szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A külügyminiszterek csúcstalálkozóján videókapcsolaton keresztül részt vesz Antony Blinken amerikai és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is.

Újabb Oroszországgal szembeni szankciókról döntenek a tagállamok hétfőn Brüsszelben – írja reggeli hírlevelében a Politico. Az új intézkedések oka ezúttal Navalnij legalábbis gyanús halála és az orosz választások megkérdőjelezhető tisztasága. Ennek megfelelően a szankciók célkeresztjében most az orosz állam büntetés-végrehajtásának képviselői állnak majd.

Putyin nyert, de ez nem volt választás

Az előrejelzések szerint Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök nyerte meg a háromnapos elnökválasztást, az exit pollok szerint a résztvevők közel 88 százaléka voksolt rá. Az utóbbi napok eseményeit azonban nem lehet valódi választásnak nevezni: nem indulhatott valódi ellenjelölt, a médiumokat a Putyin-pártiak uralták, a voksolás menetét pedig nem ellenőrizhették független megfigyelők.

A 27 tagállam és a közösség fődiplomatája, Josep Borrell mellett az egyeztetésen részt vesz majd videókapcsolaton keresztül Antony Blinken amerikai és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is.

Ezen utóbbi fejleményre hivatkozva nevezi transzatlanti tanácskozásnak a találkozót Szijjártó Péter legfrissebb posztjában, aki arról ír, hogy „most a legkritikusabb a helyzet Európában, a világháborús veszély réme egyre erőteljesebb. A nyugat-európai vezetőknek be kellene látniuk, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos stratégiájuk megbukott és ha csak fele annyi energiát tettek volna a béketeremtésbe, mint a fegyverszállításokba, már rég fegyverszünet lenne.”

A külügyminiszteri találkozó ugyanakkor nem csak az oroszokkal szembeni lépésekről szól majd, téma lesz az izraeli-palesztin háború is, amellyel kapcsolatban úgyszintén szankciókról dönthetnek a megbeszélés résztvevői. Ezek egy része a Hamász, más részük viszont a ciszjordániai szélsőséges izraeli telepesek ellen irányul, bár ezt egy korábbi körben Szijjártó Péter már megvétózta egyszer.

Borrell, a gázai halottak nagy száma és a humanitárius szállítmányok blokkolása miatt fel fogja vetni az 1995-ben aláírt Izrael–Európai Unió (EU) Partnerségi Megállapodás teljes, vagy részleges felmondásának lehetőségét is, kérdés viszont, hogy a külügyminiszterek elfogadják-e ezek bármelyikét.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!