Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A kormány közel hatszáz hektárt nyilvánított beruházási területté Budapest szélén, de nem tudni, hogy pontosan milyen gigaberuházásba kezdenének.
A területen, amely két nagyobb fővárosi kerületnél is nagyobb, jelenleg erdők, lápok, rétek, legelők és szántóföldek vannak. Tordai azt mondta, hogy teljes a bizonytalanság és a titkolózás, miközben valaki csak a területek átminősítéséért már lerakott négyszázmillió forintot.
Még nyáron írt arról a Direkt36, hogy a kormány támogatásával Kína vasúton Magyarországra szállítaná Európába szánt vegyianyag-termelésének jelentős részét, hogy itt létrehozott elosztóközpontokból lássák el a kontinens akkumulátorgyárait és más ipari üzemeit. „A felvetés komolytalan, ilyen vegyielosztó-üzem nem fog épülni” – így reagált a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök a cikkben megjelentekre.
Ezek után szeptemberben a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányhatározat, amely jelentősen megnövelte a Budapest déli részén tervezett logisztikai központ területét. Karácsony Gergely akkor arról beszélt, jobban növelik a területet, mint amennyire egy logisztikai bázisnak szüksége lenne, ezért úgy vélte, a kormány mégis megépíti a vegyianyag-elosztót.
Ezt a kormány akkor is, és azóta is határozottan cáfolta. Az viszont nem derült ki, hogy milyen beruházást terveznek.
Korábban a helyi ellenzék jelezte, hogy népszavazást írnának ki a kérdésben, meglepő módon pedig a fideszes képviselők sem voltak elragadtatva a beruházástól. A Fővárosi Közgyűlés elé még nyáron terjesztett be egy javaslatot Karácsony Gergely, amely arról szólt, hogy a főváros kiveszi a fejlesztésre alkalmas területek közül azt a soroksári területet, ahol a beruházást tervezik. Ezt pedig még a Fidesz képviselői is megszavazták.
Valódi terv-e a Budapestre szánt vegyianyag-elosztó? Tényleg ennyire fontosak vagyunk Kínának?
Milyen fázisban lehetnek a soroksári vagy záhonyi vegyianyag-elosztó terminállal kapcsolatos tárgyalások, és a Direkt36 cikkében napvilágra került információk alapján mennyi realitása lehet egy budapesti beruházásnak? - erről beszélgettünk Salát Gergely Kína-szakértővel.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.