Az amerikai kontinens északi felén kifejezetten meleg és száraz nyár volt, ami hatással volt a kanadai durumbúzatermésre. Márpedig, mivel Kanada a világ legnagyobb durumbúza-exportőre, ami egyes tészták fő alapanyaga, ezért sok piaci elemző azt várja, hogy világszerte emelkedni fognak a tészták árai. A folyamat már elkezdődött: a durumbúza ára 88 százalékkal drágult, ami az előrejelzések szerint akár 50 százalékkal is növelheti a tészták árát.

A klímaváltozás miatt „megbolondult” időjárásra panaszkodnak Afrika harmadik legnagyobb kakaótermesztő országában, Kamerunban is. Régebben ugyanis mindig decemberben volt nagy esőzés, majd márciusban újra, ami lehetővé tette a gazdálkodást a kakaóföldeken. Csakhogy a legutóbbi szezon egyáltalán nem így alakult. Tavaly novembertől idén májusig egy csepp eső sem esett – számolt be a helyi gazdák nehézségeiről a Le Monde. Mindez azzal járt, hogy a nap kiégette a kakaóföldeket, ahol emiatt szinte semmi sem termett.

Megmaradt kakótermés

AFP

A megoldás az öntözés lehetne, ezt azonban csak a nagyobb gazdaságok tudják megengedni maguknak, a kisebbek közül volt, aki már azon gondolkodik, hogy felhagy a kakaótermesztéssel és inkább áttér a paradicsomra, mert „gyorsabban hoz termést és jobban fizet”.

Brazíliában pedig az elmúlt évszázad legsúlyosabb aszálya pusztított, amit fagyáskár és sok tűzeset is követett, ez pedig azért jelenthet itthon is érezhető gondot, mert az ottani farmokról exportálják a világ narancsleveinek négyötödét, a cukorexport felét, a kávéexport, valamint a tojótyúkok és más haszonállatok takarmányozására használt szója és kukorica egyharmadát. Márpedig az országban 1,5 millió négyzetkilométernyi területen – ez 16 Magyarországnak felel meg – károsodott meg a termés és annyi kávé semmisült meg, ami az USA négy hónapnyi fogyasztása.

A kávé ugyanis rendkívül érzékeny növény: nagyon nem szereti például az 5 Celsius-fok alatti hőmérsékletet, a fagypont alatti, –3°C és –4°C körüli hőmérséklet (amikor jégkristályok képződnek a növényben) már szinte halálos ítélet a számára, hiszen elpusztítja a virágokat és fagyási égési sérüléseket okoz a leveleken. A fagykárt a növény normál esetben egy-két év alatt tudja kiheverni, de ha elpusztul a növény, akkor újraültetés után 4–5 év, mire újra komoly termést produkál és 7 év, mire eléri a korábbi termelés maximális szintjét.

Arabica cserje

AFP

Mindennek hatása persze azonnal megmutatkozik: az arabica kávé ára 30, a narancslé ára 20 százalékkal ugrott meg, míg a cukor négy éve nem volt olyan drága, mint idén augusztusban – írja a Bloomberg.

És egyelőre nem látni, mikor lesz vége. „Egy ördögi körbe kerültünk. Mivel nincs páratartalom, ezért nincs eső és mivel nincs eső, ezért nincs páratartalom” – magyarázta a lapnak Marcelo Seluchi, a brazil természeti katasztrófákat felügyelő központ meteorológusa. Szerinte mindez a klímaváltozás egyértelmű jelein túl az amazóniai favágásokra vezethető vissza: minél több erdőt pusztítanak el a gazdák a mezőgazdaság számára, annál jobban megborul a térség időjárása. Seluchi számításai szerint 2010 óta nem volt az országban a korábbihoz megszokott, ahogy ő nevezte „normális” esős évszak.

Persze az aszály nemcsak brazil sajátosság: Argentína, Chile, Mexikó, Oroszország és ahogy említettük, Kanada is ettől szenvedett idén. Ennek pedig komoly következményei lehetnek: egy, a Journal of Environmental Economics and Management című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a következő három évtizedben 10 százalékkal eshet a terméshozam, miközben a számítások szerint ezalatt a 30 év alatt ötödével nőhet az emberiség létszáma.

Bár Észak- és Dél-Amerika vagy Afrika elég távol van ahhoz, hogy azt gondoljuk, hogy ha ott rossz az időjárás, az minket kevésbé érint, a világ már annyira globalizálódott, hogy óriási tévedés lenne ebbe a tévhitbe ringatni magunkat. A klímaváltozás ugyanis szép lassan, de biztosan alakítja át az eddig ismert világunkat, aminek már egyre több olyan jele van, amit már mi is a saját bőrünkön érezhetünk.

Indiai vízhordó ShankarGarh falu határában

AFP

„A klímaváltozás már megjelent az ebédlőasztalunknál” – foglalta össze az utóbbi időszak eseményeit Cynthia Rosenzweig, a Columbia Egyetem munkatársa a CNN-nek. Az ENSZ adatai szerint csak az elmúlt évben világszerte 31 százalékkal lett drágább az élelmiszer. Persze minden nem írható fel a klímaváltozás számlájára, de azt senki sem vonja kétségbe, hogy komoly szerepe van benne. És hogy még mi okozhatja az áremelkedést? Például a munkaerőhiány, amellyel világszerte küzdenek a mezőgazdasági termelők, miközben a magas olajárak a szállítási költségeket növelik, de világszerte kevés a teherautósofőr is – ez pedig jóval nagyobb gondokat tud okozni, mint elsőre gondolnánk, amit tökéletesen mutat a mostani brit helyzet.

A szakértők szerint az, hogy manapság szinte az egész világon egyszerre okoz komoly gondokat a mezőgazdaságban a felmelegedés, eddig soha nem látott helyzetet okozott. A Swiss Re, a világ legnagyobb biztosítótársasága szerint csak 2021 első felében 40 milliárd dollárnyi kárt okozott az időjárás, ami minden idők második legmagasabb összege. Ez egyébként úgy nézve nem meglepetés, hogy míg korábban évtizedenként volt egy komolyabb aszályos időszak, azóta az ENSZ adatai szerint 70 százalékkal többször fordul elő.

A küzdelem, ötletelés mindenhol megkezdődött a károk kivédésére, Indiában például maga a miniszterelnök, Narendra Modi mutatott be 35 olyan növényfajtát kedden, amely sokkal jobban ellenáll a klímaváltozásnak. A cél egyértelmű: ahogy a világon sok helyen, úgy Indiában is egyre nagyobb gondot okozott a megváltozott időjárás a hagyományos növénytermesztésnek – vannak olyan államok, ahol a korábbinál harmadával több vizet kell használni a termesztéshez - és hogy megelőzzék a további károkat, új típusok termesztésével próbálkoznának.

A remények szerint az indiai állami mezőgazdasági kutatócég által fejlesztett növényfajták ellenállnak majd az éghajlatváltozás kihívásainak és magas tápanyagtartalommal rendelkeznek. A 35 között megtalálható a szárazságtűrő csicseriborsó, a kevésbé hervadó galambborsó, a korai érésű szójabab, a betegségeknek ellenálló rizsfajták, valamint biológiailag megerősített búza, köles, kukorica és egyéb babfajták. A helyi hatóságok szerint félő, amennyiben nem váltanak, úgy akár közel 10 százalékkal is visszaeshet az ország mezőgazdasági termelése.

És persze a nagy kérdés ilyenkor, hogy Magyarország ki tudja-e védeni ezeket a folyamatokat. Önmagában az ország természetesen túl kicsi ahhoz, hogy a világpiaci folyamatokat ilyen szinten tudja kontrollálni, ám az Európai Unió tagjaként már nagyobb lehet(ne) a mozgástér.

Erdőtüzek után Săo Paolo közelében

AFP

Az EU-ban viszont azt látjuk, hogy fenntarthatóság érdekében szigorítanak az agráriumban, például csökkentenék a növényvédőszerek használatát vagy éppen új állatjóléti intézkedéseket vezetnének be. Ez mindenképpen jó irány, ám egyben csökkenti az uniós gazdák versenyképességét, hiszen ezek a folyamatok plusz pénzbe kerülnek, márpedig ha az előállítás többe kerül, akkor végső soron a termék ára is nőni fog.

Ráadásul az Európa területére exportáló országok többségében az itteninél már most is kevésbé szigorúak az előírások, és gyakran a munkaerőköltség is alacsonyabb, így pedig a sokszor a szállítással együtt is alacsonyabb összeg kerülhet az árcédulára. Erre mondják az uniós agrárium szereplői, hogy ők ezt a különbséget már most sem tudják sokszor kigazdálkodni, ezért be kellene vezetni, hogy az importárukra is ugyanazok az előírások legyenek, mint a helyben termeltekre. Igen ám, de mivel az EU sokszor hosszú távú kétoldalú megállapodásokat kötött, ezekbe nem könnyű belenyúlni, ráadásul nemcsak, hogy az utóbbi időszakban minden inkább a kereskedelem megkönnyítése felé haladt, de például az olyan termékeknél, amelyeket nem termelnek Európában, például a kávé, nem is lehet hatással ez.

A rövid távú hatásokat gyakran maguk az azokat forgalmazó cégek kerülik ki: sokan például előre felvásárolnak nagyobb mennyiségeket, így egy rövidebb időszakot ki tudnak húzni anélkül, hogy árat kellene emelniük. Persze ez a hatás sem tarthat örökké, így egy akkora visszaesés, mint amit most Brazíliában látunk, idővel vélhetően be fog gyűrűzni a magyar árakba is. Ezt láthatjuk például a közeljövőben is, amikor a pékek vagy az állattenyésztők már új éves szerződés alapján szerzik be a termék vagy a takarmány alapanyagát – az idei, jóval drágább gabona ára pedig óhatatlanul rengeteg élelmiszer árát feljebb fogja nyomni.