Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Kínában akár halálra is ítélik a korrupcióban vétkes állami vezetőket vagy üzletembereket, míg az amerikai kormányzat pénzügyileg teszi lehetetlenné a korrupció gyanújába keveredett szereplőket – jellemezte a helyzetet a HVG számára Heim Péter, akinek 2014-ben a kitiltási botránnyal kapcsolatban merült fel a neve.
Akkor az amerikai nagykövet azt jelentette be, hogy a kormánynak dolgozó hat magyar állampolgár nem utazhat be az Egyesült Államokba korrupciógyanús ügyletek miatt, de az érintettek nevét hivatalosan nem lehetett tudni. Apránként derült ki, hogy köztük van Vida Ildikó, az adóhivatal akkori elnöke, valamint Heim Péter neve is felmerült, aki a Fidesz 2010-es győzelmében jelentős szerepet játszó kör egyik tagja volt, és a Fidesz agytrösztjének, a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek az egyik alapítója.
David Pressman amerikai nagykövet január 7-én: „Rogán Antal pozícióját haszonszerzésre és saját és a pártjához hűséges emberek meggazdagítására használta fel.”
Veres Viktor
A lassan kibontakozó sztori szerint az amerikai hatóságok egyebek között az amerikai székhelyű globális agrárcég, a Bunge esetében gyanítottak korrupciós kísérletet. A vállalat áfacsökkentést szeretett volna elérni az étolaj esetében, ebben Heim Péter neve is felmerült. Heim Péter elmondása szerint később nyilvánvalóvá vált, hogy ő nem ismert senkit az üggyel kapcsolatban, és ekkorra már nem volt szoros a kapcsolata a magyar kormánnyal, sőt idővel meg is romlott a viszonya a kormánytagokkal.
A HVG érdeklődésére Heim Péter azt mondta, hogy amikor az amerikai nagykövetségen átadták neki egy dokumentumot a kiutasításról, az még alá sem volt írva, így nem tudta, hivatalos-e vagy sem. Későbbi kérdéseire az amerikaiak (André Goodfriend nagykövet és a képviselet gazdasági diplomatája, Maximilian Gebhardt) sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarták, hogy ki van-e tiltva vagy sem, de a neve a köztudatba már úgy került, mint aki érintett.
Mint mondta, hiába tisztázta őt 2015-2016-ban a magyar ügyészég és a bíróság a vádak alól, önmagában a nevének a felmerülése is súlyos üzleti károkat okozott neki. Heim Péter szerint az amerikaiak valódi oka az volt, hogy szoros kapcsolatokat ápolt az orosz és kínai pénzügyi körökkel, tanácsokkal látta el őket, és az amerikaiak valójában az orosz és kínai kapcsolatai miatt próbálták üzletileg és emberileg is lehetetlenné tenni. Ami sikerült is, hiszen a nyugati világban már a nevének egy amerikai listán való felmerülése is lehetetlenné tesz mindent.
Heim 2017-ben kezdeményezte az amerikaiaknál nevének hivatalos tisztázását, de azt akkor elhárították, és inkább nem hivatalos pénzügyi kiegyezést javasoltak, amit Heim elfogadott, de a teljesítése még folyamatban van.
A tapasztalatai alapján mindenesetre az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala, az OFAC nem bánik kesztyűs kézzel azokkal, akik korrupció gyanújába keverednek. Miután pedig az Egyesült Államokkal nem sokan szeretnek ujjat húzni, ezért az egész környezetében befagy az üzleti élet azoknak, akik neve egy szankciós listára felkerül. Véleménye szerint a Rogánnal kapcsolatos szankciós ügy kezelése jogilag szinte lehetetlen lesz, és nagyon súlyos vádakat tartalmaz.
A Rogán Antal szankcionálásáról szóló összes cikkünk itt olvasható, arról pedig, hogy miért éppen a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjére eshetett az amerikaiak választása, amikor arról döntöttek, hogy ki kerüljön fel a pénzügyminisztérium szankciós listájára, itt írtunk részletesen:
