Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Előadást tartott a Budapesti Corvinus Egyetemen a Mol Nyt. elnök-vezérigazgatója, a felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, Hernádi Zsolt. A Portfolio beszámolója szerint ebben többek között az energiaválság hatásairól, az arra adott gazdaságpolitikai reakciókról és az orosz–ukrán háború geopolitikai következményeiről is beszélt, és több ponton is hangsúlyozta: problémát okoz, hogy a hosszú távú gazdasági észszerűséget felváltották a rövid távú politikai érdekek.
Ezek voltak a legfontosabb állításai:
Kiemelte az alkalmazkodóképesség fontosságát, mivel az elmúlt években súlyos válsághelyzetek követték egymást – koronavírus-járvány, nyersanyagárak emelkedése, a háború okozta energiaválság, a globalizáció megakadása –, amelyek zárójelbe tették a gazdasági racionalitást. A pánikreakciók pedig megmutatták, hogy mennyire sérülékeny a globális piacgazdaság.
A háború kitörése miatt új viszonyítási pont jött létre, ez: „Te elítéled-e Oroszországot, veszel-e tőlük bármit, vagy nem?” – mondta Hernádi, aki szerint a geopolitika vált a legmeghatározóbb tényezővé a világgazdaságban, mert politikai döntések határozzál meg, hogy egy adott ország mit tehet meg, és mit nem.
Deák András: „Nem találjuk a helyünket az orosz-ukrán háború óta"
Le kellene söpörni a külpolitika asztalát, és új hierarchiában újrateríteni azt - mondta a hvg360-nak adott interjúban Deák András, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány munkatársa. A háborúval kapcsolatos magyar álláspont felgyorsította az ország izolációját, a kérdés az, hogy ez az imázs tetoválásként „beleég-e" Orbánba.
Európa jelenleg egyértelmű elszenvedője az üzleti racionalitás hiányának. Ennek oka szerinte elsősorban az, hogy az európai országok energiafüggősége rendkívül magas, amin sokáig tart változtatni, és nagyon drága is. A vegyipar és rengeteg országban a fűtés is a megbízható és kiszámítható orosz gázra és kőolajra épült, s miután ez megszűnt, mindenki alternatívákat kezdett keresni.
Újra kétpólusú világrend van kialakulóban, az egyik oldalon az Egyesült Államokkal, a másikon Kínával.
Új világrend alakul Ukrajna megtámadása után, de ki lesz a győztese, és milyen áron? - interjú Tomka Béla történésszel
A szabályokon alapuló nemzetközi rend tesztje az orosz-ukrán háború - mondta a hvg360-nak adott interjúban Tomka Béla történész, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékének vezetője. Nagyon sok minden múlik azon, hogyan ér véget, például az, hogy ütközőzóna lesz-e Kelet-Közép-Európa, benne Magyarországgal.
Közvetítő ország, például Kína vagy India közbeiktatásával könnyű kijátszani az orosz kő- és gázolaj behozatalára vonatkozó uniós tilalmat: „Ha viszont kevésbé vagyok becsületes, akkor ki sem rakom a hajóból az orosz dízelt Indiában, hanem viszem egyből Európába drágábban”.
A politikai döntések miatt most háttérbe szorul a korábban mindenki által rendkívül fontosnak tartott klímavédelem. Rengeteget utaztatják az olajat nagy konténerhajókon, ami amellett, hogy rendkívül drága, környezetromboló is. „Az egész utaztatásos történet tulajdonképpen olyan, mint amikor azt mondják a »Horgász a pácban« című filmben a kutyának, hogy »Gyere ide, Takarodj!«”
Benzinárstop ide, extraprofitadó oda, brutális bevételt szedett össze a Mol 2022-ben
Óriási probléma, hogy ebben a rövidtáv-fókuszú szabályozási környezetben és kampányszemléletű politikai közegben nehéz hosszú távra tervezni az energiaiparban. Az energiaipari cégek ugyanis nem egy-két évre szóló beruházásokat eszközölnek százmillió eurókból, hanem olyanokat, amelyek évtizedekre szólnak.
Az elektromos autók felfutása is a politikai célok előtérbe kerülésével függ össze, a trend meglovagolására a legnagyobb politikai érdekérvényesítő képességgel rendelkező nagyvárosi lakosság megnyeréséért volt szükség.
A kormányzati beavatkozások – így az ársapka és az extraprofitadó – nem segítik az energiavállalatokat abban, hogy megtakarítsanak, így mielőbb véghez tudják vinni a zöld átállást.
Kritizálta a magyar kormány rezsicsökkentési politikáját, amely szerinte
elhiteti a lakossággal, hogy „az energia nem drága”, ezért az emberek nem fognak kevesebb energiát használni.
Példát is hozott: a 27 EU-tagállamban a megugró energiaárak hatására átlagosan 11, a lakosság körében nagyjából 25 százalékkal esett vissza a földgázfogyasztás, Magyarországon azonban csak 7-tel. Az iparé, amelyik nem kapott rezsivédelmet, 45-tel.
Magyarország a korábbi évekhez képest körülbelül 7-10 milliárd euróval fizetett többet az energiáért. „Tehát, ha belegondoltunk volna abba, hogy a napenergia milyen mértékben segíti az energiaszuverenitásunkat, ha ezt időben felismerjük, akkor ennek a pénznek egy részét meg lehetett volna spórolni.”
Ahhoz, hogy a 2050-re kitűzött nettó semlegességi célokat elérjük, érdemes megváltoztatni a kampányokban gondolkodó rövid távú politikai szemléletet és minél előbb jelentős pénzeket megmozgatni. „Minden globális vállalati nyereségnek a felét ennek a célnak az elérésére kellene fordítani, ha valóban meg akarjuk csinálni a szükséges beruházásokat,
és el kell felejteni az összes »úri huncutságot« az út közben.”
Felmentünk a Mol Campus tetejére és ezt láttuk - fotók
Péntektől bárki felmehet a Mol Campus torony tetejére. Lenyűgöző panorámát kap 2900 forintért.
