VDL és az MI

Az új téma a digitalizáció, amelyben szerinte az Európai Unió irányt mutat, de azt is hozzáteszi: a digitalizáció súlyos visszaélésekhez vezetett a félretájékoztatás, a csalások miatt.

A digitális ágazatról szóló uniós szabályozások azonban hozzásegítenek az emberi jogok védelméhez – idézi fel a nemrég elfogadott európai rendeleteket.

Majd a mesterséges intelligencia lehetőségeiről és veszélyeiről beszél. Kutatókat idéz, akik arról beszéltek, a mesterséges intelligencia kockázatait más globális kockázatokkal együtt kell kezelnie a döntéshozóknak. "Napról napra csökken a lehetőségünk, hogy uraljuk" – fogalmaz, és felidézi a mesterséges intelligenciával kapcsolatos uniós jogszabályt, amely irányadó volt a világban – már csak meg kell valósítani.

A második feladat annak vizsgálata, az MI milyen hatást gyakorol a társadalmainkra, ehhez egy újabb kerekasztal megszervezését tartja fontosnak.

A harmadik pillér az innováció: szuperszámítógépek terén Európa vezető, mostantól pedig ezeket hozzáférhetővé teszik az MI-vel foglalkozó vállalkozások számára. És azt várják el, hogy ezek a vállalkozások önkéntesen kötelezzék el magukat az MI-vel foglalkozó jogszabály mellett.

Draghi újra a körben

Távolabbra kell tekintenünk, hogy megállapítsuk, hogyan lehetünk versenyképesek – folytatja a politikus, és bejelenti: Mario Draghit, az EKB volt elnökét kérte fel ezzel kapcsolatban a jelentés elkészítésére.

Nemzetbiztonsági érdek a saját ellátás

Az európai vállalatoknak hozzá kell férniük a kulcsszintű infrastruktúrákhoz – ez nemzetbiztonsági cél is, amelyhez közös finanszírozásra is szükség van. Ennek érdekében, a költségvetést módosítva hozzák létre az úgynevezett STEP platformot, amely a modern technológiákhoz való hozzáférést segíti az európai vállalkozások számára.

Felidézi, milyen problémát jelentenek azok a korlátozások, amelyek a gyártáshoz szükséges anyagok ellátási láncát korlátozzák. Sokan túlságosan is függnek egyetlen beszállítótól, sokan saját gyártási infrastruktúrát fejlesztenek az export helyett. A megoldás? Egy újabb fórum összehozása – szabadkereskedelmi megállapodások mellett azért.

Csökkenő gázár, csökkenő bürokrácia

A második kihívás az infláció. A jó hír az, hogy csökkenni kezdtek az energiaárak: "nem felejtjük el, hogy Putyin fegyverként használta az energiaárakat" – idézte fel a tavalyi energiaparát, amelyet közös fellépéssel meg tudott oldani az Európai Unió. A közös beszerzés, a megújuló források erősítése volt az eszköz.

Tavaly a gázár meghaladta a 300 eurót, mára 35 euróra csökkent – idézi fel, aki szerint a kritikus fontosságú nyersanyagok és a tiszta hidrogén szerepének erősítése is eszköze az energiaárak csökkentésének.

A harmadik kihívások a kisvállalkozások segítése. Még az év vége előtt kineveznek egy kkv-nagykövetet, aki közvetlenül a bizottsági elnöknek jelent majd – hirdeti meg a következő feladatot Von der Leyen, aki hozzáteszi, jönnek az első jogalkotási javaslatok, hogy 25 százalékkal csökkenhessen a jelentéstételi kötelezettség.

Újraindul a szociális párbeszéd

Méltányos átállás az ellenszél ellenére: munkaerő- és szakemberhiány, az infláció és a vállalkozások segítése – említi a kihívásokat Von der Leyen.

Kiemeli: a Covid-járvány idején a SURE kezdeményezéssel 40 millió munkahelyet mentettek meg, bizonyítva, hogy a szociális piacgazdaság működni tud. Ezt követte a Next Generation EU program, amelynek első eredményei már most is látszanak, így munkanélküliség helyett munkaerőhiány lépett fel az európai gazdaságban. Rövidített nyitvatartás az éttermekben, elhalasztott vizsgálatok – közben pedig anyák milliói szenvednek, mert nincs megfelelő gyerekellátás – szól a felsorolás a közös problémákról. "Versenyképességünk legszűkebb keresztmetszete" – mondja a politikus, aki szerint szükség van a képzett munkaerő migrációjára és demográfiai változásokra.

Csaknem 40 éve hívták össze azt a találkozót, ahol megszületett az európai szociális párbeszéd, ezt folytatni kell: a szociális partnereknek újból jövőnk formálóivá kell válniuk – hirdet programot az elnök a következő fél évre.

Egészséges élelmiszerek – de hogy?

Az Európai Unióban büszkék vagyunk a kulturális sokszínűségre – erős témaváltás jön Kína bírálata után. VDL a biológiai, gasztronómiai és más sokszínűségről beszél. Kiemeli: a védett területek fontos szereplői a klímaváltozás visszaszorításának, létfontosságúak minden európai számára.

Ha a természet elpusztul, az otthontalanná tesz minket, ezért is meg kell védenünk – szól az intelem Von der Leyentől, aki mostanra németre váltott az angolról, így mond köszönetet a mezőgazdasági termelőknek.

Egészséges élelmiszerek – erre alapozzuk agrárpolitikánkat, az önellátás azonban nem magától értetődő az ukrajnai háború vagy az aszály miatt – fogalmaz. Szerinte több párbeszédre és kevesebb konfliktusra van szükség, ezért stratégiai párbeszédet indítanak a fenntartható mezőgazdaság jövőjéről.

Versenyvizsgálatot indítanak a kínai elektromos autók ügyében

Méltányos jövőt biztosítunk mindenki számára az európai ipari stratégiával – folytatja VDL.

Az európai cégek tudják, hogy a verseny jó, de csak akkor valódi, ha tisztességes – fogalmaz, áttérve arra, hogy a világon belül nem mindenhol tisztességes a verseny. Felidézi, a napelemek kínai támogatása hogyan fojtotta meg az európai ágazatot, ezzel példázva, milyen kockázatok állnak az európai ipar előtt.

A következő példa az elektromos autók ágazata, amelyet ma elárasztják a mesterségesen alacsony árú kínai ágazatot. Ezt nem fogadjuk el sem belső, sem külső szereplőktől, ezért a bizottság szubvencióellenes vizsgálatot indít a kínai járművek kapcsán – közli a bizottsági elnök, aki ezzel félig-meddig teljesítette a franciák kívánságát arra, hogy tiltsák is be a kínai elektromos autók behozatalát.

Egységes szélenergia-szabályozás jön

Szélenergia ágazatunk európai sikertörténet, de kihívások egyedi kombinációjával szembesül, ezért elő fognak terjeszteni egy szélenergia-csomagot, felgyorsítva az engedélyeztetési eljárást, az aukciós rendszert.

Ez nem csak egyetlen ágazatot érint: a cél a tiszta energia előállítása Európában.

A Zöld megállapodás mára valóság lett

Négy éve a zöld megállapodást tűzték ki a legnagyobb feladatként, és az idei nyár bizonyította, mekkora szükség van az átmenetre. "Egy forrásban levő bolygó" – idézi fel az elmúlt hónapok európai klímatragédiáit Von der Leyen, felidézve, hogy gazdasági menetrendet szabtak mandátuma idején a klímaátmenet megvalósítására.

Ez szerinte már az ipar valóságává vált: a tiszta acélgyárak száma például 0-ról több mint 30-ra nőtt, a tiszta hidrogén beruházások száma nagyobb, mint máshol a világon, elindul az első olyan hajót, amely tiszta energiával működik – sorolja.

Az átállás során mindvégig támogatni fogjuk az európai ipart – teszi hozzá, sorolva a stratégia keretén belül elfogadott jogszabályokat. E hónaptól kezdve pedig a tiszta energiára való átállásról szóló dialógust kezdenek az ipari szereplőkkel.