Nem volt vicc a mottónk, hogy „Tegyük újra naggyá Európát”, mert ez az egyetlen módja a sikernek, a túlélésnek – erről is beszélt Orbán Viktor az EU magyar elnökségét lezáró Európai Tanács végén tartott sajtótájékoztatón. A magyar miniszterelnök a hat hónapos elnökség eredményeit sorolva kiemelte: úgy döntött, hogy nem bürokratikus, hanem politikai elnökséget visz majd. Más kérdés, hogy ez sok olyan elemmel járt – elsősorban a békemisszióként emlegetett, az elnökség első napjaiban elindított diplomáciai turnéval vagy éppen egy meglepetésszerű grúziai vizittel –, amellyel kivívta az unió vezetőinek haragját. Orbán ezeket nem sorolta, mindössze annyit jegyzett meg: az ukrajnai háborúval kapcsolatban „nem volt mozgásterem, mert az Európai Unión belül nincs konszenzus”, így ezen kívül, kétoldalú keretben tárgyalt.

Ennek keretében a legújabb ötlete a „karácsonyi tűzszüneti javaslat”, amellyel kapcsolatban éles vita alakult ki a napokban az ukrán és a magyar vezetés között, sőt, maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is éles szavakkal ítélte el néhány órával korábban ugyanebben a teremben. A miniszterelnök ehhez képest érzelmes hangot ütött meg: „Én értem, hogy mindenki szeretne békét és tartós békét és mindenki geopolitikai összefüggésekben beszél. Magyarországnak is megvannak a korlátai, ezért mi a legutóbbi kezdeményezésben nem nagy geopolitikai és békerendezési célokat fogalmaztunk meg, az a nagyfiúk dolga, hanem egy kisebbet. A legfontosabb, amit tehetünk, hogy menthetünk életeket. Karácsony lesz, nem látom annak akadályát, hogy legalább az ortodox karácsony két-három napjára ne haljanak meg emberek, ugyanakkor néhány, mondjuk 700-700 hadifogoly néhány napra hazamehessen. Ez egy európai érték, és szerintem lehetséges. Ez az a dimenzió, ahol Magyarország próbál valamit tenni” – fogalmazott.

Aztán Orbán előhúzta best of playlistje egy újabb elemét, amikor a transzlatlanti kapcsolatok kerültek szóba. “Úgy értelmeztem a mai vitát, hogy abban egyetértés van, hogy Európa jövője és biztonsága függ a transzatlanti együttműködés fenntartásától. Amerikában január 20-án új elnök lép hivatalba. Azt javaslom, legyen stratégiai türelem, stratégiai nyugalom, ne csináljunk semmit, amivel megnehezíthetjük a későbbi kapcsolatokat.”

51 kérdést kell megoldani a versenyképesség erősítésére – színes infografikát mutatott Orbán a brüsszeli sajtótájékoztatón

John Thys / AFP

Orbán szerencsére barátságos közegben zárhatta nehezen induló elnökségét. Nem csak ő maga sorolta annak érdemeit a versenyképességről szóló budapesti nyilatkozattól a Románia és Bulgária schengeni csatlakozását szentesítő történelmi megállapodásig, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is köszönetet mondott neki. Ukrajnával kapcsolatban Von der Leyen a 15. orosz szankciós csomag elfogadását emelte még ki, illetve a bővítéssel kapcsolatos előrelépést, no meg a budapesti novemberi informális csúcstalálkozót. Arról senki nem tett említést, hogy Orbán külpolitikai akcióitól többször is elhatárolódtak az elmúlt hat hónapban, sőt, a bizottság egy ideig még bojkottálta is a magyar elnökséget.

A csúcson a legnagyobb dicséretet azonban nem Orbán, hanem az Európai Tanács új elnöke kapta: Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azért méltatta António Costát, mert új menetrendet szabott az ülésnek. Míg hagyományosan a tanács csütörtökön kora délután kezdődik, a fontosabb témákat addig tárgyalják az állam- és kormányfők, amíg ők és az újságírók már alig bírják ébren, és egy rövid alvás után péntek reggel folytatják, most délelőtt indultak, és estére valamennyi napirendi pontot le is zártak. Metsola ugyanakkor a pontosságot is dicsérte – amihez azért érdemes hozzátenni azt, hogy ezen az Európai Tanács inkább stratégiai kérdések megvitatásáról szólt, nem annyira a döntéshozatalról, nem igazán volt mivel húzni az időt.

Olyannyira, hogy forrásaink szerint a záródokumentumról már két nappal a tanácskozás előtt megszületett a megállapodás.

Mielőtt valaki a magyar elnökséggel próbálná összefüggésbe hozni a szokatlan összeborulást vagy éppen a kemény témák hiányát, érdemes felidézni azt, hogy az új Európai Bizottság néhány hete lépett csak hivatalba, az EP is épp csak belemelegedett a munkába, ráadásul mindenki azt várja, mit lép hivatalba lépése után, január végén az új amerikai elnök. Az ukrajnai háborúban sem volt akkora fordulat, amely váratlan lépést indokolt volna, ahogy a szíriai háború meglepő lezárása sem idézett elő az EU által sürgősen megoldandónak ítélt helyzetet.

Orbán Viktor és a háttérben Herman van Rompuy, az Európai Tanács volt elnöke az Európai Tanács ötvenedik évfordulója alkalmából készülő fotó előkészületeinél

Nicolas Tucat / AFP

Ami az ukrajnai háborút illeti, a téma megvitatása előtt a vezetők tárgyaltak Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. Zelenszkij sajtótájékoztatóján kiderült, hogy téma volt például az orosz gáztranzit leállítása, amely miatt a szlovák kormányfő tiltakozott. Az ukránok pedig a fegyverszállítások fenntartására szólították fel az unió vezetőit, az államfő ugyanakkor erős szankciós politikát várt el az oroszokkal szemben. A zárókövetkeztetések Ukrajnáról szóló részében meg is említik mindkettő fontosságát.

A többi téma sem szolgáltatott meglepetéseket, leginkább megállapították, hogy folytatják a munkát – a migrációval, a versenyképességgel kapcsolatban is. És újfent aggodalmukat fejezték ki a venezuelai, a moldovai és a grúziai helyzet miatt, illetve az orosz hibrid hadjárat miatt. Egy kis idő jutott a vacsora felett arra is, hogy megtárgyalják a közel-keleti helyzetet (kecskesajtos tatin, portugál módra elkészített ördöghal és mandarinos piskóta volt a menü), többek között Szíriát, ahol a rezsim váratlan bukása után az EU is megerősíti diplomáciai jelenlétét és támogatását – igaz, ezt is már napok óta tudni lehetett, mint gyakorlatilag minden mást a csúcs témáival kapcsolatban.

Az egyetlen meglepetés talán az elmúlt hetekben komoly vitákat okozó Mercosur szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos vita elmaradása, illetve Emmanuel Macron francia államfő távolmaradása volt, Macron Brüsszel helyett inkább Mayotte-ba látogatott el, hogy felmérje a hét eleji ciklon pusztítását.

Nyitóképünk: Orbán Viktor és António Costa a brüsszeli EU-csúcson. Fotó: Nicolas Tucat / AFP