Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Az elitek pedig nem sietnek szembenézni ezzel a sokféle fenyegetéssel – hangsúlyozta a davosi Világgazdasági Fórum alkalmából a Project Syndicate oldalon megjelent írásában a „végzet közgazdásza", aki azzal szerzett hírnevet magának, hogy előre megjósolta a 2008-as pénzügyi katasztrófát.
Hideg-és melegháborús fenyegetések jellemzik korunkat, és ez a világgazdaság balkanizálódását indította el. Ez felerősíti azt a két gazdasági fenyegetést, amely az inflációval és az adósságválsággal kapcsolatos. Sokáig nagyon alacsony volt a kamatszint, még negatív kamatok is előfordultak. Most viszont galoppozik az infláció, a jegybankok szigorítanak. Emiatt viszont adósságválság alakulhat ki, főként a szegényebb és sérülékenyebb országokban – magyarázza Roubini.
Az eredmény stagfláció lehet – ismétli meg korábbi jóslatait a közgazdász, aki a zéró növekedés és a magas infláció kombinációját politikailag veszélyesnek tartja. Különösen azért, mert a klímaváltozás gyorsabban és radikálisabb formában következik be, mint ahogy arra számítottak. Ehhez járulhatnak még a Covidhoz hasonló pandémiák, amelyek leállíthatják a világgazdaságot.
Veszélyben a demokratikus kapitalizmus
Növekvő munkanélküliség következhet abból, hogy a mesterséges intelligencia mind több helyen átveszi az ember szerepét. Ezzel párhuzamosan tovább növekszik a társadalmi egyenlőtlenség. Ily módon felerősödik a populizmus és az autokrata tendenciák – véli Nouriel Roubini.
A Nobel-díjas Robert Stiglitz nemrég arra célzott a Project Syndicate portálon, hogy a fasizmus veszélye is fennáll. Hasonlóképp érvelt Nouriel Roubini, mondván, populista erők kihasználhatják a válságot a saját céljaikra, éppúgy, mint a húszas–harmincas években. Roubini emlékeztet arra, hogy Thomas Mann híres regénye, a Varázshegy Davosban játszódik, a mai Világgazdasági Fórum helyszínén. Mann bemutatja, hogy az elitek milyen kevéssé képesek felfogni azokat a fenyegetéseket, amelyek azt a kort jellemezték.
Polikrízisnek nevezi ezt a mai helyzetet a londoni Financial Times, amely szerint épp ez, a sok válság összefonódása jellemzi majd a 2023-as esztendőt. Krisztalina Georgieva, az IMF bolgár vezérigazgatója megállapította, hogy a világ 1945 óta a legnagyobb kihívással került szembe.
A mostani időszak sokkal inkább hasonlít ahhoz, amely 1914 és 1945 között jellemezte Európát, mint az elmúlt 75 békeévhez – érvel Roubini. Aki mintha megfeledkezne arról, hogy a világgazdaság két meghatározó ereje kívül van Európán: mind az USA, mind pedig Kína globális kategóriákban gondolkodik.
A mostani helyzet súlyosabb fenyegetéseket jelent, mint a harmincas évek, hiszen akkor még nem volt atombomba, sem mesterséges intelligencia. A klímaváltozásról még a tudósok sem nagyon beszéltek. A „nagy geopolitikai válság” a gazdasági kihívásokkal együtt odavezethet, hogy az elitek nem lesznek képesek kontrollálni a konfliktusokat.
Éppúgy, mint a Varázshegy hősei, a mai davosi Világgazdasági Fórum résztvevői is nagyon távol állnak attól, ami lent, a való világban történik.
„Olyanok vagyunk, mint az alvajárók, akik minden vészjelzést figyelmen kívül hagynak azzal kapcsolatban, ami ránk vár. Jó lenne mielőbb felébredni, mielőtt az egész hegy megremeg” – figyelmeztet Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon.
