szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Soha nem volt még akkora kihívás az európai futball vezetői előtt, mint most, amikor tizenkét nagy klub vezetői bejelentették, hogy saját bajnokságot hoznak létre. De elmennek-e a szakadárok a falig, és hagyják, hogy az UEFA kizárja a részt vevő játékosokat a válogatottból, a klubokat pedig a saját hazájuk bajnokságából? Vagy csak minden eddiginél komolyabban szemléltetik, hogy nagyobb beleszólást akarnak a pénzügyekbe? Jönnének-e közvetítési bevételek, ha minden évben csak ugyanaz a pár elitcsapat játszana egymással, és mi várhatna egy kisebb liga, például a magyar bajnokság szurkolóira így?

Sokszor hallhattuk már, hogy Európa nagy futballklubjai saját ligát szeretnének létrehozni, de az így is egészen váratlanul ért mindenkit, hogy egyszer csak kiálltak a klubvezetők, és nem csak elmondták, hogy a titkos tárgyalásaik végére jutottak, hanem be is mutatták az új sorozat lebonyolítási tervét. Nem csoda, hogy a bejelentést óriási felháborodással fogadták az európai szövetség, a nagy futballigák kisebb csapatai, az európai középmezőny országainak klubjai, de még az új ligát alapító csapatok szurkolói csoportjai is. Egyelőre úgy tűnik, hogy az ötlet életképességének első tesztje az lehet, el tudják-e fogadtatni a közvéleménnyel. De sikerülhet-e?

Hogy nézne ki az új sorozat?

Az Európai Szuperligában 20 csapat venne részt:

  • a 12 alapító, köztük hat angol (Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester City, Manchester United, Tottenham), három olasz (AC Milan, Inter, Juventus), és három spanyol (Atletico Madrid, Barcelona, Real Madrid),
  • 3 klub csatlakozhat melléjük állandó tagként, hogy melyek ezek, azt az ígéret szerint napokon belül bejelentik,
  • 5 csapat pedig minden évben a saját bajnokságából juthat be (már ha az UEFA ezt engedné), itt van olyan terv is, hogy automatikusan helyet kapjon az UEFA klubranglistájának két legelőrébb álló olyan csapata, amely önerőből nem jutott be nemzetközi kupába.

A 20 csapatot két tízes csoportra bontanák, mindegyikből az első három jutna a negyeddöntőbe, a 4-5. helyezettek pedig oda-visszavágón meccselnék le, melyikükkel egészülhet ki a legjobb nyolc mezőnye. Onnan már egyenes kiesés jönne a döntőig, ahogy most a Bajnokok Ligájában is látjuk.

©

A terv az, hogy az Európai Szuperliga meccseit hét közben rendeznék, így a hétvége lehet a bajnoki meccseké – már persze ha az UEFA nem váltja be a fenyegetését. A európai szövetség sem kispályázik ugyanis, már közölte, hogy minden klubot kizár a bajnokságból, amely elindul az új ligában, a FIFA pedig azt, a részt vevő focisták a saját hazájuk válogatottjában sem léphetnek pályára.

A JP Morgan szóvivője megerősítette, hogy a cég finanszírozza az új sorozatot. Hogy mennyi pénzzel, az nem derült ki, a BBC tavaly arról írt, hogy 4,6 milliárd font (vagyis 1918 milliárd forint) lehet az összeg.

Mire vágynak a nézők?

Az új sorozat alapítói azt mondják: a járvány felerősítette az európai futballmodell instabilitását, az ő tervük viszont minőségibb meccseket garantálna a szurkolók számára, és több pénzt vonna be a futballba.

©

Abban biztosan igazuk van, hogy az elmúlt egy év megmutatta, az európai klubfoci pénzügyi modelljében hol van a gyengeség, de a kulcsmondatot nyilvánosan nem vállalnák a klubvezetők. A tanulság ugyanis a hagyományokat tisztelők számára nagyon csúnya:

a futball csúcsán nincs nagy szükség a helyszíni szurkolókra.

Dénes Ferenc sportközgazdász: A járvány kevés ahhoz, hogy a sport ne maradjon nagy üzlet

Az elmúlt egy év természetesen a sport világát is megrengette és átalakította. Visszatér-e az élet a régi kerékvágásba? Ha igen, hogyan? Ha nem egészen, mi változik? Hogyan néz ki most a sport, mint a gazdaság része? Lesz-e olimpia? Ezekről kérdeztük Dénes Ferenc sportközgazdászt.

A Deloitte évről évre elemzi az elitklubok pénzügyeit. A 2020-ról szóló anyaguk egyik legizgalmasabb megállapítása az volt, hogy a világ 20 leggazdagabb klubjának költségvetésén tavaly a közvetítési díjak elmaradása három és félszer akkora lyukat ütött, mint a meccsnapi költések hiánya:

  • 937 millió euró, vagyis 338 milliárd forint veszteséget okozott nekik az, hogy március és július között az elmaradó vagy elhalasztott meccsek miatt újra kellett tárgyalni a közvetítési díjakat,
  • az viszont, hogy a stadionba kilátogató szurkolók az év utolsó 10 hónapjában nem költöttek a meccsek előtt, közben és után a helyszínen egy centet sem, csak 257 millió euró, azaz 93 milliárd forint kiesést okozott,
  • a hirdetési és más kereskedelmi szerződésekből befolyt összeg pedig még nőtt is 82 millió euróval, vagyis 29 milliárd forinttal.

A stadionokba kilátogató szurkolók költései amúgy is csak az összbevétel 9-18 százalékát jelentik a 10 leggazdagabb klub közül 9-nek, az egyetlen kivétel a Tottenham, náluk 24 százalék ez az arány. Vagyis a fő feladat ezen a szinten nem a helyszíni szurkolók, hanem a tévénézők igényeit kielégíteni. Ezt pedig a döntéshozók szerint úgy lehet elérni, ha a legjobb csapatok minél többször játsszanak egymás ellen – ezt egyébként nem csak az új liga alapítói, hanem az UEFA vezetői is így gondolják.

Pedig az UEFA is egyre több pénzt ad

Az európai szövetség a 2018/19-es szezontól vezetett be új pénzdíjazási rendszert, ami a nagyoknak is óriási pluszt jelentett. Abban a szezonban aztán a KPMG elemzése szerint a Juventust leszámítva (ahol Cristiano Ronaldo leigazolása után 30 százalékkal megnőtt a hirdetési bevétel) minden elitklub az új rendszer miatt gazdagodott még jobban. A leglátványosabb példa a Bayerné volt, amely abban a szezonban a BL-ben több pénzt keresett azzal, hogy a 16 között kiesett, mint egy évvel korábban az elődöntővel. A 2020-as BL-t aztán úgy nyerték meg, hogy a csoportkörben és az egyenes kieséses szakaszban is csak győztek, ezzel a maximális, 115,69 millió eurós (41,8 milliárd forint) prémiumot kapták. (A Ferencváros tavaly ősszel azzal, hogy bejutott a BL-be, 15,25 millió eurót kapott, a megszerzett egy pontért pedig még 900 ezret, vagyis mostani árfolyamon 5,5 milliárd+325 millió forintot.)

A fő kérdés most az lehet: mi lesz a tévéközvetítési jogokkal? Az nem kérdés, hogy lenne jelentkező, aki jó pénzt fizetne azért, hogy közvetíthesse az Európai Szuperligát, a BL pedig ezzel elértéktelenedne. Nem véletlen, hogy az UEFA és a FIFA a nehéztüzérséget veti be: ha a focisták válogatottól eltiltásával és a klubok máshonnan kizárásával fenyegetik a résztvevőket, az okozhat olyan kárt, amelyért már nem biztos, hogy megéri a kiszakadás.

Nem lesz-e túl sok a jóból?

De nem lesz-e egy idő után unalmas egymást követő sokadik évben is nézni a Real–Barcelonát? Egyelőre úgy tűnik, nem csak a szakadárok, hanem az UEFA is úgy gondolja, hogy nem – épp hétfőre ígérték, hogy bemutatják a Bajnokok Ligája átalakításának terveit, benne még több elitcsapattal. De hogy egy új ligában mennyire lenne fenntartható az ötlet, azon is múlik, melyik lenne az a három csapat, amelyik még ez után jelentheti be, hogy beszáll. Marketingszempontból nagyon fontos, hogy a kimaradó klubok vasárnapra összehívott válságtanácskozásán az Ajax, a Bayern és a PSG vezetői is részt vettek, ilyen csapatok nélkül sokkal kisebb lenne az új liga presztízse, ha az egy angol–spanyol–olasz házibajnokság lenne.

©

A nagy klubok már többször fenyegették az UEFA-t azzal, hogy kiszakadnak, ennek is komoly szerepe volt abban, hogy a Bajnokok Ligáját átalakították, hogy a kevés elitbajnokság játszótere legyen, ahova csak kevés külsőst engednek be. A szövetség 2009-ben próbálkozott meg azzal, hogy ez ne így legyen, akkor alakították át úgy a rendszert, hogy a 32 BL-helyből csak 9 legyen automatikusan a három legerősebb bajnokság dobogósaié, és 10 klub jusson be a selejtezőből, közülük 5 valamelyik gyengébb ország bajnoka. 2017-ben kellett visszakozniuk a nagyok nyomására, most már a 32 helyből 16-ot megkap a négy legerősebb liga (spanyol, angol, német, olasz) első négy helyezettje, a selejtezőn pedig csak 6 csapat, köztük 4 gyengébb liga bajnoka juthat be.

A tervezett BL-reformmal az eddig kiszivárgott hírek szerint csak a nagycsapatok egymás elleni meccseiből lenne több, az pedig egész biztos, hogy az így kimaradókat 2021 nyarától egy erősebb Európa Ligával kompenzálják, ami mellé jön az Európai Konferencia Liga amolyan harmadosztályként. (A magyar bajnokság 2-3. helyezettje az EL helyett az Konferencia Ligában játszik idén nyártól selejtezőt, a bajnok pedig, ha kiesik a BL-selejtezőn, az EL selejtezőjében folytathatja.) Tehát az üzenet az:

a közepesen erős és a gyenge ligák csapatai inkább játsszanak egymás ellen sokat, és csak álmodozzanak arról, hogy egy-egy kivételesen szerencsés évben bejuthatnak a BL-be, a tévénézők meg figyeljék az elitet.

Mennyi pénzt ér a hagyomány?

Az új liga szinte teljesen zárt volna – beengednének ugyan 5 csapatot évente kívülről, de az európai fociban példa nélküli az a próbálkozás, hogy nem lehetne kiesni, és nem volna gyengébb liga, ahonnan fel lehetne jutni. Az, hogy amerikai módra egy olyan liga jönne létre, ahol (majdnem teljesen) fix, kik vesznek részt a következő szezonokban is, joggal dühít fel minden kimaradót. Most minden csapat szurkolói álmodozhatnak arról, hogy a kedvenceik eljutnak egyszer a legnagyobbak közé, de mint láttuk, a bevétel szempontjából nem ők a fontosak, hanem akik a tévé előtt ülve a legjobbak meccseit akarják nézni.

És a Premier League példája?

Az elmúlt évtizedekben egy példát láttunk arra, hogy szakadár klubok a saját szövetségük ellenében alapítsanak saját ligát: az 1988 és 1992 közötti tárgyalásokon így formálták meg az angol Premier League-et. Az alapötlet ott is hasonló volt, a tíz legerősebb angol klubnak akartak egy saját sorozatot, ahol maguk dönthetnek a pénzügyi és marketingszabályokról, és ami még fontosabb, a bevételek elosztásáról (nehéz elképzelni, de előtte ott tartottak, hogy meccsenként egyet lehetett cserélni, és nem voltak névre szóló mezek, mert az alacsonyabb ligák kis csapatainak ez volt az olcsóbb).

A tévébevételek jöttek is az új sorozattól, az angol klubfutball Európa egyik legerősebbje lett újra, a válogatott viszont azóta sem nyert semmit, és az utánpótlás is csak egy-egy U-19-es és U-17-es Eb-címet tud felmutatni közel harminc év alatt. Csakhogy az elszakadás nem valósult meg: a Premier League nem mindentől független elitliga lett, hanem 20 csapatosra bővítve, a kiesés-feljutás hagyományait elfogadva gyakorlatilag a meglévő futballpiramis csúcsára ült fel új tulajdonosokkal.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!