Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Sokkal nagyobbnak gondolták az emberek az inflációt, mint amekkora az valójában volt – derül ki a GKI Gazdaságkutató 2018 óta havonta végzett reprezentatív felméréseiből. 2021-ig átlagosan 4-5-ször akkorának mondták a megkérdezettek az inflációt, mint amekkorát a KSH mért, 2022-ben és 2023-ban viszont, amikor 20-25 százalékos drágulás is volt, ennek kevesebb, mint a dupláját mondták a legtöbben. Idén aztán nagyot nyílt az olló: amíg a hivatalos adat 4 százalék alatti volt, addig a lakosság 20-30 százalékosnak gondolta az inflációt.
Azt a GKI is kiemelte, hogy ez önmagában nem magyar specialitás: arról mi is írtunk korábban, hogy több évtizeden átívelő kutatások bizonyítják, a legtöbbször így becslik felül az emberek az inflációt, teljesen függetlenül attól, hogy melyik országról van szó, és hogy épp mekkora a valós szám. Azért fontos mindez, mert az emberek nem a valódi infláció, hanem a saját érzékelésük alapján hozzák meg a pénzügyi döntéseiket – nem véletlen, hogy Virág Barnabás MNB-alelnök néhány hete problémaként beszélt arról, hogy a lakossági és a céges pénzügyek is olyanok most, mint ha 7-8 százalékos volna az infláció, miközben a valós adat akkor épp 3 százalék volt, most pedig 3,2. Azt egyébként sokan, főleg a képzettek közül tudják, hogy a saját érzékelésünk becsaphat: a kutatás szerint minél magasabb a végzettsége valakinek, annál alacsonyabb inflációt érzékel, de még így is a KSH-adat többszörösét.
A nagymértékű eltérés több okra is visszavezethető a GKI szerint. A nagy infláció alatt az átlagosnál is jobban nőttek az alapvető létszükségleti termékek és szolgáltatások árai. Márpedig minél kevesebb a jövedelme valakinek, ennek annál nagyobb részét fordítja önfenntartásra – élelmiszerre, rezsire, lakhatásra. Ráadásul élelmiszert többször veszünk, mint mondjuk bútort vagy autót, úgyhogy annak az árváltozását sokkal fontosabbnak érezzük, mint az egyszeri nagy tételekét.
A nők jellemzően 15 százalékkal magasabb inflációt várnak, mint a férfiak. Ennek oka, hogy a rendszeres bevásárlásokat jellemzően nők végzik, ráadásul a kosárban nagyrészt élelmiszerek vannak, amelyeknek az árai az elmúlt években az átlagnál jobban emelkedtek. A férfiak sokkal nagyobb arányban hoztak pénzügyi döntéseket az egyszeri nagyobb kiadásokról, viszont emiatt kevésbé érzékelték az inflációs hatásokat.
