Oroszország és Fehéroroszország megállapodott a két állam integrációjának mind a 28 szövetségi programjáról, köztük az úgynevezett „közös védelmi térség” kialakításáról is – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, miután a fehérorosz rezsim fejével, Aljakszandr Lukasenkával csaknem három és fél órán át tárgyalt a Kremlben.

Huszonnyolc úgynevezett szövetségi programról van szó, amelyek célja Oroszország és Fehéroroszország jogszabályainak egységesítése a gazdaság különböző területein, a feltételek egyenlővé tétele a két ország gazdasági szereplői számára, az egységes pénzügyi és energiapiacok, a közlekedési tér, a közös ipar- és agrárpolitika kialakítása és végrehajtása. Ma elégedetten állapítom meg, hogy mind a huszonnyolc programról megállapodás született

– fogalmazott Putyin. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a két ország a későbbiekben közös parlamentet hoz létre. Kifejezte reményét, hogy az Oroszország és Fehéroroszország integrációjával járó „jelentős előnyöket” az egyszerű polgárok is érezni fogják.

Lukasenka a tárgyalás megkezdése előtt bejelentette, hogy a két kormány Minszkben pénteken még egyszer áttekinti a programokat, és kifejezte reményét, hogy az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam Legfelső Államtanácsa október végi ülésén véglegesíteni fogja azokat.

Az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam létrehozásáról szóló első megállapodást még 1991-ben írták alá.

Putyin egyébként részletekbe menően nyilatkozott a megállapodás megkötése után a gázárakról. Azt mondta, az orosz gáz ára Fehéroroszország számára 2022-ben az ezer köbméterenként 128,5 dolláros folyó évi szinten marad. (Az ICE Futures tőzsdén csütörtök este a legközelebbi – októberi – TTF spot gáz futures árfolyama 696 dollár volt ezer köbméterenként.) Az elfogadott programok részletezése közben kitért arra is, hogy azok egy része a két ország adó- és vámjogszabályainak, valamint az olaj- és kőolajtermék-piacának egységesítését célozza. Putyin szerint az országok egységes gázpiacának létrehozásáról szóló megállapodást 2023. december 1-éig fogják aláírni. Lukasenkával megvitatták továbbá az egységes monetáris politika kialakítását, a valutaszabályozást és a nemzeti fizetési rendszerek integrációját is. Erről utóbbi azt nyilatkozta, a közös deviza kérdéséhez a jövőben még visszatérhetnek.

Az év, amikor lehullott az álarc a fehérorosz diktátorról

Történelme egyik legnehezebb időszakát éli át Fehéroroszország, ahol az egy évvel ezelőtt tartott elnökválasztást minden bizonnyal alaposan elcsalta Aljakszandr Lukasenka államfő, azóta pedig dél-amerikai diktátorhoz illő módon - tömeges letartóztatásokkal, megfélemlítéssel és gyilkosságokkal - üldözi a csalás ellen tiltakozókat. A „lázadók" azonban nem adják fel, és már csak a segítségért valószínűleg sokat kérő Oroszország áll ki Lukasenka mellett.