Megugrik a tranzakciós illeték

Csütörtöktől jelentősen emelkedik a tranzakciós illeték: átutalásoknál, pénzváltásnál és értékpapírügyleteknél a mértéke 0,3 százalékról 0,45-re nő (a maximum tranzakciónként az eddigi 10 helyett 20 ezer forint lesz), a készpénzfelvételnél pedig 0,6-ről 0,9 százalékra emelkedik. A bankkártyás vásárlásoknál az érintős kártyáknál évi 500 forintos, a nem érintőseknél 800 forintos átalányilleték nem változik. “Cserébe” a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetén az illetékmentes határ tranzakciónként a jelenlegi 20 ezerről 50 ezer forintra emelkedik. A fizetési kötelezettség a tranzakciók után a pénzügyi szolgáltatókat terheli. (Mivel a kormány megtiltotta a bankoknak, hogy a lakossággal szemben az illetékemelést direkt módon érvényesítsék, a pénzintézetek a vállalkozásokkal szemben egyre másra lépnek: az eddigi közzétételek alapján a Gránit Bank, az Erste Bank és a K&H Bank is hamarosan emeli a vállalkozások felé felszámított átutalási díjait.)

Drágább lesz a készpénzfelvétel

Veres Viktor

Véglegesen marad a kamatjövedelmek után fizetendő szocho

Tavaly július elseje óta a kamatjövedelmek után a 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) mellett 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni. Eredetileg ez csak az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére volt érvényes, egy júniusi jogszabályváltozás nyomán azonban véglegesen velünk marad a sarc, miután kikerült a korábbi kitétel, miszerint a szocho-fizetési kötelezettség csak a veszélyhelyzet idejére lenne érvényben. Azaz a kamatjövedelmek után fizetett szocho egy átmeneti adónemből végleges teherré vált 2024. augusztus első napjától.

Nagyot nőnek az adóbírságok

Duplájára emelkedik csütörtöktől az adókötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság általános mértéke. Ez magánszemélyeknél négyszázezer, vállalkozásoknál pedig egymillió forintot jelent. Mivel az adójogszabályok által megállapított kötelezettségek megszegése miatti általános bírságtétel is ezek között van, a változás lényegében minden adózót érinti, aki valamelyik adókötelezettségét hibásan, hiányosan, valótlan adattartalommal, késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesíti. Szintén kétszeresére, egymillió forintról kettő millió forintra emelkedik a kiszabható mulasztási bírság felső határa a foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése esetén. Szintén kétmillió forintra ugrik a mulasztási bírság felső határa a számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, vagy nem a tényleges ellenérték feltüntetésével történő teljesítése, valamint iratmegőrzési kötelezettség nem teljesítése esetén.

Akcióban a NAV pénzügyőrei 2023. szeptember 22-én

Hegedüs Róbert / MTI

Sokat fizethetnek az autósok

Augusztus 1-jétől többet kell fizetniük az autósoknak, ha a közlekedési szabályok megsértéséért bírságolják őket. Az elsőbbségi szabályok megsértése például 26–52 ezer forintba kerül majd, míg a szabálytalan előzés 32,5–65 ezer forint bírsággal sújtható. Ha lejárt egy jármű műszaki érvényessége, már több mint három, de kevesebb mint hat hónapja, akkor a bírság 31 200–62 400 forint lesz. Ha hat hónapja-egy éve érvénytelen már, a bírság 39 600–78 000 forint lehet, egy évnél régebbi lejárat esetén pedig 46 800–93 600 forint lesz a pénzbüntetés.

Ennyit kell fizetni, ha ott áll meg az autós, ahol nem szabad:

• „megállni tilos” jelzőtábla alatti megállásért 15 600–31 200 forint közötti összegű bírságot lehet majd kiszabni.
• Jogosulatlan várakozás mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyen 65 000–156 000 forintba kerülhet majd.
• Ha valaki autópálya és autóút úttestjén vagy leállósávján áll meg, 32 500–65 000 forintra lesz büntethető.
• A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen való megállásért 39 600–78 000 forint bírság járhat.
• Ha valaki az úttest kereszteződésétől 5 méteren belül áll meg, azt hamarosan 46 800 forintra bírságolhatják.

A vezetés közbeni mobiltelefonálás 26 000–52 000 ezer forintos büntetést von maga után, ha valaki szmogriadó alatt olyan járművel közlekedik, amilyennel nem szabadna, 46 800 forintot fizethet.

Nagyobbat csap a Versenyhivatal

Augusztus első napjától emelkednek az összegek és a tétek: a háborús veszélyhelyzet ideje alatt a jogsértő vállalkozások csoportszintű, nettó árbevételének 13 százalékról azok 15 százalékra emelkedik a Gazdasági Versenyhivatal által kiszabható bírság összegének felső határa, az augusztus 1-jét követően megvalósított versenyjogsértésnél. 13 százalékra tavaly szeptemberben emelkedett, előtte az uniós jog mintájára hosszú ideig 10 százaléknál állt meg a lehetőség. Vagyis: egy év alatt másfélszeresére emelkedett a GVH által kiszabható bírság maximuma. A háborús veszélyhelyzet jelenleg 2024. november 20-ig él, valószínűleg azonban az orosz-ukrán háború végéig áll majd fent, az meg ki tudja, meddig tart.

Esélyhez jutnak az online csalások áldozatai

Augusztustól újfajta bejelentési, zárolási eljárást vezetnek, hogy a visszaélést elszenvedő ügyfelek elcsalt pénzét sikerüljön időben blokkolni és ezáltal visszaszerezni. A csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a továbbított pénzösszegek felfüggesztése véget – értesíti az ügyfél bankszámláját vezető szolgáltatót. Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a károsult átutalta a pénzt. Ha ez a módszer működik, az online csalások visszaszorulhatnak a kormány reményei szerint. 2025 nyarától pedig hazánkban is elkezd működni egy visszaélésszűrő rendszer, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon találja meg a csalárd fizetési megbízásokat.

A kormány reményei szerint visszaszorulhatnak az online csalások

AFP / Artur Widak / NurPhoto

Jön az egynapos sztrádamatrica Szlovákiában

Csütörtöktől érvényes Szlovákiában az egynapos autópálya-matrica, ezzel egyidejűleg leállítják az éves matricák értékesítését, ami az adott naptári év végéig volt érvényben. Megmaradt azonban a 365 napos sztrádamatrica. Az úthasználati jog – sok más országhoz hasonlóan – a vásárlástól számított 24 óráig érvényes.

A szlovákiai napi matrica ára 5,4 euró (2130 forint), ehhez képest Magyarországon 5150 forintba kerül ugyanez a szolgáltatás március óta. Az Európai Parlament és az Európai Tanács irányelve alapján a a napi matrica árát az éves árának legfeljebb 9 százaléka lehet. Az egynapos matricát a sofőrök megvásárolhatják a Nemzeti Autópálya Társaság hivatalos értékesítési pontjain, valamint az e-znamka.sk portálon, vagy applikáción keresztül, illetve Szlovákia több mint 380 értékesítési pontján.

A szlovákiai D1-es autópálya, háttérben a Tátrával

AFP / NurPhoto / Michal Fludra

Hatályba lép az uniós AI-rendelet

Hatályba az EU mesterséges intelligenciát (MI) szabályozó rendelete, az úgynevezett AI Act. A jogszabályt fokozatosan, több lépcsőben kell majd alkalmazni, 2026 közepétől válik kötelezővé. A rendelet célja, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegyék az üzemeltetők. Ez a világ első olyan jogszabálya, amely átfogóan foglalkozik a mesterséges intelligencia kérdéskörével, a rendelet minden EU-államban, így Magyarországon is teljes egészében és közvetlenül alkalmazandó. A legfontosabb teendők a cégek által alkalmazott MI rendszerek feltérképezése és kockázatalapú besorolása, az MI céges elveinek meghatározása és a cégen belül a felelős területek, emberek kijelölése. A bírságok összege jelentős, legsúlyosabb esetekben a GDPR bírságnál is magasabb lehet: extrém esetben az elfogadhatatlan kockázatot jelentő MI rendszerekre vonatkozó szabályok megsértésénél a bírság összege 35 millió euró vagy az előző évi globális forgalom 7 százaléka lehet.