Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A megkérdezettek több mint kétharmada, 71 százalék támogatja az Európai Egészségügyi Unió koncepciójának megvalósulását Magyarországon – ez derült ki a Publicus Intézet és az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) közös kutatásából, amelyet szerdán mutattak be egy online konferencián.
A december első napjaiban 2500 fő megkérdezésével készült kutatás adatai szerint a magyarok 39 százaléka hallott már az Európai Egészségügyi Unió programjáról, amelynek célja, hogy felszámolják az egyenlőtlenségeket és szorosabb koordinációt hozzanak létre a tagállamok közegészségügyi rendszerei között. A koncepciót elsőként Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője tette az asztalra és vitatta meg hazai, illetve nemzetközi szakmai szervezetekkel, majd a vírushelyzet berobbanását követően elsőként az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója bővítette ki saját egészségügyi stratégiává. Az Európai Egészségügyi Unió átfogó programját végül az Európai Bizottság indította el és kezdte kibontani a koncepciót elsőként a járványkezelési és gyógyszer-stratégiai döntésekkel, de az Európai Tanács is támogatta legutóbbi konklúziójában.
Az S&D és a Publicus közös kutatása egyértelműsítette azt is, hogy az Európai Egészségügyi Unió megvalósulását elsősorban az ellenzéki szavazók támogatják, a Fidesz bázisának 56 százaléka inkább nem szeretné. Legtöbben az MSZP és a Momentum szavazói állnak pozitívan a koncepcióhoz (97–97 százalék), de magas a támogatottsága a DK (94 százalék) és a Jobbik (93 százalék) bázisán is. Legtöbb támogatót a 30 és 44 közötti korosztályban mértek (84 százalék), legkevesebben, de így is kétharmados többségben a 18 és 29 közötti korosztályban vannak az egészségügyi unió-pártiak (66 százalék).
A kutatás rámutatott arra is, hogy a választók jelentős többsége egyetért azzal, hogy Magyarországnak a jelenleginél jóval többet kellene fordítani az egészségügyi kiadásokra (88 százalék), de annak is elsöprő támogatottsága van (87 százalék), hogy legyenek minimális minőségi követelmények az egészségügyben, amelyeket minden tagállamban biztosítani kell a polgárok számára.
Annak már kevesebb támogatója volt, de még így is közel kétharmados többségben vannak azok (64 százalék), akik szerint az Európai Uniónak kellene meghatároznia, hogy a tagállamoknak mennyit kell minimálisan az egészségügyi szolgáltatásokra fordítaniuk. Szintén a kutatásból derült ki, hogy a magyar választóknak egyelőre mindössze 28 százaléka van tisztában azzal, hogy az Európai Egészségügyi Unió programját egy magyar EP-képviselő, Ujhelyi István kezdeményezte: igaz, ez a szám a DK és az MSZP bázisán is érthető módon már meghaladta a 60 százalékot.
A fideszesek szerint javult a helyzet az egészségügyben
A felmérés azt is vizsgálta, hogy mennyiben és miként változna a magyar emberek véleménye az Európai Unióról, ha megvalósulna az egészségügyi unió programja: erre összesen 61 százalék válaszolt pozitívan, 13 százalék negatívan, 23 százalék pedig semlegesen. A kutatás másik fontos tanulsága, hogy bár a megkérdezettek 49 százaléka azt mondta: nem jó, ha az EU egyre több dologba szól bele, ugyanakkor 63 százalékuk azzal már egyetértett, hogy jobb, ha egy területen (például az egészségügy) a hazai mellett van uniós szabályozás is.
A magyarországi állami egészségügy színvonalával kapcsolatban a megkérdezettek 61 százaléka nem volt elégedett, sőt, szerintük az elmúlt években inkább romlottak a körülmények. Ezzel a tendenciával egyedül a Fidesz-bázis megy szembe: a kormánypárti szavazók 82 százaléka elégedett az egészségügyben tapasztalt állapotokkal, sőt, úgy gondolják, hogy az elmúlt években javult az ellátás színvonala.
A kutatás rávilágított arra is, hogy a választók jelentős többsége (73 százalék) úgy gondolja: egyre többeknek kell magánellátást fizetnie, mert az államiban nem kapja meg a szükséges ellátást, a választók 80 százaléka pedig egyértelműen úgy véli, hogy a koronavírus-járvány megmutatta az egészségügyi rendszer gyenge pontjait.
Maradtunk sereghajtók
"Az egészséghez való jog alapvető emberi jog, ezért elfogadhatatlan, hogy jelentős különbségek legyenek az európai tagállamok egészségügyi ellátásában. A mostani kutatás eredménye újabb lendületet ad a munka folytatásában, bízom benne, hogy a magyar kormány is felismeri: nem elutasítani, hanem támogatni és továbbépíteni kell az Európai Egészségügyi Uniót, ez ugyanis minden magyar ember egyértelmű érdeke” – fogalmazott Ujhelyi István.
Pulai András, a Publicus Intézet vezetője a konferencián többek között azt emelte ki, hogy komoly pártpreferencia alapú törés tapasztalható a magyar egészségügy jelenlegi helyzetének megítélésében: a kormánypárti szavazók és az ellenzéki tábor ugyanis gyökeresen ellentétesen ítéli meg az állapotokat. Pulai szerint a valóság megítélésében a pártpreferencia nélküli, „bizonytalan” szavazók véleménye lehet leginkább irányadó, akik nagy többségben az ellenzéki oldal valóságérzékelésével értenek egyet, vagyis rossznak és egyre romlónak írják le a magyar egészségügy helyzetét.
Dr. Szelényi Zoltán, az Orosházi Kórház traumatológiai osztályának vezetője az online eseményen a kutatás kapcsán többek között arról beszélt, hogy a magyar egészségügy sajnálatos módon sereghajtó az Unióban, példaként említette az egészségben eltöltött évek alacsony számát is, amelyben szintén rosszul teljesítünk. Szelényi hangsúlyozta, hogy a lakosság egészségügyi állapotának javulása a GDP növekedését is magával hozza, vagyis az egészségügybe történő befektetés a gazdaságra is pozitív hatással van.
