Az EKB kormányzótanácsa csütörtöki döntésében 25 bázisponttal csökkentette mindhárom irányadó kamatlábát – ez volt zsinórban a hatodik ülés, amely során mérsékelték az alapkamatot. Ennek megfelelően a betéti rendelkezésre állás (az egynapos hitel) rátája, a fő refinanszírozási műveletek (azaz az egyhetes hitel) kamata és az egynapos hitel kamatlába 2025. március 12-től 2,50 százalékra, 2,65 százalékra és 2,90 százalékra csökken.

Az EKB közleménye szerint a kormányzótanács készen áll arra, hogy valamennyi eszközt szükség szerint módosítsa annak érdekében, hogy az infláció középtávon fenntartható módon stabilizálódjon a 2 százalékos célértéken, valamint hogy biztosítsa a monetáris politika zavartalan működését.

Cél a 2 százalékos infláció 2026-ra

A szervezet azt is közölte: döntése az inflációs kilátások, az alapinflációs dinamika és a monetáris politikai transzmisszió (azaz a gazdaságra gyakorolt hatás) erejének frissített értékelésén alapult.

Mint írták, a dezinflációs folyamat jól halad, az infláció alakulása nagyrészt összhangban van a szakértők várakozásaival, és a legfrissebb előrejelzések szorosan illeszkednek a korábbi inflációs kilátásokhoz. A szakértők most úgy látják, hogy a teljes infláció 2025-ben átlagosan 2,3 százalék, 2026-ban 1,9 százalék, 2027-ben pedig 2 százalék lesz az eurózónában. A 2025-re vonatkozó érték felfelé módosítása a vártnál magasabb energiaárak miatt történt.

A bérek növekedése a várakozásoknak megfelelően mérséklődik, és a vállalati profitok részben tompítják az inflációra gyakorolt hatást – írták. A monetáris politika kevésbé szigorú már, mert a kamatcsökkentések révén az új hitelek olcsóbbá válnak a vállalatok és a háztartások számára, így a hitelállomány növekedése élénkül. A finanszírozási feltételek lazítását ugyanakkor hátráltatja, hogy a korábbi kamatemelések továbbra is hatással vannak a hitelállományra, így az összesített hitelezés továbbra is visszafogott marad.

Megjegyzik: a gazdaság továbbra is kihívásokkal néz szembe, és a szakértők ismét lefelé módosították növekedési előrejelzéseiket: 2025-re 0,9 százalékos, 2026-ra 1,2 százalékos, 2027-re pedig 1,3 százalékos növekedést prognosztizálnak.

A 2025-re és 2026-ra vonatkozó lefelé módosítások elsősorban az alacsonyabb exportnak és a beruházások folytatódó gyengeségének tudhatók be, amely részben a kereskedelempolitikai bizonytalanságokból, valamint a szélesebb körű szakpolitikai bizonytalanságokból ered. A növekvő reáljövedelmek és a korábbi kamatemelések fokozatosan elhalványuló hatásai maradnak a kereslet várt élénkülésének fő hajtóerői – áll az EKB közleményében.