„Nagyon jól megtérülő befektetés” az azeri ügylet, miután a kizárólagos gázkereskedő cégben 4 százalékos tulajdonrészt szerzett az MVM – mondta Mátrai Károly, a cégcsoport vezérigazgatója a Vg.hu-nak adott interjúban. Hozzátette, hogy „bár a termelési megállapodásban és a kereskedő vállalatban történt érdekeltségszerzés jogilag két külön üzlet, gyakorlatilag össze van kapcsolva”, mert így éri meg.

Az azeri Sah Deniz gázmező 5 százaléka került nemrég az MVM tulajdonába, ám ebből Magyarországra nem tudnak szállítani, mert a kitermelt mennyiségekre 2030-ig vagy akár az az utánra szóló kereskedelmi szerződések vannak életben. A mezőnek lesz egy harmadik kitermelési szakasza is, az így felszínre hozott mennyiségből akár Magyarországra is kerülhet Mátrai szerint. Pontosabban nem maga az azeri gáz, ami nagyon messze van: swap-ügyletekkel cserélnék közelebb lévő, európai gázra.

Azerbajdzsánból jelenleg minimális mennyiségű földgáz érkezik Magyarországra: az éves kapacitás jelenleg 55 millió köbméter, ami eltörpül az idénre várt 8 milliárd köbméteres fogyasztás mellett.

A diverzifikáció jegyében tavaly megkötötték az első ügyleteket az azeri Socar és a török Botas gázkereskedő társaságokkal. „Az idén, még a tél beállta előtt, ismét meg szeretnénk állapodni az azeriekkel és a törökökkel is újabb szállításokról, zajlanak a tárgyalások, fontos a több lábon állás” – fogalmazott Mátrai.

Mátrai elmondta: a horvátországi Krk szigetén lévő LNG-terminál bővítése esetén növelnék az MVM visszagázosítási kapacitását a jelenlegi évi egymilliárd köbméterről. Ez akkor valósulhat meg, ha a terminál jelenlegi, 2,9 milliárd köbméteres kapacitását a tervezettnek megfelelően 5 milliárdra növelik. A vállalat megvizsgált több, főként német és lengyel terminált is, de végül nem kötött velük megállapodást.

Arra a kérdésre, hogy amennyiben Ukrajna nem hosszabbítja meg 2025-re az orosz gáz tranzitszerződését, akkor is megérkezhet-e a Magyarországra az Ukrajna–Szlovákia–Ausztria-útvonalon várt évi egymilliárd köbméter egésze Szerbia felől, Mátrai úgy válaszolt: a kapacitások rendelkezésre állnak, az orosz félnek érdekében áll az értékesítés fenntartása. „Így, bár más lehetőségek is rendelkezésre állnak, nem látjuk akadályát annak, hogy ha szükséges, az egymilliárd köbméteres mennyiség is a déli importvezetéken érkezzen az országba” – mondta.

Az MVM gázportfóliója jelenleg úgy áll össze, hogy

• egymilliárd köbméter érkezik a krki terminálon keresztül,
• 4,5 milliárd köbméter Oroszországból,
• emellett rövid távú szerződésekkel szereznek be forrásokat a gáztőzsdén keresztül, valamint
• a magyarországi kitermelés is bővül (ez tavaly 1,7 milliárd köbméter volt).

Eközben a kereslet csökken: a korábbi évi 10 milliárd köbméter helyett 2024-re 8 milliárdos felhasználást becsülnek. Az MVM az alacsony fogyasztás miatt fölösleges orosz gázt gyorsan tovább is passzolta. A gáztározók töltöttsége az egy héttel ezelőtti adatok szerint 92 százalékos volt.

Csaknem tele vannak a magyar gáztárolók

A tavaly a lakosság és a gazdasági felhasználók 8,5 milliárd köbmétert használtak el, ennek több mint 70 százaléka már most hozzáférhető.

Mátrai korábban egy konferencián elmondta: 2035-re az MVM megkétszerezi az áramtermelését. Ez úgy állna össze, hogy a paksi atomerőmű üzemidejét húsz évvel meghosszabbítják, megtartják a három, stratégiai tartaléknak számító olajtüzelésű erőművüket Litéren, Sajószögeden és Lőrinciben. A megújuló forrásokból 3000 megawattra számítanak, ebből 880 van meg jelenleg, a három tervezett gázturbina pedig 1650 megawattot tudna majd termelni. Ezzel a mostani 4400 megawatt kapacitás 8-9 ezerre nőne.

Egy szivattyús-tározós vízerőmű építése is tervben van: két helyszínen vizsgálják egy 600 megawatt kapacitású tározó lehetőségét, a megvalósíthatósági tanulmányt ősszel teszik le a minisztérium asztalára.

A két új paksi blokkról is beszélt Mátrai: az erőműnek a beruházás megvalósítása során függetlennek kell lennie az MVM-től. „Viszont miután felépül, érdemes lesz megvizsgálni, hogy ki tudja azt a leghatékonyabban üzemeltetni” – mondta.

A külföldi terjeszkedés is szóba került: a fő irány a csehországi befektetésük megerősítése, amellyel a kiskereskedelmi piacon jelentős szereplők, most pedig termelő beruházásokat keresnek. Emellett kiemelt célpont még Szlovákia, Szerbia és Románia. „Szerbiában kisebbségi tulajdonosok vagyunk egy villamosenergia-hálózatokat építő vállalatban, jövőre többségire növeljük a részesedésünket” – tette hozzá.