valutában számolva Magyarországon emelkedett a negyedik legnagyobb mértékben a minimálbér 2010-ről 2020-ra" – tette hozzá az államtitkár.
Az ITM közleménye által vázolt béremelkedés egyébként azért is csodaszámba megy, mert mindeközben a Központi Statisztikai Hivatal rendre évi néhány százalékos inflációról tudósít.
