szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kovács Levente, a szövetség főtitkára a lépcsőzetes kivezetésben látja a megoldást, ugyanis szerinte súlyos károkat jelent a magyar gazdaság egészére nézve, ha a havi törlesztések nem kezdenek közeledni a piac által diktált kamatokhoz.

Hosszú távon egyre nehezebb körülmények között képesek hitelezni a bankok és ennek a problémának egyik igen jelentős kiváltó oka a szerződéses viszonyokba beavatkozó kormányzat volt – mondta el Kovács Levente (képünkön), a Magyar Bankszövetség főtitkára a Portfoliónak.

Kovács szerint a rászorulókon természetesen segíteni kell, ugyanakkor a kormányzati intézkedések számos potyautasnak is lehetőséget teremtenek a rendszerrel való visszaélésre.

Ezzel pedig a dolog vége az lesz, hogy a kockázatos hitelt felvállaló ügyfelek helyett rövid távon a bankok, hosszabb távon pedig az újabb hiteleket felvenni kényszerülő ügyfelek fizetnek. Mindez pedig óriási költségeket ró a bankszektorra és az így elmaradó tőkenövekedés a magyar gazdaság fejlődését akadályozza. Hozzátette:

Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a mostani helyzet a pénzügyileg megfontoltabb, végig fix kamatozású hitelt választó, és ezért magasabb kamatot fizető ügyfelekkel szemben is méltánytalan".

Kovács szerint a kamatstop a jelenlegi formájában se nem arányos, se nem méltányos intézkedés és a Bankszövetség alternatívát is kidolgozott vele szemben, ami a kamatstop lépcsőzetes kivezetése volna, ez Kovács szerint biztosítaná, hogy az ügyfelek havi törlesztési terhe csak meghatározott kereteken belül növekedjen, de mégis induljon meg a közeledés a piaci kamatok felé.

Kamatstop nélkül már drága személyi kölcsön árban törlesztenének a lakáshitelesek

A legutóbbi jegybanki döntés óta újra megugró referenciamutatók miatt kamatstop nélkül az érintett jelzáloghitelesek már 19-20 százalékos kamattal fizethetnék a kölcsönüket. Ez a Bank360.hu számításai szerint egy 15 milliós lakáshitelnél havi 76 ezer forintos plusz kiadást jelentene. A védelmet élvezők tehát nagyon jól járnak most már 2023.

A 3 és 5 éves jelzáloghitelekre kiterjesztett kormányzati kamatstop következménye az lesz, hogy a bankok a jövőben csak teljes futamidőre fixált jelzáloghiteleket kínálnak majd. Ennek a változásnak pedig a vesztesei azok lesznek, akik a közeljövőben szeretnének lakást vásárolni, vagy felújítani, mivel azzal kell majd szembesülniük, hogy mindezt rövidebb, 15-20 éves futamidejű fix kamatozású lakáshitellel valósíthatják csak meg, ami magasabb költségeket és önerőt kíván, magyarán látványosan szűkülni fog azoknak a tábora, akik képesek lesznek ilyen típusú hiteleket felvenni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Sztojcsev Iván Gazdaság

Saját magát szorította sarokba a kormány a kamatstoppal

A Magyar Nemzeti Bank újra kamatemelésre készül, pedig az alapkamat már most is majdnem 10 százalékponttal magasabb a tavaly októberinél, amihez a kamatstop szabálya szerint ragaszkodni kell. A kormány pedig ragaszkodik a kamatstophoz, ami rövid távon logikus döntés, de mégis veszélyes lehet. Mit jelent ez a gyakorlatban, és mire számíthatunk a megugrott kamatok miatt?