Így visz csődbe egy várost a kormányzati elvonás, az egyenlő fizetések és egy nemzetközi sporttorna megrendezése
Birmingham tavaly nyáron még azzal számolt, hogy a Nemzetközösségi Játékok megrendezésével "arany évtized" köszönt a városra. Egy évvel később csődöt jelentettek. Az ellenzéki vezetésű város úgy vágott bele a tornába, hogy már eleve óriási pénzügyi gondokkal küzdött - utólag már sokan úgy látják, vissza kellett volna lépni a rendezéstől. Ez lecke lehet Magyarországnak is, ahol az Orbán-kormány megint budapesti olimpiáról álmodik, miközben extra terhekkel anyagilag már padlóra vitte az ugyancsak ellenzéki vezetésű fővárost.
Pedig olyan jól indult minden: özönlöttek a turisták, fizettek, mint a katonatiszt, mindenki tapsolt - óriási sikerrel zajlott le Birminghamben 2022 nyarán a XXII. Nemzetközösségi Játékok. Az Egyesült Királyság, az egykori brit birodalmi gyarmatok és még néhány ország által alkotott csoport saját kvázi-olimpiája azonban, úgy tűnik, végső soron mégis olyan gyomrost vitt be a neki otthont adó városnak, hogy kicsit több mint egy évvel a torna után, most kedden a városi tanács bejelentette, hogy gyakorlatilag csődbe mentek.
Jelen állás szerint az önkormányzat az alapvető szolgáltatások fenntartásán túl képtelen bármilyen azon felüli kiadást finanszírozni, és a költségvetés jelenleg 87 millió fontos (39 milliárd forintos) mínuszban van. A munkáspárti városvezetés elsősorban az egymást követő konzervatív kormányok az elmúlt évtizedben végrehajtott 1 milliárd fontos elvonásaira, az új IT-rendszer telepítésének 100 millió fontos problémáira és arra a 760 millió fontra mutogat, melyet a női dolgozóik egyenlő bérezéséhez kell kiköhögniük.
Utóbbi kifizetések 2014 óta mennek, miután a tanács által foglalkoztatott több ezer nő kártérítési pert nyert, mondván, hosszú évekig nem kapták meg azokat a bónuszokat és egyéb kifizetéseket, melyeket a velük azonos beosztású férfi dolgozók igen. Közel egy évtized alatt így Birmingham 1,1 milliárd font kárpótlást fizetett ki, de a programmal kapcsolatban most közölték: a folytatásra egyszerűen nincs pénz.
A tanács az effektív csőd bejelentésekor a fentiek mellett azzal érvelt, hogy hasonlóan több nagy-britanniai önkormányzathoz, náluk is óriásit nőtt a felnőtt szociális ellátás iránti kereslet, "drámaian" csökkentek az iparűzési adóból származó bevételek és ott van még a "féktelen" infláció is. Ezek külön-külön is súlyos problémák lennének, együtt pláne azok, éppen ezért tűnik minimum meggondolatlannak a döntés, hogy mindezek ellenére nem léptek vissza, és így is vállalták a játékok megrendezését.
Drága játék
A munkáspárti városi tanács tavaly kiadott, 2023-as költségvetési terve még egészen más forgatókönyvvel számolt. Már akkor is merész büdzséként írták le, az volt a célja, hogy maximalizálja a város "arany évtizedében" rejlő lehetőségeket. Az arany évtized beindulását a tavalyi Nemzetközösségi Játékoktól várták. A konzervatív ellenzék most az arany évtized helyett a bolondok aranya kifejezést vágja a munkáspártiak fejéhez, és a városban egyre többen gondolják úgy, hogy a fenti problémákon túl a csődhelyzetbe jutásban a valódi szerepet épp a megváltóként várt sportrendezvény játszotta.
A Nemzetközösségi Játékok összköltsége a becslések szerint 778 millió font (350 milliárd forint) volt, amelyből a városi tanács és a helyi partnerek mintegy 184 millió fontot, a kormány pedig 594 millió fontot vállalt. Az összegből 70 millió fontot nem költöttek el, azt visszafektették a játékok utáni, úgynevezett örökségi programokba - ezek vitték volna tovább a remélt arany évtizedet.
Hónapokkal a játékok kezdete előtt ugyanakkor a városi tanács 25 millió fontos hiányról jelentett, és közölte, hogy a lyukat egy tartalékalapból tömik be. Pedig egy 2020-ban benyújtott közérdekű adatigénylés nyomán az is kiderült, hogy eredetileg a fentinél is többet költöttek volna a játékokra, belenyomtak volna még 34 millió fontot, melyből például a helyiek közösségi szerepvállalását és konkrétan az érkező látogatók ellátásában való részvételét szerették volna ösztönözni.
Hiba volt
A városi tanács egy korábbi tanácsadója a csődbejelentés másnapján arról nyilatozott, hogy a sportesemény szervezése egyszerűen elvitte a városatyák fókuszát az egyre égetőbb pénzügyi problémák kezelésétől. Max Caller a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, minden politikai és menedzseri kapacitás véges, és ő, ahogy mások is, arra figyelmeztették volt kollégáikat, hogy ez így, ebben a formában túl nagy vállalás lesz. Azt is nyíltan kimondta: hiba volt megrendezni a játékokat.
A Guardian a járókelők véleményét szondázta az ügyben. A megszólítottak arról beszéltek, hogy remek volt a pezsgő atmoszféra, pláne a Covid-lezárások után, de a játékok zárultával most már egymást érik a félbeszakadt építkezések, ami elég lehangoló, és talán mégsem kellett volna ennyi pénzt kiadni a rendezésre. Ironikus módon az a tér is le van kordonozva a városközpontban, ahol a Tanácsház áll, miközben táblák hirdetik a Nemzetközösségi Játékok - vélt - pozitív örökségét “Be Bold Birmingham” (légy merész, Birmingham) szlogennel.
A csődöt nem mindenki akarta kizárólag a játékok nyakába varrni. Többen a tanáccsal egyet értve úgy vélték, most egyszerűen minden összejött. Egy megkérdezett arról beszélt, ez nem egy munkáspártiak a konzervatívok ellen ügy, és a kormányt sem lehet egyedül okolni érte, mert az nemcsak Birminghamtől, hanem más városoktól is forrásokat vont meg az elmúlt tíz évben, szerte az országban.
És krachjával Birmingham nincs is egyedül: augusztus végén derült ki, hogy a következő két évben legalább 26 önkormányzatot fenyeget a tényleges csőd veszélye Nagy-Britannia leghátrányosabb helyzetű régióiban. Több önkormányzat köztük már visszaeső, a dél-londoni Croydon például tavaly novemberben két éven belül harmadjára jelentett fizetésképtelenséget. Nekik ehhez még csak tornarendezés sem kellett.
Az már biztos, hogy Birmingham mostantól szigorúan meg fogja vizsgálni, mennyire életképesek a tervek a város következő, nagyszabású rendezvényeire. A BBC szerint idén lefújhatják a hagyományosan minden évben megrendezett német karácsonyi vásárt, és most már az sem tiszta, legalább a későbbiekben hogyan tudná finanszírozni a tanács a 2026-os atlétikai Európa-bajnokság előkészületeit, melyet az Alexander Stadionban tartanának meg (jelen állás szerint konkrétan sehogy).
Mit üzen mindez Magyarországnak?
Az atlétikai világbajnokság vége óta a kormány megint ezerrel harsogja, hogy márpedig Magyarországnak olimpiát kell rendeznie, és kész. Ezt tisztviselők, beszélő fejek mellett maga Orbán Viktor is hangoztatja: a miniszterelnök augusztus végén a Magyar Zene Házában, az atlétikai vébé tiszteletére rendezett fogadáson már arról beszélt, hogy
a nyári olimpiák összesített éremtáblázatában Magyarország előkelő helyen, a nyolcadikon áll, és az első tíz helyezett ország közül mi vagyunk az egyetlenek, akik még nem rendezhettek olimpiai játékokat, ez aligha maradhat így az idők végezetéig.
Egyre inkább úgy tűnik tehát, hogy a kormány meg fogja célozni a 2036-os olimpia megrendezését, az egyetlen reális magyarországi helyszín pedig továbbra is Budapest. A dátum még nagyon messze van, és ki tudja, ki lesz akkor kormányon, illetve a főpolgármesteri székben - mondjuk az elmúlt több mint egy évtized tapasztalata alapján nem nagy merészség arra fogadni, hogy hacsak egészsége vagy kora nem hátráltatja, akkor is Orbán Viktor lesz a miniszterelnök. A másik pozíció akkor sincs bebetonozva, ha Karácsony Gergely viszonylag nyeregben van - a kérdéses olimpiáig még legalább két önkormányzati választás is lesz, az első rögtön jövő nyáron. A 2036-os olimpia nyertes házgazdáját egyébként várhatóan már 2025-ben kiválasztják.
A nagy időtáv miatt gondolatkísérlettel próbálkozhatunk: tegyük fel, hogy akkor is fideszes lesz a kormány, és ellenzéki Budapest. Ez semmi jót nem ígér, mert a főváros és Orbán Viktor viszonya még akkor is döcögős volt, amikor párttársa, Tarlós István volt a főpolgármester. Azóta pedig a budapesti költségvetés története Karácsony Gergely és kollégái leírása alapján leginkább vesszőfutásra hasonlít, a kormány által a városra mért extra terhek és elvonások miatt.
Áprilisban a főpolgármesteri hivatal még úgy számolt, augusztus végére mínusz 76 milliárd forinton áll majd Budapest, így hát "túlélőprogramot" indítottak, megvágták a kiadásokat. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes július közepén erről megállapította, hogy működik, és akkor, újabb jóslatukban már 39,8 milliárdos augusztus végi mínusszal számoltak.
A kétes örömhírt az a bejelentés előzte meg, hogy a fővárosi önkormányzat számláján akkor "mínusz 1,1 milliárd forint volt", vagyis Budapest folyószámlahitelből működött, miután a Magyar Államkincstár 3,9 milliárd forintot inkasszózott szolidaritási adó címén. Az önkormányzat szerint a kormányzati elvonások miatt fogyott el a pénz, a Fidesz szerint természetesen Karácsony vitte csődbe Budapestet.
Maga Karácsony augusztus közepén jelentett újabbat Budapest legatyásodottságáról. A főpolgármester akkor fizetési felszólítást küldött Lázár Jánosnak, mert az önkormányzat még mindig nem kapta meg azt a 6 milliárd forintos hozzájárulást, amelyet a kormány korábban a Lánchíd felújításához megígért. Igaz, az ígéret arról szólt, hogy akkor megy a pénz, ha Karácsony elengedi a híd autómentességét, ami nem történt meg.
A kormány más, jóval nagyobb összeggel is lóg még Budapestnek. Karácsony pár éve megállapodott a kormánnyal, hogy nem vétózza meg az atlétikai világbajnokságot, ha cserébe Budapest kap 50 milliárd forintot egészségügyi fejlesztésekre. Idén nyárra ennek időarányosan a fele se érkezett meg, és 2022-től fogva egy fityinget se utaltak. Elvileg mostanában érkezik egy 2 milliárdos részösszeg, de kb. 30 milliárd még mindig a levegőben lóg - ennek jövőjéről később tárgyalna a kormány Karácsonnyal.
Nem könnyű követni, hogy épp hol áll a budapesti deficit, de az biztos, hogy egy olimpia rendezéséhez akkor is további sportlétesítményekre és egyéb fejlesztésekre lenne szükség, ha már most tele van teljesen, illetve viszonylag új stadionokkal a város. Központi helyszínnek például egyedül a Puskás Aréna lenne elég nagy, de ott nincs futókör a focipálya körül. A Nemzeti Atlétikai Központban nyilván van, de azt nemsokára 50 ezresről 14 ezresre bontják vissza, és bár később ismét kibővíthető lenne, de így sem eléggé.
Emellett kellene még olimpiai falu, médiafalu és infrastrukturális fejlesztések, például nem ártana vasúttal összekötni a ferihegyi repteret és a belvárost, és még több tízezer szállodai férőhelyre is szükség lenne. Persze az építkezésektől a kormány sohasem riadt vissza, főleg, hogy a projekteket menetrendszerűen kormányhű vállalkozók érdekeltségei kapják, Mészáros Lőrinccel az élen. És a beruházásokat nagy részben minden bizonnyal a kormány állná, részben minden bizonnyal a fejőstehén fővárostól elvont pénzből.
Mindez "csak" pénz. Egy olimpia megrendezéséhez viszont nem ártana a lakosok beleegyezése, ne adj' isten lelkesedése sem. A legutóbbi nekifutáskor, mint nemrég kiderült, ez egyáltalán nem volt meg. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár egy interjúban elszólta magát, azt mondta, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017-ben felmérte a budapesti olimpia társadalmi támogatottságát, és az eredmény nagyon rossz lett.
De 2036-ig még sok minden változhat - például Birmingham is kiáshatja magát a gödörből.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
