Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Már félmillió magyart korlátozhatott a Facebook, miközben az online óriásplatformok tartalom- és fiókmoderálási szabályai gyakorlatilag átláthatatlanok – derül ki többek között abból a tanulmányból, ami a Facebook és a YouTube vonatkozó gyakorlatát és szabályzatait elemezve vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából azt, hogyan korlátozzák a nagy platformszolgáltatók a felhasználókat. A vizsgálat az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) révén vált lehetővé, mivel arra kötelezi az online óriásplatformokat, hogy számoljanak be moderációs döntéseikről.
A tanulmány szerzője, a terület szakértője, Ződi Zsolt egyebek között megállapítja, hogy
- az online platformok naponta százezres, havi szinten több millió szankcionáló döntést hoznak mesterséges intelligencia segítségével,
- a döntésekre a felhasználók általában nem kapnak érdemi magyarázatot vagy indoklást, így a korlátozó algoritmusok működése átláthatatlan marad számukra,
- az érintetteknek ugyan lehetőségük van kifogásolni a ezeket a lépéseket, ám sérelmükről is általában a mesterséges intelligencia határoz, amitől nehezen várható, hogy felülbírálja az eredeti döntést,
- ennek nyomán egyre ritkább az érdemi panaszkezelés, illetve a korlátozott tartalmak vagy fiókok helyreállítása.
AFP / NurPhoto / Jaap Arriens
Arra is rávilágít, hogy a felhasználók eligazodását nem segíti a platformok szabályzatainak rendezetlensége:
- a szabályokat nem foglalják egyetlen, jól átlátható dokumentumba,
- a kisebb részterületekre vonatkozó szabálysértéseket sokszor logikátlanul csoportosítják,
- gyakoriak a rendkívül tágan értelmezhető megfogalmazások is:
a YouTube például az általános szerződési feltételeiben lefekteti, hogy nemcsak a kifejezetten jogellenes vagy szabályzatellenes tartalmakat távolíthatja el, hanem bármit, ami „kárt okozhat” a platformnak.
A szolgáltatók leginkább a spamként azonosított tartalmakat, illetve a hamisnak vélt fiókokat moderálják, de százezres nagyságrendben hoznak korlátozó döntéseket két, a szólásszabadságot érdemben érintő kategóriában is: a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció fogalomkörében.
Magyar felhasználók a célkeresztben
A tanulmány készítője vizsgálta a magyar felhasználókat korlátozó gyakorlatot, külön a tiltásokat és az árnyéktiltásokat is. Előbbi esetekben a szolgáltató értesítést küld a moderációról, utóbbiakban azonban a felhasználó tudta nélkül alkalmaz korlátozást – például nem jeleníti meg egy-egy bejegyzését más felhasználók hírfolyamában.
Fazekas István
Bár az óriásplatformok nem közölnek országokra lebontott adatokat a moderálási gyakorlatukról, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem készített egy reprezentatív kérdőíves felmérést. Ez alapján 2024-ben a megkérdezett magyar lakosság csaknem 15 százaléka – a teljes népességre vetítve nagyjából félmillió ember – tapasztalta már, hogy a szolgáltató törölte vagy korlátozta valamilyen tartalmát, esetleg tiltotta a fiókját, ami ötszázalékos emelkedés a korábbi évek eredményeihez képest.
A felmérés további megállapításai:
- az érintett felhasználók felét már többször is elérte korlátozó intézkedés,
- negyedüknek pedig volt, hogy a fiókját is felfüggesztette a szolgáltató,
- harmaduk kifejezetten kérte már korlátozó intézkedés feloldását, de 2024-ben a korlátozott tartalmak csupán egytizedét állította helyre a platform, ami feleakkora, mint a korábbi arány.
A 2020-ban publikált korábbi felmérés még azt mutatta, hogy a szolgáltatók a felfüggesztett tartalmak ötödét állították helyre. Az arány romlásának okát abban látják, hogy a szolgáltatók
egyre inkább mesterséges intelligenciákra bízzák a panaszok kezelését.
A tanulmány készítője szerint áldásos lenne, ha a jövőben a felhasználók valóban érdemi magyarázatot kaphatnának az őket ért korlátozásokról, és jóval szélesebb körben kellene a szolgáltatóknak biztosítaniuk az emberi ügyintézőhöz fordulás lehetőségét, amihez nagyságrendekkel több munkatársat kellene alkalmazniuk.
Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője külön videóban foglalja össze a tanulmány legfontosabb megállapításait:
