Folyamatos ingerek, kialvatlanság, bezárkózás – mind olyan szokások, amelyekkel felgyorsítjuk az agyunk öregedését.
Nemrég foglalkoztunk a memória fejlesztésével; a cikkben szerepel egy fontos megállapítás, miszerint az agyunk kapacitása lényegében végtelen, nem tud megtelni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy idővel ne csökkennének a kognitív funkciók. Van több olyan – sokak esetében mindennapi – szokás vagy tevékenység, amellyel ezt a folyamatot gyorsíthatjuk, akár észrevétlen módon is – ezeket szedte össze a Times of India.
Ebéd közben sorozatnézés, esetleg hírolvasás, takarítás közben bekapcsolt televízió – mindennapi tevékenységek, amelyek iszonyatosan megterhelik az agyunkat. A folyamatos multitasking és az állandó információáramlás nem engedi, hogy pihenjünk, pedig az agyunk ilyenkor képes regenerálódni, illetve elraktározni az új információkat. A rendszeres túlstimulálással hosszú távon lényegében képtelenné válik az agyunk arra, hogy fókuszáljon és eltárolja az új adatokat, ingereket.
A pihenés és a kikapcsolódás nemcsak a mindennapi tevékenységek között fontos, hanem éjszaka is. Éjjel több alvásfázison megyünk keresztül, a felszínes alvás mellett REM- és mélyalvási szakaszok váltják egymást. Ez utóbbi során regenerálódik a testünk, így az agyunk is.
A kóros kialvatlanság különböző méreganyagok felgyülemléséhez vezet, ami gyengíti a memóriát, és rontja a kognitív funkciókat, valamint zsugorítja a hippokampusz méretét (agyunk ezen szakasza felel a tanulásért és a memóriáért).
Az ember is lényegében olyan, mint a növények, napfény nélkül nem (vagy csak nagyon nehezen) tud életben maradni. Erre a leghétköznapibb példa a téli depresszió, azaz SAD (szezonális affektív zavar).
A napfény hiánya az agy ritmusát is megzavarja, nemcsak a kognitív funkciókat, de a hangulatunkat is rontja. Ezért fontos, hogy ne zárkózzunk be napokra a lakásba – már egy rövid sétával is rengeteget tehetünk az agyunk frissességéért, fiatalságáért.
Elsőre talán meglepő lehet, de az érzelmek elfojtása is extra terhelést okoz az agyunk számára. Amikor magunkban tartunk valamit, létrehozunk egy stresszforrást, ami növeli a kortizol-, azaz stresszhormonszintünket, ami idővel rontja a memóriánkat is.
Nemcsak a mentális, de a fizikai egészségünknek is jót tesz, ha ki tudjuk adni az érzelmeinket. Beszéljünk róluk másokkal, írjunk naplót, akár sírjunk is, ha úgy érezzük, arra van szükség.
Két éve szinte „felrobbant” az internet, miután kiderült, hogy a WHO „valószínűleg rákkeltő”-nek minősítette az egyik legnépszerűbb édesítőszert, az aszpartámot. Később az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság közleményben jelezte, hogy az ajánlott mennyiségben történő fogyasztása nem jelent kockázatot.
A kognitív funkciókra azonban káros hatással lehetnek az édesítőszerek, legalábbis egy tanulmány erre jutott. A kutatók azt állapították meg, hogy akik legalább napi egy diétás üdítőt ittak, azok nagyobb eséllyel szenvedtek sztrókot, vagy diagnosztizálták őket demenciával.
Az aszpartám tanulásra, illetve memóriára gyakorolt negatív hatását később felvetette egy másik tanulmány is, amely állatkísérletek elvégzése után jutott erre a következtetésre.
Különösen a B12-vitamin, illetve az omega-3 zsírsavak hiánya komoly veszélyt jelent a kognitív funkciók szempontjából. Előbbi az idegrendszerünk megfelelő működéséért és a vörösvérsejtek termeléséért felelős, utóbbi pedig az agysejtek szerkezetének fenntartásáért. Ezeket az anyagokat a szervezetünk nem állítja elő magától, ezért figyelni kell rá, hogy a táplálkozás során bevigyük, például hal fogyasztásával, amely omega-3 zsírsavban különösen gazdag étel.
Sokat számít még agyunk egészsége szempontjából a tojásban jelentős mennyiségben található kolin, az áfonyában és más bogyós gyümölcsökben megtalálható antioxidánsok, a leveles zöldségek által nagy mennyiségben tartalmazott folsav, illetve a különböző olajos magvakban lévő zsírok és E-vitamin, valamint a sovány húsban lévő vas és cink.
Az agyunk növekedési, változási képessége (neuroplaszticitása) nagyban függ attól, hogy mennyi új inger éri. A mentális stimuláció hiánya – az állandó túlingereltséghez hasonlóan – szintén káros hatással van az agyunkra.
Ezért érdemes időről időre megszakítani a mindennapokat, a rutin helyett új, kreatív feladatokkal edzeni az agyunkat.
Ez lehet bármilyen új készség elsajátítása, akár az írás, rajzolás – bármi, ami új, általában ritkán vagy egyáltalán nem használt idegpályákat aktivál.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
