Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Hat éve folyamatosan növekszik a hadiipar, amelyet egyáltalán nem sújtott a pandémia. A stockholmi SIPRI szerint újra rekordot döntött a fegyverkereskedelem a világon. A száz legnagyobb hadiipari cég esetében 17%-os a növekedés 2015-höz viszonyítva - számolta ki a Békekutató Intézet. A Mikulás napjára időzített jelentés szerint 470 milliárd dollárt ért el a világ 100 legnagyobb hadiipari cégének összbevétele. A világjárvány ugyan lelassította a növekedést, de nem állította azt le: 1,3%-os emelkedést mutat 2019-hez képest, miközben a világgazdaság több mint 3 százalékkal visszaesett.
Ennek egyik oka az, hogy a kormányok mindenütt öntötték a pénzt a gazdaságba, hogy megkíméljék azt a pandémia negatív következményeitől. Másrészt a piac folyamatosan igényli a fegyvereket, méghozzá az egyre korszerűbbeket és egyre drágábbakat.
Érdekes megfigyelni, hogy hol prosperál igazán a hadiipar? Az Egyesült Államok a nagy nyertes. A SIPRI szerint a Lockheed Martin a világbajnok 58,2 milliárd dolláros éves teljesítménnyel. Az amerikai cég F35-ös harci repülői és rakétái arattak a világpiacon 2020-ban is. A világ 10 legnagyobb hadiipari cége közül hat amerikai, három kínai és egy brit. Hol vannak a franciák és az oroszok? A vesztesek között. A francia hadiipari cégek forgalma tavaly 7,7 százalékkal csökkent, az oroszoké pedig 6,5 százalékkal lett kisebb, mint egy évvel korábban.
Hadiipar és stratégia
Franciaország összeveszett első számú katonai szövetségesével, az Egyesült Államokkal, mert az lenyúlta az évszázad hadiipari üzletét: tengeralattjárók eladását Ausztráliának több mint 50 milliárd euróért. Az amerikaiak korszerűbb tengeralattjárókat igérték Ausztráliának, és felhívták arra a figyelmet: Kínával szemben az USA védelmet jelenthet, Franciaország viszont nem. Megalakult az AUKUS szövetség, amelynek tagja Ausztrália, Nagy-Britannia és az USA. Emmanuel Macron francia államfő erre megsértődött, Joe Biden amerikai elnök pedig bocsánatot kért. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter elzarándokolt Párizsba, hogy helyreállítsa a megingott kapcsolatot.
A francia hadügy szóvivője jelezte, hogy a visszaesés a fegyverexportban csak konjunkturális, amit Macron elnök demonstrált is, amikor személyesen utazott el az Egyesült Arab Emirátusokba, hogy bombaüzletet kössön: 80 francia Rafale vadászbombázót adott el mintegy 16 milliárd euróért.
