Csingtaótól a XVI. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Félmillió magyart korlátozhatott csak a Facebook a szabályok állítólagos megsértése miatt. Többségüknek fogalmuk sincs arról, miért tűntek el bejegyzéseik vagy tiltották le fiókjukat, és egyre kevesebb esélyük van rá, hogy visszaszerezzék azt. Egy friss tanulmány rávilágít az okokra: a szolgáltatók nem csak slamposan és összevissza írják a szabályokat, hanem már a reklamációkat is lepasszolják a mesterséges intelligenciának.
Már félmillió magyart korlátozhatott a Facebook, miközben az online óriásplatformok tartalom- és fiókmoderálási szabályai gyakorlatilag átláthatatlanok – derül ki többek között abból a tanulmányból, ami a Facebook és a YouTube vonatkozó gyakorlatát és szabályzatait elemezve vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából azt, hogyan korlátozzák a nagy platformszolgáltatók a felhasználókat. A vizsgálat az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) révén vált lehetővé, mivel arra kötelezi az online óriásplatformokat, hogy számoljanak be moderációs döntéseikről.
A tanulmány szerzője, a terület szakértője, Ződi Zsolt egyebek között megállapítja, hogy

Arra is rávilágít, hogy a felhasználók eligazodását nem segíti a platformok szabályzatainak rendezetlensége:
a YouTube például az általános szerződési feltételeiben lefekteti, hogy nemcsak a kifejezetten jogellenes vagy szabályzatellenes tartalmakat távolíthatja el, hanem bármit, ami „kárt okozhat” a platformnak.
A szolgáltatók leginkább a spamként azonosított tartalmakat, illetve a hamisnak vélt fiókokat moderálják, de százezres nagyságrendben hoznak korlátozó döntéseket két, a szólásszabadságot érdemben érintő kategóriában is: a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció fogalomkörében.
A tanulmány készítője vizsgálta a magyar felhasználókat korlátozó gyakorlatot, külön a tiltásokat és az árnyéktiltásokat is. Előbbi esetekben a szolgáltató értesítést küld a moderációról, utóbbiakban azonban a felhasználó tudta nélkül alkalmaz korlátozást – például nem jeleníti meg egy-egy bejegyzését más felhasználók hírfolyamában.

Bár az óriásplatformok nem közölnek országokra lebontott adatokat a moderálási gyakorlatukról, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem készített egy reprezentatív kérdőíves felmérést. Ez alapján 2024-ben a megkérdezett magyar lakosság csaknem 15 százaléka – a teljes népességre vetítve nagyjából félmillió ember – tapasztalta már, hogy a szolgáltató törölte vagy korlátozta valamilyen tartalmát, esetleg tiltotta a fiókját, ami ötszázalékos emelkedés a korábbi évek eredményeihez képest.
A felmérés további megállapításai:
A 2020-ban publikált korábbi felmérés még azt mutatta, hogy a szolgáltatók a felfüggesztett tartalmak ötödét állították helyre. Az arány romlásának okát abban látják, hogy a szolgáltatók
egyre inkább mesterséges intelligenciákra bízzák a panaszok kezelését.
A tanulmány készítője szerint áldásos lenne, ha a jövőben a felhasználók valóban érdemi magyarázatot kaphatnának az őket ért korlátozásokról, és jóval szélesebb körben kellene a szolgáltatóknak biztosítaniuk az emberi ügyintézőhöz fordulás lehetőségét, amihez nagyságrendekkel több munkatársat kellene alkalmazniuk.
Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője külön videóban foglalja össze a tanulmány legfontosabb megállapításait:
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.