Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az NHP Hajrá egy válságkezelő eszköz volt, mely a válság végével meg fog szűnni. A Magyar Nemzeti Bank dolgozik egy Zöld Otthon Programon, amellyel az energiahatékony lakásberuházásokat támogatná – közölte a jegybank a hvg.hu-nak a vállalatoknak szóló támogatott hitelkonstrukció megszűnését firtató kérdéseire.
A jegybank még 2020 tavaszán, a koronavírus-pandémia kezdetekor, a korlátozó intézkedések első köre idején vezette be a Növekedési Hitelprogram (NHP) újabb, Hajrá névre keresztelt inkarnációját. A vállalatoknak szóló támogatott hitel feltételei még a korábbi NHP-knál is kedvezőbbek voltak, a piaci hitelek pedig a közelébe sem érhettek. A cél a nehéz helyzetbe jutott kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megtámogatása volt.
Ami azt illeti, a járvány-válság kitörésétől kezdve a kormány (az állam) és a jegybank duójából előbbi vitte a gazdaságtámogatás oroszlánrészét. A kormány ugyan előszeretettel dobálózott hatalmas számokkal, beszélt előszeretettel a magyar gazdaságvédelmi (majd gazdaság újraindítási) csomagok kiemelkedő méretéről, a gazdaságba pumpált pénz nagy része valójában az MNB-től származott. További jelentős terhet a bankok nyakába varrt a kormány a hitelmoratóriummal, maga a költségvetés nemzetközi összehasonlításban keveset költött. A jegybanki élénkítés zászlóshajója az NHP Hajrá (volt), és
egy ideig úgy tűnt, az MNB csapágyasra járatja a pénzpumpát, a program keretét többször felemelték, míg már 3 ezer milliárd forinton állt.
Aztán nyár elején már olyan híreket lehetett hallani, hogy újabb keretemelés nem lesz, ha elfogy a pénz, a programnak vége.
Matolcsy György
Túry Gergely
A jegybank hűteni akarja a gazdaságot
Az NHP-k történetének tanúságai szerint a program mindig nagyon fontos eszköz volt – mondja Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Egyfelől a vállalati hitelezés beindítására, a cégek jellemzően eleinte egyéb, rosszabb kondíciójú hiteleik kiváltására használták, később a beruházásaik finanszírozására. Másfelől az NHP ezáltal évente 2–2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez – legalábbis a jegybank saját elemzései szerint.
Fontos szem előtt tartani, hogy az MNB egyszer már elkezdte kivezetni az NHP-t – emlékeztet Virovácz Péter. A jegybank ekkor finoman elkezdte levenni a bankrendszert a lélegeztetőgépről, a direkt támogatott hitelkonstrukció helyett azonban egyéb eszközöket, például betéti eszközt, swap-ügyleteket vezetett be, hogy támogassa a rendszert. Aztán a különféle gazdasági zavarok miatt jöttek az NHP különféle vadhajtásai, a most kimerülő Hajrá a járványra és a járvány miatt kialakult válságra adott válasz volt.
A jegybankban – ahogy az eredeti kivezetés elkezdésekor – úgy látják, hogy a vállalati szektor és a bankrendszer már abban az állapotban van, hogy át lehet állni a piaci alapú hitelezésre. Jelenleg fontos különbség, hogy a jegybank monetáris fordulatra készül, egy szigorítási ciklus elkezdésére. Az MNB-ben úgy látják, hogy a gazdaság túlfűtötté válhat, elszabadulhat az infláció, ezért hűteni akarják a gazdaságot. Amivel nehezen lenne összeegyeztethető az NHP Hajrá fenntartása, hiszen az fűti a gazdaságot.
Túry Gergely
Nincs már rá szükség, valószínűleg jön helyette új, kisebb
Az NHP leállításának hírére megindult a roham az utolsó százmilliárdokért. A keret kimerülése előtt jóváhagyott igényléseket még be fogják fogadni, ez azt jelenti, a keretet valamelyest túl lehet költeni. Ez még körülbelül 2 hónap lesz, utána a program lezárul. Ezzel az év második felében minden bizonnyal mérsékelt hitelezés lesz megfigyelhető a vállalati hitelek piacán. Az NHP hiánya azonban nem fogja megviselni a vállalati szektort – véli Virovácz Péter –,
amelyik cég részt akart venni valamelyik nagy finanszírozási programban, az már megtette, aki nagy beruházást akart végrehajtani, az ezen már túl van.
A közeljövőben már
nem a hitelezés lesz a döntő kérdés, hanem az új uniós finanszírozási ciklus, és a járvány utáni helyreállítási alap forrásainak elosztása.
Ezzel együtt az NHP vákuumot hagy majd maga után, ebbe fog belépni a KAVOSZ az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett, új Széchenyi-kártyás támogatott hiteltermékekkel. Ezek azonban mind értékhatáraikban, mind volumenükben jóval kisebbek lesznek az NHP-nál, azzal szemben inkább a mikro- és kisvállalkozásokat célozzák. Virovácz Péter arra számít, az NHP sem szűnik meg, csak átalakul, az MNB kirukkol egy zöld verzióval, aminek kisebb lesz a kerete, talán kicsit drágább lesz, és klímavédelemmel kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre lehet majd igénybe venni. A szakértő azon se lenne meglepve, ha a nagyvállalatoknak szóló (és szintén a keret kimerüléséhez közeledő) Növekedési Kötvényprogram hasonló sorsra jutna, és a jövőben a jegybank a zöld vállalati kötvények piacát támogatná vásárlásaival. Ez egyrészt illeszkedne a jegybank új, zöld retorikájába, ráadásul a hazai vállalati zöldkötvények piaca gyerekcipőben jár, valóban ráférne némi élénkítés.
Facebook / Orbán Viktor
A kormány közben keményen nyomja a gázt
Egyelőre kérdés, hogy a kormány, a Pénzügyminisztérium előrukkol-e további élénkítő programokkal. Ha a kormány jelentősen élénkítő fiskális politikát folytat, miközben a jegybank monetáris politikája a gazdaság hűtését célozza, a két szereplő alaposan keresztbe tehet egymásnak – figyelmeztet Virovácz Péter. Az elmúlt években a jegybank igyekezett élénkíteni a gazdaságot, miközben a kormány fegyelmezett költségvetési politikát folytatott.
Az egyértelmű, hogy egyszerre nem nyomhatják a gázt, de annak is rossz vége lehet, ha a jegybank fékezni próbál, mire a Pénzügyminisztérium beszerel még egy gázpedált.
Jelenleg a jegybank a saját előrejelzései alapján dinamikus gazdasági növekedésre, ezzel együtt erős inflációs nyomásra számít, ezért kezd szigorításba. A kormány ugyanakkor saját – talán túl pesszimista – előrejelzései jóval gyengébb növekedést mutatnak, ezért fűteni igyekszik a gazdaságot. És kihasználja az alkalmat, hogy ezt a jelenlegi helyzetben megteheti, a korábbi éveknél sokkal szabadabban költekezhet, mivel az unió nem kéri számon a tagországokon a 3 százalékos hiánycélt, és a jelek szerint a hitelminősítőket sem igazán aggasztják a világszerte megfigyelhető magas költségvetési hiányok és államadósságok. A fiskális és a monetáris politika közti hagyományos dinamikához passzol, hogy előbbi élénkíteni igyekszik, míg utóbbi az inflációt próbálja kordában tartani. A két szereplő, a kormány és a jegybank közt azonban nem árt, ha egyetértés, együttműködés van, nem pedig háború.
Ritka, nyílt összetűzések történtek
Az elmúlt években a monetáris és a fiskális politika, a jegybank és a kormány szinkronban működtek. Annak ellenére, hogy Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter közt mindig is volt feszültség. Ami alkalomadtán majdhogynem nyílt üzengetésben is manifesztálódott.
Túry Gergely
A konfliktus elmélyülését azonban jól jelzi, hogy külön a Matolcsy vezette jegybank, illetve az egyharmadában Matolcsyból álló Költségvetési Tanács (KT) is éles szakmai kritikát fogalmazott meg a kormány (a Pénzügyminisztérium) 2022-es központi költségvetésével kapcsolatban. Sőt Kovács Árpád, a KT elnöke az országgyűlésben majdhogynem lázadásra szólította fel a fideszes honatyákat, amikor „megfontolásukba ajánlotta” a Pénzügyminisztérium álláspontjával szemben megfogalmazott kritikáit.
Az országgyűlés persze megszavazta a kormány rendkívül magas, a GDP 5,9 százalékára rúgó hiánnyal tervezett költségvetését. A magas hiány azt jelenti, hogy a kormány 2022-ben is jelentősen túl akar nyújtózkodni a takaróján, állami költésekkel serkentve a gazdaság újraindulását – amire a kormány szerint szükség lesz.
