Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Bejelentette, hogy indul az Egyesült Államok elnöki pozíciójáért küzdelemben a republikánus milliárdos üzletember, Vivek Ramaswamy – írja a New York Times. Ramaswamy ezt az Orbán Viktorért is rajongó, elkötelezett jobboldali Tucker Carlson műsorában mondta el.
A 37 éves üzletember – aki Ohioban született, de szülei Indiából vándoroltak be – korábban biotechnológiai cégek befektetője volt, és azzal szerzett nevet magának, hogy az ellen kampányolt, hogy a nagy cégek társadalmi, környezetvédelmi és politikai vállalásokhoz is kössék a befektetési politikájukat.
Az indulást bejelentő videójából kiderült: kampányát arra fogja építeni, hogy szerinte a konzervatívokat „elnyomják” azok, akik a rasszizmus és más hasonló problémák hatásaival foglalkoznak. „Egy nemzeti identitásválság közepén vagyunk” – jelentette ki.
A hit, a hazafiasság és a kemény munka eltűntek, és a helyükbe új, világi vallások léptek, például a covidizmus, a klímaizmus és a genderideológia
– mondta videóüzenetében. A vallás szót nem is csak retorikai okból használta – mutat rá a Times. Ramaswamy ugyanis azt szeretné elérni, hogy a sokszínűség, az egyenlőség és az inkluzivitás vallásokként legyenek kezelve, mert akkor a cégvezetők nem kényszeríthetnék a munkatársaikat arra, hogy törekedjenek erre.
Megválasztása esetén Ramaswamy első intézkedése egy olyan, 1965-ös rendelet visszavonása lenne, amely megtiltotta a diszkriminációt a szövetségi munkaadóknak. A Times emlékeztet: Ramaswamy korábban a fenti három „vallás” mellett egy korábbi nyilatkozatában még a „transzeműség-izmust” is problémaként nevezte meg, de később erről azt mondta, rosszul fogalmazott, és valójában csak a genderre gondolt.
A Times azt írja: Ramaswamy saját megfogalmazása szerint is „woke-ellenes” jelszavai nagyban összecsengenek a konzervatív republikánusok sok tagjának panaszaival az utóbbi évekből: sokan zsarnokságnak nevezték a kötelező maszkviselést, felháborodtak a transzneműek mosdóhasználati jogain vagy sporttal összefüggő kérdésein, és meggyőződésük, hogy a valójában a gyűlöletbeszédet és a fake newst valamennyire szűrni próbáló Facebook és a Twitter „elnyomja a konzervatív hangokat”.
