Kisokos Horvátországba készülőknek: Mennyibe kerül a kaja? A benzin? És a szállás? Hol dugul be az autópálya, merre kerüljünk, hol lépünk tengeri sünbe?
Egy csokorba szedtük a legfontosabb tudnivalókat, hogy aki az Adriára készül, az a kellemetlen meglepetések miatti szitkozódás helyett inkább pihenéssel tölthesse a vakációt.
Orbán Viktor egyszer azt mondta: a magyar ember olyan, hogy ha nem látja egy évben legalább egyszer a tengert, börtönben érzi magát. A magyarság tengernézése pedig legtöbbször a horvát partokon valósul meg: imádjuk az Adriát, különösen nyáron, akkor is, ha nincs lehetőségünk kormányközeli milliárdosok luxusjachtján szelni a habokat. A horvátországi főszezon júniusban kezdődik, de most jön az az időszak, amikor tényleg elkezdenek komolyra fordulni a dolgok, és tömegével valósítjuk meg a rendes éves prison breaket a tengerhez. Alább összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a horvátországi nyaralás elé, hogy a lehetőségekhez mérten minden flottul menjen.
Határinfó
Mivel Horvátország teljes jogú tagja a schengeni térségnek, 2023. január 1-jétől a magyar–horvát határátkelőkön nincs személyi ellenőrzés. Persze attól még legyen nálunk érvényes úti okmány, mert a horvát hatóságok bármikor igazoltathatnak minket. Ez lehet személyi igazolvány vagy ideiglenes személyi, illetve útlevél vagy ideiglenes útlevél, a lényeg, hogy legalább az utazás utolsó napjáig érvényes legyen. Jogosítvány, anyakönyvi kivonat nem elég.
Aki viszont Szlovéniából utazna át Horvátországba, tudjon róla, hogy a szlovének 2023. október 21-től visszaállították a határellenőrzést a magyar–szlovén és horvát–szlovén határszakaszon, és ez a legutóbbi –május végi – hosszabbítás miatt 2024. december 21-ig érvényben is marad. Tehát, ha az északi szomszédországból kanyarodnánk Horvátország felé, akkor mindenképpen legyen náluk érvényes személyi igazolvány vagy útlevél, különben nem mehetnek tovább – és persze ezek nélkül eleve Szlovéniába se engednek be minket.
Ha pedig beüt a ménkű, és eltűnik az úti okmányunk, azonnal jelentsük a legközelebbi horvát rendőrőrsön, hazatérésünk után pedig három napon belül az illetékes kormányablaknál is.
Közlekedés Horvátországban 2024-ben
A legtöbb magyar nyáron a horvát tengerpart felé tart, oda pedig a legegyszerűbb út az autópálya. Horvátországban még fizetőkapus autópályaútdíj-fizetéses rendszer van. A hagyományos fizetőkapuknál mindenképpen érdemes a bankkártyás verziót választani, mert a készpénzes a leglassabb megoldás, ezek nem ritkán be is dugulnak.
Ezek mellett ott a külön kapuval működő ENC rendszer, ez a leggyorsabb, legpraktikusabb és legolcsóbb, mert akár 10 százalékos diszkontot ad. Ehhez be kell szerezni a külön erre a célra készült kis ketyerét – nem kötelező megvenni, bérelni is lehet –, fel kell tölteni pénzzel – erre a benzinkutakon, SMS-beküldős formában, appal és az interneten is van lehetőség –, kitenni a szélvédőhöz, a kapuban lelassítani, és áthaladáskor automatikusan megtörténik az autópályadíj levonása. Jövőre elvileg már a hagyományos kapuknál is hasonló megoldást vezetnek majd be, itt az automatikus levonás egy appon keresztül történik majd.
Az autópályadíjak listája itt érhető el, de szemléltetésül vegyünk példának egy személygépkocsis utazást, mondjuk Rijekába, illetve Splitbe. Az isztriai úthoz az A4-es autópályára kell ráhajtani, a Gorican–Zágráb szakasz 5,8 eurós. Zágrábtól az A6-os a pályánk, a célállomásig tartó szakasza 9,2 euróba kerül, így a teljes autópályadíj-költség 15 euró. A spliti utazás első szakasza szintén az 5,8 eurós Gorican–Zágráb. A horvát fővárosból ebben az esetben az A1-es autópályán kell továbbhaladni, és a tengerparti városig még 24 eurót kell fizetni – itt a teljes költség 29,8 euró. Aztán hazafelé még fizethetünk ugyanennyit.
A spliti útvonalon lehet takarékoskodni a pályadíjjal azzal, ha Karlovacnál lemegyünk a pályáról a Plitvicei tavakhoz vezető, gyönyörű erdei útra (helyenként még vízesést is látni, és kitűnő éttermek vannak az út mentén), és a Sveti Rok alagút előtt hajtunk vissza a sztrádára. A takarékoskodás és a látvány egy óra pluszba kerül.
Hasznos lehet kiutazás előtt telepíteni a horvát autópálya-felügyelőség mobilappját. Ez valós idejű információt szolgáltat minden horvát autópálya-szakaszról, beleértve a baleseteket, útjavításokat és időjárási viszonyokat. Adott esetben kerülőútvonalat is felajánl, és segélyhívás is kezdeményezhető vele.
A tipikus dugós szakasz a Zágráb-körgyűrű és a Zágráb–Karlovac vonal, ami a legváratlanabb időpontokban és hosszúságban dugul be, a menetidő a hétvégi váltások idején 1-1,5 órával is megnyúlhat. A másik kritikus hely a Sveti Rok utáni, a kontinentális és mediterrán világot elválasztó hágót átvágó, több mint öt kilométeres alagút. Szélsőséges időjárás (viharos szél) esetén lezárják, és akkor vagy többórás várakozás következik, vagy nagyon lassan át lehet araszolni a szakadékok mentén kanyargó szerpentinen a hágón, ez körülbelül egy óra pluszt jelent. Cserébe fantasztikus a panoráma.
A horvát hatóságok a magyar vezetői engedélyt elfogadják, az érvényes forgalmi engedély megléte mellett szükséges a gépjármű biztosítási zöldkártyája is. Ha Magyarországon bérelt autóval utazunk ki, az előző iratokon kívül igazolni kell a jogos használatot, például bérleti szerződéssel, meghatalmazással. Horvátországba nem kell nemzetközi vezetői engedély.
Van az úgy, hogy vezetés közben valami félremegy, és fizetni kell érte. A Konzuli Szolgálat tájékoztatása szerint enyhébb közlekedési szabálysértéseknél (pl. vezetés közben mobilozás, biztonsági öv be nem csatolása) 130 euró pénzbírságot szab ki a hatóság, a súlyos szabálysértéseknél viszont akár 2650 euró is lehet a büntetés. Fontos tudni, hogy a 2022 nyarán történt KRESZ-módosítást követően a kerékpár, roller, segway, hoverboard használata során is tilos lett a mobilozás, az előírás megszegése 30 eurónkba fájhat.
A parkolás díja átlagosan 1,5-2 euró, de a frekventáltabb területeken ez még följebb mehet. Nem fizető parkolók is vannak, csakhogy a tapasztalatok szerint ilyenkor meg a hatóságok állítanak ki előszeretettel bírságot, vagyis a parkolásért így is, úgy is fizetni kell. Arra számítani kell, hogy a nyári szezon csúcsán (július közepe-augusztus vége között) a legnépszerűbb városokban még fizetősen is nagyon nehéz parkolni, a történelmi városközpontokhoz közel pedig szinte lehetetlen.
Mi mennyi?
Ezt a részt a legegyszerűbben úgy intézhetjük el, hogy: attól függ, mit veszünk/bérlünk, és hol, de ennél azért egy kicsit tovább mennénk. Az autópályadíjakat letudva a következőkre kell elsősorban költenünk: benzin, szállás és étel-ital. Nézzük őket sorban.
Üzemanyagok
Az árakat a magyarhoz hasonlóan a horvát kormány sem bízza a véletlenre, csak ők nem addig tartják érvényben az ársapkát, amíg az be nem dönti az ország üzemanyag-ellátását, meg nem is a választásokra időzített kampányfogásként tekintenek rá, hogy a voksok beérkezése után azonnal elengedjék az olcsósítást, hanem kéthetente összeülnek, és felülvizsgálják az árszinteket.
A cikk írásakor a legtöbb horvátországi kúton 1,43 euró (566 forint) egy liter 95-ös benzin, és 1,37 euró (542 forint) egy liter dízel, ez július 2-ig így is marad. Itthon az átlagárak benzin esetében 608 forintnál, gázolajnál 629 forintnál állnak. Meg kell jegyezni: az autópályák melletti kutak jellemzően mindig egy kicsit magasabb árakkal dolgoznak. Az aktuális horvátországi üzemanyagárakat ezen az oldalon lehet megnézni.
Bevásárlás, étkezés
A Horvát Idegenforgalmi Közösség szerint magyarországi árak vannak a horvátországi boltokban. Viszont a jellemzően drágább, tengerparti kisboltok helyett itt is érdemes a nagyobb üzletláncokban, hipermarketekben vásárolni, mint a Tommy, a Kaufland, a Konzum, a Lidl vagy a Plodine. A HorvátországInfó oldal június elején frissített összeállítása szerint az ottani élelmiszerárak nemhogy szintben vannak a magyarországiakkal, de sokszor legalább 15-20 százalékkal olcsóbbak. Ezt bevásárlólistával szemléltetik.
Ami az italokat illeti, a hiperekben az üdítők, ásványvizek magyarországi árszinten mozognak, de az alkoholos italok olcsóbbak lehetnek, mert Horvátországban alacsonyabb az alkoholok jövedéki adója, mint nálunk.
A szupermarketekben az a jellemző, hogy a saját, horvát termékek – sajt, sonka, olívaolaj, bor, pálinka, halak és herkentyűk – drágábbak, mint az import, viszont nagyon jók. Halat érdemes a piacokon vagy a halászfalukban venni, kagylót a kagylótelepeken. Kicsit melós dolog lehet őket megtalálni, de megéri. Az esetek többségében jó minőségűek a háznál kapható gyümölcs- vagy gyógynövényes pálinkák is.
A HorvátországInfó bejegyzése a strandon bérelhető eszközökről – napágy, napernyő –, strandos kajákról és innivalókról, valamint az éttermi árakról is képbe helyez. A Horvát Idegenforgalmi Közösség szerint egy átlagos vacsora egy négyfős családnak 40 eurónál kezdődik, az étterem elhelyezkedésétől, színvonalától függően egy főétel ára általában 10-30 euró között mozog. 10-15 euró egy adag tésztaétel, rizottó, a sült hal vagy csirke 15-20 euró, míg egy steak 20-30 euróba kerül.
Érdemes a kikötőkben vagy a sétálóutcákban lévő büfészerű kis étkezdékben enni, ott egy házi hamburger, sült hal, tintahal vagy polip sült krumplival lényegesen olcsóbb, mint a beülős-pincéres étterem.
Szállás
A szállásdíjak aztán végképp széles határok között mozognak, nyilván függnek a kiszemelt dátumok közelségétől, a szálláshely foglaltsági szintjétől, illetve a szállás elhelyezkedésétől. Aki családdal utazik, vélhetőleg leginkább apartmant keres, abból is a tengerhez közelit, sőt, tengerre nézőt.
Vegyük az autópályadíjas részben kiemelt két népszerű úti célt. Rijekában például július végére két felnőttnek és két gyereknek hat éjszaka egy apartmanban a cikk készültekor átlagosan minimum 250 ezer forintból jön ki, Splitben inkább 300 körül alakul az átlagos legalacsonyabb ár, de akciósan kifoghatók még 250 ezres apartmanok is. Működik egy Facebook-csoport, ami kifejezetten a tengerparti/ahhoz közeli apartmant keresőket és az azt kínálókat kapcsolja össze – itt is lehet kísérletezni.
Közép-Dalmáciában egy, a főúttól hat kilométerre (egy félsziget csúcsán) fekvő, magyarok által kedvelt kis településen egy 4-6 személyes családnak alkalmas, a tengerhez közeli apartman ára főszezonban 90-100 euró per éjszaka, egy kétszemélyes stúdióé 50-60 euró, és van, ahol az idegenforgalmi adót és a takarítás díját még külön fizetni kell. Az új vagy felújított, mindenféle háztartási gépekkel és medencés udvarral, esetleg miniwellnessrészleggel bíró apartmanházakban ennek a duplája is lehet az ár. Összességében azonban olcsóbbak, mint a hasonló színvonalú balatoni apartmanok. Az ár és fekvés szempontjából legjobb apartmanokat gyakran már az előző szezonban (a hazautazás előtt) lekötik, így az utolsó pillanatban csak véletlenszerűen lehet jó helyet találni. A fent linkelt Facebook-csoport pont ebben szeretne segíteni, de a siker persze így sem garantált.
A horvát tengerpart jellemzően sziklás vagy kavicsos, és rögtön mély a víz (a településeken mesterségesen alakítanak ki kis kavicsos, kényelmes besétálást lehetővé tevő strandokat), de eldugott öblökben találhatók rövidebb homokos szakaszok. Így a Vir-szigeten (vörös homok), Dalmáciában a Stari Trogir öbölben, illetve a – méregdrága – hajóutak is megcéloznak homokos fürdőhelyeket, például a Kornati-szigetcsoportban.
Horvátországban a turistáknak idegenforgalmi adót kell fizetni minden főre és minden ott töltött napra. Ennek mértéke régiótól, településtől, várostól függően változó, de ami állandó, az az, hogy 12-18 éves kor között 50 százalékkal alacsonyabb a felnőtt árnál, 12 év alatt pedig nem kell fizetni. Egy példa: Dalmáciában júniusban 1,33 euró/nap volt egy felnőttre az idegenforgalmi adó.
Általános óvintézkedések
A horvát tengerparton jellemzően nincs vezetékes víz, most folyik a kiépítése (ezért elég sok az útlezárás, poros pótutak nyitása a településeken, és közöttük az olajfaligeteken át). A tartályokban tárolt víz nem ártalmas, de azért azt szokták tanácsolni, hogy ne igyuk meg, érdemes a hétliteres palackokban árult vizeket venni a boltban. Főzni, fogat mosni, mosdani nyugodtan lehet a tartályos vízzel.
Elővigyázatossági szempontból mindenképp említeni kell a tengeri sünöket, amelyek mindenütt előfordulhatnak. A tüskéket csak „kiműteni” lehet, a horvát gyógyszertárakban kapható „fekete” krém az esetek többségében hatástalan. Ezért a homokos helyek kivételével, ha nem lépcsőről megy be valaki, mindenképp tengeri cipőt érdemes viselni.
A fentieken túl alap, hogy nyaralás alatt is mindent ésszel kellene csinálni, de a horvátok azért összeszedtek pár jó tanácsot: a strandolóknak itt, a (hegyi)túrázóknak pedig itt. És persze vannak olyan dolgok, amelyek nem a józan észen múlnak. Horvátországban azért előfordulnak földrengések, az utóbbi években a tengerparti részeken is volt több komolyabb erősségű. Érdemes átnézni a zágrábi magyar nagykövetség tömör tájékoztatóját arról, hogy mi a teendő, ha megmozdul a föld. Az erdőtüzek, futótüzek is egyre gyakoribbak a klímaváltozás súlyosbodása miatt. Erre is van egy tömör, a józan paraszti ész mentén összeállított útmutatás.
Egészségügyi ellátás
Legyen nálunk elsősegélycsomag, és vigyünk magunkkal alapgyógyszereket, pl. fejfájás-csillapítót, hasfogót, amit a józan ész diktál. Gyógyszerhiány a Horvát Idegenforgalmi Közösség szerint nincs az országban, ha elfelejtettünk volna valamit, a kinti patikákban megkapjuk. Mindenképpen váltsuk ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Ha nagyobb baj ér minket, ennek felmutatásával jogosultak leszünk ingyenes sürgősségi betegellátásra – annak költségeit, már ha van itthon érvényes társadalombiztosításunk, átvállalja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, általában utólagos elszámolás mellett. Az ellátás színvonalas, a rendelőkben, mentőállomásokon, kórházakban beszélnek angolul.
Aki biztosra akar menni, az utasbiztosítást köt, aki még biztosabbra, az előre regisztrál konzuli védelemre. Ezt a Konzuli Szolgálat honlapja mellett most már a Konzinfo Utazom nevű mobilalkalmazáson is megteheti.
A végére pedig összeszedtük a legfontosabb címeket, elérhetőségeket, telefonszámokat.
Telefon
Országhívó: +385 | |
Rendőrség: 192 | Tűzoltóság: 193 |
Mentők: 194 | Általános Segélyhívó: 112 |
Horvát Autóklub – segélyszolgálat: 1987 | Az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott uniós segélyvonal: 116 000 |
Magyarország külképviseletei Horvátországban:
Nagykövetség, Zágráb Jabukovac 2., 10 000 Zagreb Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Dr. Demcsák Csaba mission.zgb@mfa.gov.hu +38514890900 | Konzuli hivatal, Zágráb Jabukovac 2., 10 000 Zágráb Konzul: Dr. Rusz Radován consulate.zgb@mfa.gov.hu Telefonszám munkaidőben +38514890906 +38514890918 |
Főkonzulátus, Eszék Vijenac Ivana Mażuranića 3., 31000 Osijek Főkonzul: Magdó János mission.esk@mfa.gov.hu Telefonszám munkaidőben +38531200427 +38531200525 | Ideiglenes Konzuli Ügynökség, Split, június 15-től szeptember 15-ig consul.spl@mfa.gov.hu Telefonszám munkaidőben +385995585555 |
Tiszteletbeli konzul, Dubrovnik Vukovarska 16, 20 000 Dubrovnik Tiszteletbeli konzul: Katja Bakija katja.bakija@gmail.com +38598700989 | Tiszteletbeli konzul, Rijeka (Fiume) Šetalište 13. divizije 99, 51000 Rijeka Tiszteletbeli konzul: Zoran Vukić hungaryconsulate.rijeka@gmail.com +38551211600 |
Tiszteletbeli konzul, Split Ivana Gundulića 26 A/II, 21000 Split Tiszteletbeli konzul: Ivo Staničić hungconsulate.split@gmail.com +38521480019 | További telefonszámok Központi ügyelet Budapesten (konzuli segélyhívás munkaidőn túl): Magyarországról: 06-80-36-80-36 Külföldről: +36-80-36-80-36 |