A magyar és a szlovén gazdaság erősebben jön ki a válságból, mint ahogy belement, és kevés ilyen ország van – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a szlovéniai Lendván. A kormányfő kollégájával, Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel egyeztetett, a találkozón megállapodást írtak alá a Mura- és a Rábavidék fejlesztéséről.

Közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor elmondta: a járvány ugyan meggyötörte Magyarországot és Szlovéniát, de összességében a sikeresen védekező országok közé tartoznak. Fontosnak nevezte az aláírt megállapodást, mert meglátása szerint az nemcsak az ott élőknek, hanem minden szlovénnak és minden magyarnak is jót tesz, mert erősíti a két ország közötti barátságot és szövetséget. „Olyan időket élünk, és még inkább olyanokat fogunk élni”, amikor a barátság lesz a legértékesebb valuta és az őszinte barátság, a történelmi sorsközösség a legértékesebb dolog – fogalmazott.

Úgy látja, nagyon sok kihívással néznek szembe a jövőben, ilyen az orosz–ukrán konfliktus és a világgazdasági átrendeződés, amely a Kelet javára és a Nyugat rovására zajlik le. „Együtt könnyebb lesz megtalálni a válaszokat, mint külön-külön” – jelentette ki. Kiemelte: megváltozott a helyzet Európában. Néhány éve még azt gondoltuk, hogy a nyugati gazdaságok nélkül nem működnek a közép-európaiak, és ez talán most még mindig igaz, de kiegészült azzal az igazsággal, hogy a közép-európai gazdaságok nélkül nem működnek többé a nyugat-európaiak – magyarázta.

Úgy vélte, sokkal egyenrangúbb viszonyok jöttek létre gazdasági erő és egymásrautaltság szempontjából az Európai Unióban, ezért „Magyarország bátrabban áll ki a saját igaza, a saját fölfogása, saját tervei mellett”. „Mi nem bajkeverők vagyunk, csak megerősödtünk és tudatában vagyunk annak, hogy a mi hangunkat legalább ugyanolyan mértékig meg kell hallgatni Brüsszelben, mint a nyugat-európai országokét – mondta. Minél inkább együttműködnek a közép-európai országok, annál erősebb lesz a hangjuk. Április érdekes hónap lesz, mert lesz négy fontos hétvége, a húsvét, a magyar, a szlovén és a francia választás – jegyezte meg Orbán.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy a szlovénok és a magyarok az egymás területén élő kisebbségekben nem konfliktust, hanem erőforrást látnak, ezek a közösségek „hozzáadnak a mi erőnkhöz”, erősebbé teszik Szlovéniát és Magyarországot.

Kérdésre kifejtette: a szlovén EU-elnökség mindent megtett az előző év második felében, hogy idejében figyelmeztesse az Európai Uniót: „olyan energiaár-növekedés kopogtat az ajtón, amire nem vagyunk fölkészülve”. Közép-Európa többi országa is mondta, hogy ebből nagy baj lesz – tette hozzá. Nemcsak arról van szó, hogy felment az energia ára, hanem arról, hogy megbukott az európai uniós klímapolitika. Volt egy elképzelt klímapolitika, amely hosszú távon gondolkodott, és amelynek központi magva az volt, hogy miként fogják folyamatosan emelni az energiaárat annak érdekében, hogy az emberek kevesebb energiát használjanak – közölte. Hozzátette: de nem építettek be az árnövekedést korlátozó, a piaci spekulációval szembeni védelmet az árképzésbe.

Kijelentette: kell egy új terv, mert ha a régit erőltetik, annak a következő lépése, hogy megemelik az energia árát a gépkocsik és lakások esetében. „Harcolni fogunk”, hogy ez ne történjen meg – mondta.

Emlékeztetett: Magyarországon a családokat a rezsicsökkentéssel védik, de a vállalkozások szenvednek az energiaárak miatt, mert ugyanazt a védelmi rendszert már nem bírja el a magyar költségvetés, hogy a cégeknél is fix árat alkalmazzanak. Orbán Viktor arról is beszélt: Szlovénia továbbra is számíthat arra, hogy Magyarország baráti befektetői környezetet fog működtetni a számára. Magyarország jelenleg a hetedik legnagyobb befektető Szlovéniában, de „a magyar gazdaság súlya alapján jobban szeretnénk szerepelni”, és „szeretnénk a harmadik-negyedik helyre feljönni” – közölte.