Nemrég még a döntéshozók azt szerették volna elérni, hogy az infláció legalább 2% legyen. A világjárvány azonban drámai mértékben megváltoztatta a helyzetet. Már a tavalyi év végén 4,7% volt az infláció az Egyesült Államokban, 4,8 % Nagy Britanniában és 5% az eurozónában. Mindenütt gyorsul az infláció. Japánban ehhez képest csak 0,8% volt az áremelkedés az év végén - idézte fel a Project Syndicate-en megjelent írásában Hamada Koicsi, a volt japán miniszterelnök tanácsadója.

Emlékeztet: infláció általában akkor alakul ki, ha a kereslet lényegesen meghaladja a kínálatot. Csakhogy a koronavírus esetében nem erről volt szó. A problémát a vásárlás és a szállítási láncok jelentették. A járvány mélypontján nem lehetett eljutni a boltokba vagy az emberek féltek oda elmenni. A vírus rengeteg kereskedelmi lehetőséget akadályozott. Ez nemcsak a kereskedelemre igaz, de a légiközlekedésre, a vendéglátásra, a szórakoztatóiparra is. A függvények ugyanazt a helyzetet mutatták: emberek millió repülni szerettek volna, a légitársaságok pedig várták az utasokat. A kereslet és a kinálat mégsem találkozott. A vírus éket alkotott a kettő között.

Mikor lehet vége ennek a világjárvány által keltett inflációnak? A legegyszerűbb válasz erre az, hogy akkor amikor a koronavírus már nem okoz problémát.

Ha a kormányok nem akarják, hogy a kereskedelem ne essen vissza, akkor ösztönzik a keresletet és a termelőket is - ahogy ezt nagyon sok helyen meg is tették. Ez inflációs hatással van az egész gazdaságra. Az inflációs várakozás beépülhet az emberek gondolkodásába. A Harvard egyetem professzora, Jason Furman épp erre hívta fel a figyelmet: az USA-ban szerinte keresleti infláció bontakozik ki. Hozzátette, hogy Joe Biden elnök óriási támogatási csomagjai felerősíthetik ezt az inflációs tendenciát.

Még inkább erre lökheti a világgazdaságot Oroszország Ukrajna elleni háborúja. A Nyugat szankciókkal sújtja Oroszországot az agresszió miatt. Ez pedig az olaj és földgáz import csökkentését vagy egyenesen a megszüntetését jelenti. Az olaj és a földgáz relatív ára ily módon növekszik , és ennek általános áremelő hatása van.

Glenn Snyder politika tudós ezt nevezte stabilitás-instabilitás paradoxonnak, hiszen mindkét fél meg tudja semmisíteni a másikat nukleáris fegyverekkel. Pontosan ezt használják ki az oroszok. A konfliktus valószínűleg elhúzódik. A Nyugat elrettentési politikájának árát az egész világnak meg kell fizetnie. Ennek következtében még hosszú ideig érezhetjük a magas energiaárak és a magas infláció következményeit - jósolja Hamada Koicsi, a Yale egyetem emeritus professzora a Project Syndicate oldalon.