Egy hónapja ilyenkor még úgy volt, lehet, hogy meg sem kell tartani a brazil elnökválasztás második fordulóját október 30-án, akkorát nyer a baloldal. De még a pesszimistább forgatókönyvekben is azzal számolt az ellenzék, hogy Luiz Inácio Lula da Silva ha nem is szerzi meg a szavazatok 50 százalékát elsőre, nagyon elveri Jair Bolsonarót. Ehhez képest az október 2-i első fordulóban mindenki megdöbbent: Lula kapta a legtöbb voksot, de az előnye csupán 5 százalékpont volt. Az addig sem szép kampány még durvábbra váltott, a közvélemény-kutatások szoros versenyt mérnek, és most mindenki azt találgatja, lehetséges-e, hogy Bolsonaro minden várakozásra rácáfolva hatalomban marad.

Az, hogy Bolsonaro csak 5 százalékkal kapott ki az első fordulóban, óriási meglepetés volt. Amióta az elnöki posztot 2003 és 2010 között már betöltő Lula tavaly májusban bejelentette, hogy elindul a választáson, csak az volt a kérdés, hogy 10-15 százalékpont közötti előnyt mérnek-e neki vagy még annál is nagyobbat. Még a választás előtt közvetlenül is ilyen különbséget mértek a közvélemény-kutatók, úgy tűnt, teljesen sima lesz Lula győzelme. Hogy pontosan mit rontottak el a kutatók ennyire, azt még sokáig fogják elemezgetni, a két leginkább komolyan vehető elmélet az, hogy a bizonytalan szavazók döntését nem tudták jól mérni, illetve hogy nem vették észre, az esélytelenebb jelöltek szimpatizánsai közül mennyire sokan állnak be Bolsonaro táborába az utolsó napokban. A regnáló elnök pártja mindenesetre lecsapott a lehetőségre és arról próbál átnyomni egy törvényjavaslatot, hogy büntessék akár betiltással, ha egy közvélemény-kutató a választás előtti napokban olyan kutatást közöl, amelyről aztán kiderül, hogy hibahatáron kívüli volt a tévedése.

Amilyen mocskos kampány ez után következett, az még azoknak is meglepő lehet, akik a magyar kormány YouTube-hirdetésein edződnek. Az ellenzék például előásott egy 2016-os videót, amin Bolsonaro arról beszél, hogy a yanomami törzsnél embert esznek és ő is hajlandó lett volna erre – az elnök szerint kiforgatják a szavait, bár a „Megennék egy indiánt, semmi gond” mondat tényleg viszonylag nehezen védhető. A szürrealitás csúcsára talán mégis akkor ért el a kampány, amikor a jobboldal vádjaira reagálva Lula közösségimédia-csatornáin jelent meg egy bejegyzés: Lula nem kötött paktumot a Sátánnal, és soha nem is beszélt vele.

How brutal is this election in Brazil? Lula’s campaign stated yesterday that he believes in God “and does not have a pact with, nor has he ever spoken with the Devil.” pic.twitter.com/JSDPWfySXi

— Brian Winter (@BrazilBrian) October 5, 2022

Bolsonaro és Lula is tömegével követte el azokat a hibákat, amelyek most előkerülhetnek a negatív kampányban. A tévévitájukon Bolsonaro azt vágta Lula fejéhez, hogy az elnöksége alatt tombolt a korrupció. Ezzel vitatkozni nem nagyon lehet, még akkor sem, ha a legfelső bíróság végül megsemmisítette az ítéletet, ami Lula miatt 2018-19-ben másfél évet börtönben töltött, mert kiderült, hogy a bíró, aki később Bolsonaro igazságügy-minisztere lett, összebeszélt az ügyészekkel. Lulának sincs nehéz dolga a kritikával, elég például felolvasnia azt, hogy Bolsonaro 2020-21-ben arról beszélt, a koronavírus elleni oltástól AIDS-esek és homoszexuálisok lehetnek az emberek, majd mellétenni azt a számot, hogy

687 ezer brazil halt meg koronavírus miatt, ami a világ összes országa közül a második legrosszabb mutató, csak az USA száma magasabb nála.

Bár azt azért fontos hozzátenni, hogy lakosságarányosan ez „csak” a világ 18. legrosszabb száma, a világon a negyedik legrosszabb magyar például másfélszer nagyobb nála.

A két forduló között tartott egyetlen érdemi tévévitán is ezek voltak a témák. Azért csak ekkor, mert a másik két vitára Lula erősen kockázatos stratégiát választva nem ment el, inkább az országot járta, így akkor Bolsonarót kérdezték csak újságírók.

Vita Luiz Inacio Lula da Silva és Jair Bolsonaro, Brazília elnökjelöltjei között a Band TV stúdiójában Sao Paulo városában, Brazíliában 2022. október 16-án

AFP / Paulo Lopes

A külföldiek számára mindez persze csak az érdekes egzotikum kategóriába tartozik, annál fontosabb számunkra is a kérdés: mi lesz Amazóniával? A probléma világos, az esőerdő megmentése az egész bolygó hosszú távú érdeke, a kiirtott erdők helyén folyó munka viszont fontos a brazil gazdaság számára. A Climate Home News a jövőképet úgy foglalta össze: az erdőirtás megállítására Lulának ígéretei vannak, az viszont kérdéses, mennyit vállalna be ebből valójában, ha az gazdasági károkat okoz, ráadásul úgy, hogy meglévő törvényeket kellene visszacsinálnia, Bolsonaro viszont igazán nem is fárasztja magát azzal sem, hogy ígérgessen. Ha csak az évente kiirtott erdők számát nézzük, az látszik: Lula elnökségének nyolc éve alatt évi 25 ezer négyzetkilométerről 7000-re esett vissza ez a szám, Bolsonaro idején 7500-ról 13 ezerre nőtt.

A választást persze nem a klímaszakértők dönthetik el, hanem jórészét a szegények és a szűk középosztály, őket leginkább az érdekli, hogy az infláció kicsivel 10 százalék fölött van, a munkanélküliség valamivel 10 százalék alatt. Bolsonaro nekik kedvezve választási osztogatásba kezdett, csökkentette az üzemanyag adóját és megemelte a legszegényebbeknek járó szociális támogatásokat. Lula pedig azzal kampányol, hogy az ő elnöksége alatt nagy jóléti programok folytak, nem csak a kampányban – azt már csak a független szakértők teszik hozzá, hogy annak idején ő is a szárnyaló nyersanyagárak miatti extra bevételt használta ki, igazi strukturális reformba, amely kezelné Brazília problémáit, sem Lula, sem Bolsonaro nem mert belevágni.

Mi lesz most?

Ha csak a nyers számokat nézzük, Lula dolga könnyebb egy kicsivel most vasárnap. Már csak azért is, mert ha az október eleji 57 millió szavazóját újra elviszi az urnákhoz és az első körben kieső gyengébb jelöltek közel tízmillió szavazója közül 1,8 millióan őt választják, akkor nyer. De egyébként is, alapesetben nagyon jó előjel kellene, hogy legyen számára az, hogy a pártja a története második legtöbb szavazatát kapta, és hogy az ország történelmében most először nem a hivatalban lévő elnök végzett egy demokratikus választás első fordulójában az első helyen.

Az előzmények után viszont csalódásként élték meg a baloldaliak azt, hogy csak ekkora volt az előny. Ahogy azt is, hogy a törvényhozás választásain a vártnál jobban szerepelt a jobboldal. A közvélemény-kutatások nagyrészt Lula 2-5 százalékos előnyét mérik, egyetlen olyan szakmailag elfogadott kutatás jött ki, amely Bolsonarónak mért nagyobb, de még hibahatáron belüli támogatottságot. Persze ezeket a felméréseket ugyanazok a kutatók készítik, akik az első forduló előtt kétszámjegyű Lula-előnyt mértek.

Emberek sorban állnak, hogy szavazhassanak a törvényhozási és elnökválasztáson Brazíliában, Brazíliában, 2022. október 2-án

AFP / Sergio Lima

Sokan aggódnak amiatt is: ha Bolsonaro elvesztené a választást, elfogadná-e az eredményt. Ő már megígérte, hogy igen, de a saját szavazóit már jó ideje azzal hergeli, hogy az ellenzék választási csalásra készül. Nem egyszer beszélt arról az elnöksége alatt, hogy Donald Trumpot tekinti példaképének – eddig a nagyotmondással, a populista macsó szlogenekkel, és azzal hasonlított a volt amerikai elnökre, hogy az elit tagjaként elitellenesnek adja el magát, mégis őrzi a népszerűségét. Nagy kérdés, abban is hasonlítana-e Trumpra, hogy ha elbukja a választást, belelovallja a szimpatizánsait az erőszakba és megpróbálja bármi áron megtartani a hatalmat. Mert ha igen, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a brazil intézményrendszerben is lesz-e annyi demokratikus ellenállás, mint amennyi az amerikaiban volt 2020-21 fordulóján.